Egy nagyfelbontású videomegfigyelő rendszer működtetéséhez hatalmas kapacitású adattárolókra és nagy hálózati sávszélességre van szükség, ráadásul a menedzsmentrendszer megtervezése, kialakítása és fenntartása meglehetősen költséges és időigényes.
A vállalatok világszerte rengeteg pénzt költenek olyan videomegfigyelő rendszerekre, amelyek a kamerákat, a háttérhálózatot, a tárolórendszert és a számítástechnikai infrastruktúrát egyaránt tartalmazzák, azaz amelyeknél a teljes rendszer támogatása egységes. Az IP-alapú kamerák alkalmazása, továbbá a felhőalapú technológiák legújabb eredményei - elvileg legalábbis - lehetővé teszik, hogy a videomegfigyelő menedzsmentrendszerek (VMS, video management system) kikerüljenek a felhőbe. A szakértői vélemények szerint azonban a kihelyezés nagy körültekintést igényel, és könnyen előfordulhat, hogy a különböző szempontok megfontolását követően kiderül: az adott vállalat, illetve videomegfigyelő rendszer esetében nem a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele jelenti az optimális megoldást.
Néhány figyelemre méltó szempont
A felhőalapú technológiák alkalmazásának feltétele az állandó hálózati kapcsolat. Ennek következtében azonban a VMS óhatatlanul ki van téve a DoS-támadásoknak, azaz a rendszerbe be kell építeni az ilyen típusú támadásokkal szembeni védelmet. Amennyiben a VMS-nél felhőalapú technológiákat alkalmaznak, egy olyan menedzsmentréteget is ki kell alakítani, amely a felhasználók és az adminisztrátorok különböző hozzáférési feltételeit ellenőrzi. Mivel jelenleg a vezeték nélküli kamerák kínálata korlátozott, jellemzően Ethernet-alapú kamerákkal kell dolgozni.
A vállalatok általában nem kalkulálnak az internetszolgáltatók költségeivel és díjaival, továbbá azzal sem, hogy a vállalat minden megfigyelendő helyszínén hozzá kell férni az internethez.
Nem hagyhatók figyelmen kívül az etikai és jogi megfontolások sem. Bizonyos adatok (például az egészségügyi adatok) kezeléséről szigorú jogszabályok rendelkeznek, így akadályokba ütközhet azok házon kívül (esetleg külföldi szerveren) történő tárolása. Amennyiben a vállalat azzal számol, hogy a videofelvételeket esetleg bírósági eljárások során bizonyítékként használná majd fel, szintén alapos körültekintést kíván, hogy igénybe vehető-e, illetve milyen feltételekkel vehető igénybe a felhőalapú szolgáltatás.
Kockázatbecslés
Mint minden eszközben és számítástechnikai rendszerben, természetesen a felhőalapú megoldásokban is benne rejlik a hiba lehetősége. A kérdés, hogy milyen biztonsági kockázatok fogadhatóak el a vállalat részéről.
A következők paradigmának tekinthetők a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások esetében: nagyarányú számítások elvégzése; dinamikus konfigurációk; a szolgáltatások mérése; igény szerinti önkiszolgáló alkalmazás, amely elrejti a belső munkákat és komplexitást a felhasználó elől.
Abban az esetben azonban, amikor a háttérben zajló munkálatok és bonyolult folyamatok rejtve maradnak a felhasználó előtt, rendkívül fontos a bizalom; a felhasználónak meg kell bíznia abban, hogy a felhőalapú technológiák alkalmazásával a kockázatok a lehető legalacsonyabb szinten maradnak.
A felhőalapú technológiákat használó cégek - és így a videofelügyeleti rendszerüket a felhőbe helyező vállalatok - számára egyelőre nyitott kérdés, hogy pontosan milyen módon tudnak meggyőződni a kockázatok minimális szinten tartásáról. A célok, a szempontok folyamatosan változnak, a témával behatóbban foglalkozó szakértők szerint ezért egyáltalán nem biztos, hogy holnap ugyanolyan kockázatbecslést alkalmaznak majd a vállalatok, mint ma. Az NIST (National Institute of Standards and Technology) Special Publication szerint a felhőalapú technológiákat használó vállalatoknak az alapvető kockázatbecsléshez az alábbi szempontokat célszerű megfontolniuk: számítási teljesítmény; a felhő megbízhatósága; gazdasági célok; teljesítés, megfelelőség; adat- és alkalmazásbiztonság.
Anyagi megfontolások
Technológiailag természetesen ma már nincs akadálya annak, hogy a videomegfigyelő rendszer kiköltözzön a felhőbe, annak azonban, aki ezt a megoldást választja, jellemzően két korlátozással számolnia kell: előfordulhat, hogy a videomegfigyelő rendszer által tárolt felvétel nem lesz nagyfelbontású, továbbá nem állnak rendelkezésre (illetve csak roppant drágán) azok az erőforrások - óriási tárolóhelyek és hálózati erőforrások -, amelyek a videofelvételek tárolásához, valamint a kameráktól a távoli szerverig történő továbbításához szükségesek. Abban az esetben pedig, ha a vállalat ragaszkodik a nagy felbontáshoz, a hatalmas tárolókapacitáshoz és a nagy sávszélességhez, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy - egyelőre legalábbis - jobb, ha házon belül tartja videmegfigyelő rendszerét, illetve annak menedzselését.
Az International Journal on Cryptography and Information Security 2012. szeptemberi cikke összeveti a házon belüli videomegfigyelő rendszerek, valamint a különféle felhőalapú megoldások éves költségeit. Eszerint jelenleg a legdrágább a Windows Azure-ra épülő Platform as a Service (PaaS), és majdnem ugyanilyen költséges az Amazon EC2-t alkalmazó Infrastrucure as a Service (IaaS) modell. Lényegesen, mintegy harmadával olcsóbb a Software as a Service (SaaS) konstrukció (szállító: ipConfigure). Körülbelül ugyanezen a költségszinten (az SaaS-nél kicsit alacsonyabb áron) lép be a házon belüli videomegfigyelő rendszer. Ha tehát az éves költség a döntő szempont, meglehetősen könnyű a választás. Rendkívül figyelemre méltó azonban, hogy mennyire költséghatékony lehet egy felhőalapú hibrid megoldás, nevezetesen amikor két különböző szállító megoldását - az Amazon EC2-t és a Windows Azure-t - elméletileg összeházasítják a felhőben. A tanulmány szerint egy ilyesfajta hibridmegoldással a házon belüli videomegfigyelő rendszer költségeit egyértelműen alul lehet múlni. Ez a merész gondolat kétségtelenül előrevetíti, hogy előbb-utóbb megjelennek a piacon olyan felhőalapú megoldások, amelyek árban is versenyképesek lesznek a házon belüli videofelügyelettel.
Terjednek a privát felhők
Az IMS Research előrejelzése szerint az elkövetkező években a videomegfigyelő rendszerek infrastruktúrájaként egyre inkább privát felhőt használnak a vállalatok. A privát felhő ugyanazon előnyöket hordozza, mint a nyilvános felhő, nevezetesen: az adatokhoz az interneten, tehát távolról is hozzá lehet férni, továbbá az adatfeldolgozást és a tároló-erőforrásokat megosztottan lehet használni.
Jóllehet a videomegfigyelő szolgáltatást nyújtó cégek már több mint 10 éve alkalmazzák a felhőalapú számítástechnika bizonyos elemeit, a videomegfigyelő rendszerek csak napjainkban kezdenek a privát felhőbe költözni. Ennek alapvető oka, hogy az informatikai vezetők egyre nagyobb felelősséget vállalnak a videofelügyeleti rendszerek menedzsmentjéért.
Támpont a tárhelyválasztáshoz
Az internetről elérhető tárhely- és sávszélesség-kalkulátort készített az Inlellio. A kalkulátorban kiválaszthatóak a kameratípusok üzemmódjai, amelyekhez a program automatikusan megadja a megfelelő tömörítési eljárásokat. Egy megfigyelt terület mozgásintenzitását az adott kamera képén jelentkező mozgásmennyiség százalékának megadásával lehet definiálni. A különböző felbontású képekhez ajánlott sávszélességértékek (az Intellio kamerái esetén, tájékoztató jelleggel): 5 megapixel felbontás esetén 6 Mbit/s a minimális, 8 Mbit/s az ajánlott sávszélesség. 3 megapixel felbontás esetén 4Mbit/s és 6 Mbit/s, 1,3 megapixel felbontás esetén 3 Mbit/s és 4 Mbit/s a minimális, illetve az ajánlott sávszélesség.
A sávszélességértékek bizonyos kameratípusoknál felezett képsebesség esetén 25 százalékot, negyedelt képsebesség esetén 50 százalékot csökkenthetőek. A program kiszámítja a kívánt tárolási időhöz szükséges háttértármennyiséget, de emellett egy választott tárhelyméretre is ki tudja számolni a maximális rögzítési időtartamot.
Globális piaci trendek
Az IHS piackutató cég friss jelentése szerint a videomegfigyelő berendezések globális piaca az elkövetkező 5 évben várhatóan több mint 80 százalékkal nő, azaz a 2012-es 12,6 milliárd dollárról 2017-re 23,2 milliárd dollárra emelkedik. Míg 2012-ben a hálózati videoberendezések a globális piac 37 százalékát tették ki, addig 2017-ben ez az arány várhatóan eléri az 57 százalékot. A hálózati kamerák és a biztonsági kamerák piacát továbbra is az Axis Communications vezeti. Ezen kívül a szállító jelenleg a videokódolók világpiacán is élenjáró.
