Néhány éve a CEU egyéves üzleti mesterprogramokat is hirdet. Az angol nyelvű képzéseken üzleti analitikával, IT- és innovációmenedzsmenttel, valamint pénzügyekkel foglalkoznak. A mesterképzésről és az ahhoz kapcsolódó projektmunkáról (Capstone Projects) Bőgel György, a CEU professzora nyilatkozott lapunknak.
Bőgel György: Hallgatóink különböző országokból, sőt különböző kontinensekről érkeznek. Jellemző az érettebb korosztály, tehát inkább késői huszonévesek és korai harmincasok, legalább egy diplomával. A magyarok aránya 30-40 százalék.
Computerworld: Szigorúan elkülönül egymástól a három program, vagy vannak átfedések a tanult anyagban?
BGy: Annyiban összefüggnek egymással a programok, hogy a tanári karban van átfedés, és számos tantárgyat szabadon vehetnek fel a hallgatók a különböző programokból. Aki például pénzügyet tanul, azok jelentős része adatelemzéssel is foglalkozik, és nyilván igyekszik informatikai ismereteit is bővíteni. De ugyanez fordítva is igaz: aki adatelemzést tanul, annak gyakran pénzügyi feladatokat is meg kell majd oldania, tehát jó, ha pénzügyi tantárgyakat is hallgat. Informatika nélkül pedig egyik területen sem lehet boldogulni. Megvan tehát mindhárom program saját tematikája, de elég nagy a közös rész bennük.
CW: A hallgatók teljes munkaidőben tanulnak ezeken a mesterképzéseken?
BGy: A tananyagot úgy alakítottuk ki, hogy teljes munkaidőben egy év alatt lehessen elsajátítani. De van rá lehetőség, hogy valaki lassabban, esetleg munka mellett gyűjtse össze a szükséges krediteket.
CW: Mi alapján választják ki a hallgatókat?
BGy: A jelentkezőknek több elemből álló, szigorú felvételi vizsgát kell tenniük. Az analitikán például döntő a matematikai tudás. Biztos alapokkal kell rendelkezniük, mert a fontosabb tantárgyakhoz (matematikai statisztika, adatbányászat stb.) elengedhetetlen a matematika. A mérnöki vagy informatikusi diploma mindenképpen elég alapot jelent, de ha valaki jó matekos volt egy nívós középiskolában, és nem felejtette el a tanultakat, akkor nem kerül nagy bajba. Természetesen magas szintű angol nyelvtudásról is számot kell adni.
Bőgel György professzor, CEU
CW: A számítások jelentős részét ma már elvégzi a számítógép. Miért olyan fontos akkor a matematikai tudás?
BGy: Az analitikus vagy más néven adattudós munkájának hangsúlya a probléma megértésére tevődik át. Ennek megfelelően kell a rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiséget rendezni, tisztogatni, kombinálni, majd a megfelelő modelleket kiválasztva, többféle alternatívát végigzongorázva betáplálni a számítógépbe. Az analitikus munkájának másik pillére a számítógépből kijövő eredmények értelmezése. Nem arról van tehát szó, hogy manuálisan kell az embernek matematikai műveleteket végeznie (mint ahogy ez húsz-harminc évvel ezelőtt volt), azonban ahhoz, hogy a számítógépbe a megfelelő adatok kerüljenek be, majd az outputból helyes következtetések szülessenek, nélkülözhetetlen bizonyos matematikai tudás.
CW: Hányan vesznek részt a képzésben?
BGy: Mindhárom programon évről évre nő a létszám, és ez rendkívül örvendetes. Jelenleg már több tucat hallgató van egy-egy csoportban, ami a CEU-n nagy létszámnak számít. Külön kiemelném az üzleti analitika iránti fokozódó érdeklődést. Jelenleg összesen körülbelül száz hallgató van a három csoportban, ők idén márciusban kezdik meg a projektmunkát. Azon vagyunk, hogy találjunk számukra megfelelő partnercégeket, illetve érdekes, hasznos projekteket.
CW: Hogy tudnak bekapcsolódni a mesterszakos hallgatók képzésébe a vállalatok?
BGy: A projektmunka lényege, hogy a hallgatók tanulmányaik vége felé - nálunk a harmadik trimeszterben - gyakorlati munkában vesznek részt. Esetünkben ez az üzleti tanácsadók tevékenységéhez hasonlítható, mégpedig úgy, hogy az ügyfél nem azonos az egyetemmel. A megbízó lehet vállalat, önkormányzat, államigazgatási intézmény, múzeum, kórház vagy bármilyen más szervezet, ahonnan éles feladatot kapnak a hallgatók, és ahol a projektgazda fogalmazza meg a megoldandó problémát. Ha analitikáról beszélünk, tipikus feladat, hogy adott egy adatbázis, amelyből meghatározott kérdésekre kell megtalálni a válaszokat. Például egy gyárban adott az elmúlt nyolc év összes termelési, értékesítési és egyéb adata, kiegészítve olyan tényezőkkel, mint például az időjárási adatok. A feladat olyan előrejelző modell felállítása, amellyel hatékonyabbá lehet tenni a termelés programozását.
CW: Fizet a cég a hallgatónak?
BGy: Nem, de természetesen foglalkoznia kell a hallgatóval. Megismerteti a szervezettel, az ott folyó munkával. Felvezeti a megoldandó problémát, folyamatosan válaszol a felmerülő kérdésekre, majd a végén értékeli a munkát.
CW: Ki dönti el, hogy a piaci szereplő által felkínált projekt megfelelően szolgálja a hallgató előmenetelét?
BGy: Január-február folyamán megnézzük, hogy hallgatóink milyen igényekkel állnak elő, illetve milyen projektötletek érkeznek a piacról. Február végén, március elején kell a partnereknek véglegesíteniük, hogy együtt fognak dolgozni. A tényleges munka március közepén indul, legkésőbb addigra kell elkészíteni a projektjavaslatot. Minden projektjavaslat a mesterprogramok vezetőinek asztalán landol, és ők mondják ki a végső szót, hogy megfelelő-e a projekt vagy sem. Összességében tehát mintegy két és fél hónap van a hallgató és a megbízó elképzeléseinek összehangolására. A munkát június elején le kell zárni. Minden hallgató egyetemi felügyelő tanárt is kap, aki a megbízóval közösen javasol egy érdemjegyet a programvezetőnek. A végső értékelésnél sokat nyom a latban az ügyfél véleménye.
CW: Jellemzően honnan, milyen szervezetek közül kerülnek ki a megbízók?
BGy: Mivel üzleti programokról van szó, partnereink többnyire üzleti szervezetek, de vannak más típusú megkeresések is. Azt már tudjuk, hogy egy-két hallgatónk például a PISA-felmérés adatbázisaival fog foglalkozni. Ezek nem üzleti adatbázisok, de érdekes és fontos következtetéseket lehet levonni belőlük. Egyre több multinacionális vállalat szerepel a partnereink között, és örvendetesen nő a hazai kisvállalkozások érdeklődése is. Néhány kis cégnél, például az elektronikus kereskedelemmel foglalkozóknál egyébként már rendkívül gazdag adatbázisok vannak. A feltörekvő cégekkel font szorosabb együttműködést egyetemi inkubátorunk is támogatja. Jelenleg is közel húsz startupnak adunk helyet és infrastruktúrát a kezdeti lépésekhez.
CW: Mire számíthatnak, akik elvégzik az üzleti mesterprogramokat?
BGy: Az eddigiek alapján egyértelmű, hogy az adattudósoknak nem lesz különösebb problémájuk az elhelyezkedéssel. Most egyébként globálisan jó a munkaerőpiac, a gondot legfeljebb az jelentheti, hogy valaki nem pont ott talál helyet, amit kinézett magának. Külföldi hallgatóink jó része eleve külföldön keres munkát, és a magyarok között is vannak, akik a határainkon túlra készülnek, de sokan itthon maradnak közülük, hiszen Magyarországon is bőven vannak álláslehetőségek.
CW: Vannak a CEU-nak az üzleti élethez köthető további tervei?
BGy: Az üzleti analitika, a pénzügy, valamint az IT- és innovációmenedzsment egyaránt olyan témák, amelyeknél minden évben frissíteni kell a tananyagot. Már egy ideje látszik, hogy a mesterséges intelligenciával többet kell foglalkozni. Biztos vagyok benne, hogy jövőre még hangsúlyosabb lesz ez a téma a tananyagban, különben fennáll a veszélye, hogy a hallgatók lehagynak minket. A tananyag összeállításában egyébként a programvezető, valamint az oktatók nagyfokú szabadságot élveznek. Elmondhatom, hogy amellett, hogy tudom, mi a helyem és a szerepem egy programban, soha senki nem szólt bele, hogy a fő vonalaiban lefektetett tananyagon kívül pontosan mit oktatok egy-egy tantárgy keretében. Az üzleti mesterprogramok alapértékeit és alapelveit minden tanár kötelességének érzi betartani. Vannak egyetemi oktatók, és vannak olyan vendégtanárok, akik nap mint nap a szakmát űzik valahol, például nagy informatikai vállalatoknál vagy adatelemző cégeknél. A lényeg, hogy mindenki naprakész legyen, és legjobb tudása szerint készítse fel a hallgatókat.
