A vállalati vezetők érdeklődése az üzleti versenyképességet növelő informatikai megoldások iránt újra szignifikánsan megnőtt. A korábbi években tapasztalt visszaesést az informatikai trendekben azonban nemcsak a gazdasági válság számlájára írhatjuk. A nagy szállítók az elmúlt években több olyan, sokszor a teljes cég informatikai koncepcióját átalakító megoldást tűztek zászlajukra, aminek az üzleti haszna elmaradt az ígérttől. Kiemelném itt a szolgáltatásalapú architektúra megvalósítását célzó vagy akár az automatizált üzleti folyamatok megvalósítását és rugalmas változtatását ígérő giga projekteket. Ha a koncepciók önmagukban helytállóak is voltak, a projektek mérete és kiterjedtsége sokszor indokolatlanul nagy volt. Emiatt az informatika sok esetben elveszítette az üzleti fókuszt, a kevesebb jóval több lett volna.
Az informatikai piacról elmondható, hogy további komoly növekedés várható az infrastruktúra-virtualizációs területen, amivel jelentős költség és erőforrás-megtakarítás érhető el már rövid távon is. A jövő az ún. cloud computingban, tehát az interneten/intraneten keresztül elérhető, standardizált alkalmazásokban, környezetekben van. Úgy gondolom, maga a technológia persze csak a megfelelő üzleti alkalmazásokkal együtt lehet versenyképes. A felhőben az alapszolgáltatásoktól haladva az egyre komplexebb szolgáltatásokig megkülönböztethetünk infrastruktúra, köztes réteg- (middleware), alkalmazás- és komplett üzletifolyamat-szolgáltatásokat. A képet árnyalhatjuk azzal, hogy a szolgáltatást lokális (tehát vállalati) szinten, független szolgáltatónál számunkra dedikált rendszerben vagy teljesen nyílt, publikus felhőben vesszük igénybe. A döntés előtt a vezetőknek érdemes megfontolni, hogy az új technológia hogyan hat az informatikai feladatkörökre és a szervezetre. Az üzlet gyorsabb kiszolgálása és a költségmegtakarítás révén gyorsabban szaporodó üzleti projektek várhatók. Vállalaton belül kevesebb igény lehet az infrastruktúrához értő szakemberekre, hiszen ezt a feladatkört a szolgáltató látja el. Az üzleti alkalmazások tervezésénél már az új technológiát kell figyelembe venni. A lehetséges szállítók köre kibővül, előtérbe kerülhetnek a kisebb szoftverházak is, emiatt jóval komplexebb lehet egy kiválasztási folyamat is. Véleményem szerint egyúttal a biztonsági és megfelelőségi követelmények is sokkal szigorúbbak lesznek.
A legmagasabb üzleti hozzáadott értéket adó felhőalapú üzleti folyamatokhoz természetesen a vállalatokon kívül a meglévő rendszereknek is át kell állniuk, de már most is elérhető számos üzleti szolgáltatás, üzletifolyamat-menedzselő eszköz, amely kihasználja az új technológiát.
Szintén erőteljes a fellendülés azokon a piacokon, ahol az információ eddig gazdaságosan nem volt kinyerhető, de a technológia fejlődése mára ezt lehetővé tette. Jó példa erre a beszélgetések tartalmi és érzelmi elemzése (ún. speech analytics, hangbányászat), melyet ügyfélszolgálati közegben működtetve , eddig nem látott információkhoz jut a cég vezetése: mivel kapcsolatban elégedettek vagy elégedetlenek az ügyfelek, érdeklődnek-e az ügyfelek a futó tévéreklámjukban szereplő termékek iránt, illetve komoly potenciál van az érzelem alapú ügyfélelvándorlás-előrejelzésben, aminek segítségével jóval gyorsabban tudjuk kiszűrni a potenciális elvándorlókat. A piacon itt a független elemzőeszköz-gyártóké a jövő, akik képesek az ügyfélszolgálati rendszeren kívülre is adatot szolgáltatni (pl. CRM) és nem igényelnek teljes infrastruktúra-váltást.
A költségtakarékossági intézkedések átalakították a hagyományos fejlesztési projektek szemléletét is. Az üzleti intelligencia területén például jellemző volt, hogy a projekt költségvetésének közel felét vitték el a különböző gyártói licencek, hardverek, és a maradék jutott a bevezetésre, a testre szabásra. Az eltelt időszakban a nyílt forráskódú eszközök óriási technológiai fejlődésen mentek keresztül, üzleti modelljük pedig gyökeresen eltér a nagy gyártók modelljétől. Lényegük, hogy a közösségi változat mellett létezik egy professzionálisan támogatott, üzleti ügyfeleknek szánt verzió is, amely a közösségi modell miatt jóval kedvezőbb árfekvésű, mint a nagyoké, az alapfunkcionalitás 70-80 százalékának megtartása mellett. Egyre több nagyvállalat fontolja meg emiatt egy tendereztetési eljárás során a nyílt forráskódú rendszereket, hiszen a fejlesztés és a projektek költségszerkezete jóval kevesebb arányban tartalmaz licenceket, rugalmasabb, ezáltal a teljes projektnek jobb lehet a megtérülése.
Úgy gondolom, hogy az elkövetkező éveket nem egy-egy technológia egyeduralmával jellemezhetjük majd, a kiemelteken kívül komoly szerepe lesz a Web 2.0-s, az információmenedzsment, a mobil-, a mesterséges intelligencián alapuló és a közösségi alkalmazásoknak is.
(A szerző a Nextent stratégiai igazgatója)
