A piacelemző előrejelzése szerint 2020-ban munkahelyi feladataik 80 százalékát már mobileszközökön fogják elvégezni az alkalmazottak. Ha figyelembe vesszük, hogy a munkavállalók mind szélesebb köre dolgozik előszeretettel saját tulajdonú telefonján, tabletjén vagy laptopján - a ResearchAndMarkets jóslata alapján a BYOD (bring your own device) piaca Észak-Amerikában évente átlagosan 17 százalékos bővülés elé néz a következő négy évben -, továbbá számolunk az olyan, dolgok internetére (internet of things, IoT) csatlakozó, hordható és más eszközök közeljövőben várható elterjedésével is, mint az AR/VR okosszemüvegek és az intelligens digitális asszisztenseket megtestesítő okoshangszórók (amelyek közé tartozik például a Microsoft HoloLens és az Amazon Alexa for Business), akkor könnyű belátnunk, hogy a munkavégzés módjával együtt a munkaeszközök felügyeletének is fejlődnie kell.
Minthogy az asztali és a mobilszámítógépek, valamint a telefonok és a tabletek hagyomány szerint eltérő architektúrákra épültek, a vállalatok is kénytelenek voltak különböző felügyeleti eszközöket bevezetni a munkahelyi környezetet benépesítő eszközcsoportok menedzselésére. A PC-ket kezelő CMT- (client management tool) szoftverek mellett mobileszköz-kezelő MDM- (mobile device management) megoldásokat, majd ezekhez mobil azonosság-, tartalom- és alkalmazáskezelő funkciókat adó EMM- (enterprise mobility management) csomagokat kezdtek használni. Az asztali, mobil- és hordható eszközök, a rajtuk futó operációs rendszerek és alkalmazások, valamint használati eseteik felhozatala azonban az utóbbi években olyan sokszínűvé vált, hogy felügyeletükkel mind nehezebben birkóznak meg a meglévő menedzsmentmegoldások: a felügyelet töredezett munkafolyamatai miatt az eszközök és az alkalmazások telepítése, beállítása, karbantartása és védelme egyre több erőforrást köt le, miközben megnehezíti a szabályozást és az automatizálást.
Lényegében a felügyelet régebbi, ügynökalapú, valamint újabb, ügynök nélküli világát elválasztó szakadék, az ebből fakadó problémák áthidalására született meg a vállalati mobilitásmenedzsment új koncepciója, az UEM (universal endpoint management), amely egységesen, hálózati végpontként kezeli az összes csatlakozó eszközt. Gyakorlatba ültetését nagyban segíti, hogy közben a technológia fejlődésével a PC- és a mobilarchitektúrák is mindinkább összetartanak, ezen a téren fontos előrelépés volt a Windows 10 és a rá épülő univerzális alkalmazások megjelenése. A Microsoft új operációs rendszerével telepített PC-ket ugyanis a vállalatok éppúgy ügynökprogram telepítése nélkül, alkalmazásprogramozási interfészeken (API-kon) keresztül felügyelhetik, mint az Android- és iOS-alapú mobileszközöket, valamint a macOS-szel futó számítógépeket.
Míg három éve a Gartner (akkor még EMM-piaci) elemzésében úgy fogalmazott, hogy a Win32-es alkalmazások háttérbe szorulásával mind több vállalat menedzseli majd ugyanazzal a megoldással PC-it, okostelefonjait és tabletjeit, addig tavaly már egyenesen az egységes végpontkezelő eszközök értékelésére (2018 Magic Quadrant for Unified Endpoint Management Tools) váltott. A piacelemző ezt azzal indokolta, hogy az eszközkörnyezetükben alkalmazott felügyeleti megoldásokat, folyamatokat és szabályokat egységesíteni és egyszerűsíteni kívánó vállalatok fokozott figyelemmel fordulnak az UEM felé. Minthogy a Windows 7 támogatása 2020. január 14-én megszűnik, a Windows 10-re frissítő szervezetek újabb lépéssel kerülnek közelebb az egységes végpontkezeléshez - de az UEM teljes kibontakozásáig vezető úton még le kell majd küzdeniük pár akadályt.
Egységes felügyelet minden oprendszer felett
A Gartner szerint a vállalatok informatikai környezetének kialakításával és üzemeltetésével megbízott vezetőknek fel kell készülniük arra, hogy a modern operációs rendszerekkel működő digitális eszközök támogatásához meglévő CMT- és MDM- vagy EMM-megoldásukat egységes végpontkezelésre cseréljék. Az UEM eszközeivel ugyanis egyetlen felügyeleti konzolról konfigurálhatják, menedzselhetik és monitorozhatják a különböző (iOS, Android, Windows 10 és macOS) operációs rendszerekkel telepített eszközöket, valamint a hordható és más IoT-eszközök egy részét is, ami több szempontból is előnyös.
Egységes konfigurációkat, felügyeleti profilokat hozhatnak létre például a különböző eszközcsoportok számára az UEM-re váltó vállalatok, így a törvényi megfelelés követelményeinek megfelelően, következetesen és magabiztosan védhetik adataikat a munkafolyamatokban használt különböző eszközökön. Minthogy a párhuzamosan több eszközt használó munkavállalókról is egységes képet kapnak, a felügyeletet ellátó adminisztrátorok részletesebb elemzéseket készíthetnek és hathatósabban támogathatják a felhasználókat. Az UEM segítségével emellett jobban összehangolhatják és irányíthatják az azonosság- és hozzáférés-kezelő, a kiberbiztonsági és más végponti technológiák működését is.
Mindez az eszközcsoportokon átívelő egységes felügyeleti munkafolyamatok kialakítására ad alkalmat, amelyek jól szabályozhatóak és automatizálhatók, így többek között megkönnyítik a meglévő eszközökön futó operációs rendszerek ütemezett verzióváltását, távolról, vezeték nélküli hálózaton végezhető frissítését, valamint az új számítógépek kevés, vagy emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő telepítését is.
Végpontkezelés három hullámban
A hardverfelügyelet egykor Windows uralta világa napjainkra sokszínűvé vált, miután a palettán mind markánsabban helyet követelnek az Android-, az iOS- és a macOS-eszközök; nagyrészt a BYOD kezdeményezések következtében, de a trend korántsem magyarázható csupán ezzel. Androidos eszközöket például a raktárkezelés, a logisztika és a szállítmányozás területét digitalizáló vállalatok is mind nagyobb számban szereznek be. Minthogy a Windowstól eltérő operációs rendszerrel telepített mobileszközök gyorsan kulcsszerephez jutnak az alkalmazottak napi munkájában, a vállalatok számára rendkívül fontossá válik az egységes végpontkezelés kialakítása. A Gartner szerint azonban a nyilvánvaló előnyök ellenére idén még aligha várható az UEM-megoldások tömeges bevezetése: az átálló vállalatok száma a következő három évben nő majd fokozatosan, és ez nem véletlen.
Jelenleg ugyanis csak a szervezetek szűkebb köre van abban a helyzetben, hogy gördülékenyen és eredményesen állhasson át az egységes végpontkezelésre. A piacelemző háromféle vállalatot sorol ebbe a táborba: az UEM-megoldással menedzselhető, például macOS, Chrome OS vagy Windows 10 S operációs rendszerrel működő eszközökre erősen támaszkodó cégeket; a felhasználó-oldali alkalmazásaikat már modernizáló szervezeteket, amelyeknél az informatikai osztályt többé nem kötik öröklött felügyeleti scriptek, folyamatok és eszközök; valamint a kimondottan mobileszközzel, például Android- vagy iOS-alapú okostelefonnal, illetve tablettel dolgozó foglalkoztatottak népes csoportját támogató (például közmű vagy logisztikai szolgáltató, személyszállító) vállalatokat.
A szervezetek többsége azonban kívül esik ezen a jól behatárolható körön, és olyan, az UEM vállalati szintű bevezetését hátráltató, jelentéktelennek aligha mondható akadályokkal szembesül, mint az öröklött rendszerekhez kötődő felügyeleti követelmények és folyamatok. A végpontkezelés evolúciója ezért a Gartner szerint három hullámban megy végbe. Fejlődésének első szakaszában a felügyeletet még egymástól elkülönült munkafolyamatok és eszközök (CMT- és MDM- vagy EMM-megoldások) jellemzik. A második hullámban a munkafolyamatok továbbra is elkülönültek ugyan, de az adminisztrátorok már konszolidált módon, egyetlen menedzsmentkonzolról elérik őket, míg a harmadik, legfejlettebb szinten megvalósul az asztali, a mobil- és az IoT-eszközök minden tekintetben egységes kezelése.
Jelenleg a szervezetek nagy többsége a végpontkezelés evolúciójának második szakaszában jár, a piacelemző becslése szerint mintegy 30 százalékuk lehet kész rá, hogy továbblépjen a harmadik szintre. Az új technológiák bevezetésében élenjáró vállalatok már átálltak az UEM-re, míg a legkevésbé agilis szervezetek ehhez majd csak 2022-ben látnak hozzá.
Előbb vagy utóbb azonban minden vállalatnak lépnie kell, mert az UEM-mel egyáltalán nem számoló szervezetek sötét jövő elé néznek, figyelmeztet a Gartner. Érdemes már a következő 12 hónap távlatában tesztkörnyezetet kialakítani vagy próbaprojektet indítani, majd a vállalat alkalmazottai által használt eszközök egy-egy csoportját UEM alá vonni, fokozatosan csökkentve a hagyományos módon menedzselt gépek számát.
