A Károly Róbert Főiskola szakemberei a világ legelismertebb hiperspektrális szakértői közé tartoznak. A világűr kutatásában meghatározó szerepet játszó NASA a KRF által alkalmazott technikákat és módszereket használja az élő anyagok felderítésében pilóta nélküli, úgynevezett DRONE repülőgépen. A NASA ROSES projekt feladata a sekély tengervízben történő élő anyag kutatása.
Computerword: Mit jelent a gyöngyösi főiskola számára a NASA-projektben való részvétel?
Dr. Bíró Tibor: Nagy sikernek és szakmai elismerésnek tartjuk, mely fontos mérföldkő abban a sorozatban, ami a sarkköri klímakutatásokkal kezdődött, majd a Mexikói-öbölbeli olaj- és a magyar vörösiszap-katasztrófa környezeti hatásainak felmérését, továbbá az ENSZ Regionális Támogató Hivatalának gyöngyösi létesítését követi.
Az, hogy ez a projekt a NASA-hoz köthető, kétségtelen, hogy presztízsértékű, de emellett számtalan más, hasonló volumenű munkán dolgozunk, például a Mátrai Erőműnek; de részt veszünk a belga sósmocsarak felmérésében is, sőt az ENSZ-beli szerepvállalásunk szintén hasonló, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi hosszabb távú, állandó jellegű feladatnak tekintendő, míg a NASA esetében projektmunkáról van szó.
Computerword: Hogy került be a Károly Róbert Főiskola a NASA egyik legújabb expedíciójába?
Dr. Bíró Tibor: Főiskolánk komoly nemzetközi reputációval és kapcsolatrendszerrel rendelkezik a távérzékelés terén, melynek eredményeként a legfontosabb kutatóműhelyekkel állunk szakmai kapcsolatban. Nemcsak európai, de tengerentúli cégekkel is együttműködünk, így az USA második legnagyobb távérzékelési vállalkozásával, a Galileo Group INC.-vel is, mely részese-tagja a NASA-projektben felállt szakmai konzorciumnak. Számukra kézenfekvő volt, hogy ebbe olyan partnert vonjanak be, aki sokat tett le az asztalra, sok referenciával bír, és nem ismeretlen a számukra.
Mivel a Galileóval nagyon régi a szakmai kapcsolatunk, több együttműködési megállapodásunk is van – a mexikói olajkatasztrófa felmérésében vállalt szerepünk, illetve közreműködésünk is egy Galileo-együttműködés alapján történt – így a NASA esetében minket kértek fel a közös munkára.
A hiperspektrális technika nagyon sokat fejlődött az utóbbi években: újfajta szenzorok, nagyobb spektrális felbontású eljárások léteznek ma már a világon, és számos új alkalmazás is napvilágot látott ezen a téren. A NASA figyeli, hogy milyen újdonságok jelennek meg a világon, a projektek során pedig célirányosan összegyűjtik mindazokat a csapatokat, akik azzal foglalkoznak, hogyan lehet levegőből bizonyos anyagokat azonosítani a felszínen. A szakmai múltunknak és tevékenységünknek köszönhetően főiskolánkat számon tartják ezekben a körökben.
Computerword: A világűr kutatásában meghatározó szerepet játszó NASA a KRF által alkalmazott technikákat és módszereket használja az élő anyagok felderítésében pilóta nélküli, un. DRONE repülőgépen. Ez mit jelent pontosan és részletesen? Melyek ezek a technikák és módszerek?
Dr. Bíró Tibor: A hiperspektrális alkalmazást műholdról és repülőgépről is lehet végezni. Főiskolánknak elsősorban a repülőgépes alkalmazás a profilja. Az, hogy egy ilyen eszközt a levegőből működtessünk-üzemeltessünk, komoly technológiai csomagot foglal magában: többek között applikálást, kalibrálást, a repülés közben történő adatgyűjtés módszertanát. Mindezt egyszerre nagyon kevesen végzik. Ráadásul nekünk elsősorban a környezeti állapotra vonatkozó adatgyűjtésben vannak referenciáink – ebből pedig még kevesebb van a világon.
Összefoglalva: a főiskolának a hiperspektrális szenzorok repüléstechnikai alkalmazásában van jártassága, munkássága. Amit nem lehet pótolni, hiszen nem végezheti bárki, aki vesz egy repülőt és egy szenzort.
Többek között az ENSZ is ezért tartott ránk igényt: az általuk műholdról kinyert hiperspektrális adatokat nem tudják közvetlenül hasznosítani, a fentről mért fizikai jelek ugyanis önmagukban nem jelentenek semmit.
Mint ismeretes, minden egyes felszínen található anyag rendelkezik egy rá jellemző spektrális eloszlással, ezek spektrális görbék alapján történő azonosítását főiskolánk már évek óta végzi; szenzorunk 498 csatornán mér intenzitásjeleket. Kolontárnál például az alumíniumoxid azonosítását végeztük, de a növényeket is képesek vagyunk fajtáként felmérni – akár két burgonyafajtát is szét lehet válogatni a levegőből. Szinte bármit.
Számos feladat épp az élő anyagok azonosítására vonatkozik, hiszen ezt az egész távérzékelési rendszert alapjában véve agráralkalmazásra fejlesztettük. Így például kiváló megoldás az erdők felmérésére, az erdőben található fatömeg becslésére vagy növénybetegségek előrejelzésére, vagy akár a precíziós mezőgazdaság kiszolgálására.
A NASA szintén élő anyagkutatást végez, ami arról szól, hogyan lehet távérzékelési eszközökkel – tehát nem mintavétellel, helyszíni méréssel – a levegőből nagy területeken élő anyagot azonosítani, keresni. Természetesen a projekt célja lényegesen túlmutat azon, hogy Florida partjainál mondjuk algákat vagy moszatokat kelljen azonosítani.
Computerword: Ezeket hogyan, mikor és milyen keretek között fejlesztették?
Dr. Bíró Tibor: A Károly Róbert Főiskola 2010 februárjától lépett ki professzionális szinten a nemzetközi színtérre – ekkor indult a sarkköri klímakutatás, és amint arról már szó volt, a viszonylag rövid időintervallumon belül nagyon sok minden történt. Az itt dolgozó szakemberek természetesen a távérzékeléssel sokkal régebb óta – több mint egy évtizede – foglalkoznak, de a tudatos eszköz-, humánerőforrás- és technológiafejlesztés kezdete erre az időpontra tehető. Igazán jelentős a 2012-es év volt, ekkor több mint egymilliárd forintnyi beruházást hajtottunk végre, például különböző távérzékelési eszközökre, szuperszámítógépre.
Mára már nemcsak hiperspektrális eszközeink vannak, hanem például úgynevezett LIDAR-technológiának nevezett lézerszkennerrel is rendelkezünk, mellyel háromdimenziós terepfelszíneket lehet készíteni, a felszínt le tudjuk tapogatni magassági értelemben is – alkalmazási területe igen tág, fontos árvízvédelmi projektek is futnak már ezzel kapcsolatban.
Computerword: Milyen forrásaik vannak? Miből gazdálkodnak?
Dr. Bíró Tibor: Alapvetően pályázati forrásokból, európai uniós pályázati lehetőségeink vannak. Ezek közel 100%-os támogatási intenzitásúak, emellett saját bevételünk is van, mely főként az önrészek fedezéséhez szükséges, a kisebb pályázatok révén pedig további kiegészítő fejlesztéséket is végzünk. Általában egy felsőoktatási szereplő, mint költségvetési intézmény elsősorban pályázatokra kell hagyatkozzon, kutatási projektekre, de egyre erősebb piaci jelenlétünk. A megbízási bevételek aránya folyamatosan növekszik.
Computerword: Ezek a pályázati pénzek elegendőek-e ahhoz, hogy megvalósítsák „álmaikat”, vagy nagyon messze vannak tőle?
Dr. Bíró Tibor: Nagyon messze nem vagyunk tőle, de nincs az a pénz, amit el ne lehetne költeni! Mindig akadnak olyan eszközök, amiket még szeretnénk, például ilyen a saját repülőgép. És ebben az esetben nemcsak a repülőgép a nagy összeg, hanem a hozzá tartozó hangár árát, a karbantartási és üzemeltetési költségeket is figyelembe kell vennünk.
Számunkra az a fontos, hogy az alapeszközeink meglegyenek, a szenzorállományunk teljes legyen. Azokon a területeken, melyeket le akarunk fedni – ez a lézerszkennelés, a hiperspektrális technológia, illetve az ortofotózás – megvannak az eszközeink, de szeretnénk beszerezni egy hiperinfraszenzort is - azaz mindig születnek új célkitűzéseink, ahogy újabb és újabb eszközök jelennek meg a világban. Egy cél lebeg a szemünk előtt: minél nagyobb spektrális felbontást tudjunk elérni, hiszen így annál több mindent tudunk azonosítani a felszínen.
Computerword: Tehát a sarkköri klímakutatást, a Mexikói-öbölbeli olaj- és a magyar vörösiszap-katasztrófa környezeti hatásainak felmérését, valamint az ENSZ Regionális Támogató Hivatalának gyöngyösi létesítését követően a Károly Róbert Főiskola meghívást kapott ebbe az expedícióba. Milyen múltra tekint vissza ezen a területen a főiskola és milyen jövőbeni terveik vannak hasonló szakmai eredmények elérésére?
Dr. Bíró Tibor: Mindig keressük az új szakmai kihívásokat és szeretnénk erősíteni a hazai szerepvállalásunkat is. Tudjuk azt, hogy az ország különböző ágazatainak igen nagy segítségére lehetnek a távérzékelési megoldások, amelyek a világban már nagyon elterjedtek. Nem az a célunk, hogy a Magyarországon felhalmozott eszköz-, ember- és szürkeállomány nagy részben külföldön hasznosuljon, hanem a magyar gazdaságot is segítse.
Az, hogy az erdőket, a mezőgazdasági területeket fel lehet mérni, a biomasszát meg lehet becsülni, a zöldleltárok készítéséhez, a tervezésekhez nagyon nagy segítséget jelent. Ugyanígy az infrastruktúra (az elektromos hálózatok, utak, töltések, építmények, stb) felvételezése is kardinális kérdés, amelyre Magyarországon is igen nagy szükség van.
De ide tartozik a települések a felmérése is, ebből ugyanis olyan adatokat lehet kinyerni, ami nagyon komoly támogatást nyújt a döntéshozóknak, akár az önkormányzatok számára, akár az országos stratégiák tervezéséhez. Nagyon sokat lehetne vele spórolni.
Computerword: A katasztrófavédelemben szintén hasznos lehet?
Dr. Bíró Tibor: A katasztrófavédelemmel nagyon jó a kapcsolatunk, velük is együttműködési megállapodásunk van, bevethetőek vagyunk gyakorlatilag 24 órán belül. Tulajdonképpen ezzel kezdődött a magyarországi sikertörténetünk, kiváló és rendszeres szakmai kapcsolatban állunk, hiszen az ENSZ-nél az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság a nemzeti kapcsolattartó szervezet (National Focal Point), a KRF pedig a teljes közép-kelet-európai régiót felölelő regionális támogató hivatal (Regional Support Office). Mindemellett folyamatosan keressük az újabb és újabb lehetőségeket a további együttműködésekre.
