Tavaly is jól teljesítettek az e-kereskedők: 23 százalékkal tudták növelni a magyar online e-kiskereskedelem forgalmát. A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7 százalékot, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Habár az online vásárlók száma is évről évre nő, dinamikája lassul, és a hazai e-kiskereskedelem bővülését inkább az internetes vásárlások intenzitása fogja meghatározni. Jól mutatja ezt a változást az átlagos kosárérték emelkedése és az egy online vásárlóra jutó online forgalom növekedése. Míg 2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13400 Ft volt, a tavalyi évben elérte a 15400 forintot. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111000 Ft-ról 124000 Ft-ra növekedett. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellett a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati-sportruházati termékek. A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési cikkek állnak.
Egyre népszerűbb az online vásárlás külföldről
A világ legnagyobb kereskedői közül egyre többen szállítanak már Magyarországra, és ezt a hazai online vásárlók ki is használják. Már minden második online vásárló külföldről is rendel (3,1 millióan; míg 2016-ban csupán 1,7 millióan), és a tavalyi évben az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken. Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke 2018-ban meghaladta az 1000 milliárd Ft-ot. A külföldi webáruházakból vásárlások intenzitásának növekedése óriási kihívást jelent a magyar gazdaság számára, lévén ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak.
Dinamikus növekedés az online FMCG szektorban
Ma már a felnőtt internetezők 91 százaléka, azaz 5,4 millió fő vásárol online, és közülük minden negyedik-ötödik netes vásárló (1,2 millió fő) a háztartás bevásárlásának egy részét is online végzi. Az FMCG termékek online forgalma pedig már a teljes hazai e-kiskereskedelmi forgalom hatodát adja. Az eddigi dinamikus növekedés (2015-ról 2016-ra +18 százalék, 2016-ról 2017-re +25 százalék, 2017-ről 2018-ra +27 százalék) várhatóan az elkövetkezendő években sem fog alábbhagyni, a szegmens gyorsabban növekszik, mint a piac egésze, súlya így egyre meghatározóbb lesz. Mindezt csak erősíti, hogy májusban újabb szereplő, a Spar is elindította online értékesítését.
Átalakulóban a piac
Az elmúlt 5-7 évben rengeteget fejlődött az online kereskedelem idehaza termékkínálat, technológia, biztonság, szolgáltatások, edukáció tekintetében. Egyre többen indították el az online értékesítést a legnagyobb klasszikus kiskereskedelmi láncok közül is. Olyan szegmensek törtek előre az online értékesítésben, amelyekre korábban senki nem gondolt (például a ruházat, lakberendezés). A fogyasztók kegyeiért pedig tovább éleződött a verseny a kereskedők között, ami nemcsak szolgáltatásfejlesztésben, hanem főként a kommunikációra költött hatalmas összegekben és a mára részben fenntarthatatlanná váló árversenyben is megmutatkozott. Ez a verseny időnként már korábban is megmutatta negatív hatását, például az ingyenes kiszállítás erőltetésében a logisztikai fejlesztések kárára, ami a tömegesen késő év végi csomagokban csúcsosodott ki. A verseny erősödése miatt elkezdődött idehaza egy piaci konszolidáció is, aminek egyik legfontosabb jele az eMAG és az eDigital tervezett egyesülése. Az elkövetkező években az erőviszonyok további átrendeződésére lehet számítani nemcsak a nagy, hanem a közepes vertikális szereplők közötti összeolvadásokra és együttműködésekre is. Minderre már csak azért is szükség van, mert a hazai webáruházaknak a nemzetközi szereplőkkel is fel kell venniük a versenyt, mivel a hazai online vásárlók egyre jelentősebb része költ külföldi webáruházakban is, jelezte az eNET Internetkutató.
