A Világgazdasági Fórum feltörekvő technológiákkal foglalkozó munkacsoportja összegyűjtötte azt a tíz legfontosabb innovációt - a teljes falvak számára energiát szolgáltató akkumulátoroktól és a testünkben keringő nanoérzékelőktől kezdve a társadalomtudatos mesterséges intelligenciáig -, amelyek a szakértők szerint alapvetően változtatják majd meg az életünket az elkövetkezendő években, iparágakat formálnak át és megóvják bolygónkat.
- A technológiára kritikus szerep hárul azoknak a kihívásoknak a megválaszolásában, amelyekkel a világ jelenleg szembesül, ugyanakkor a gyorsütemű technológiai fejlődés jelentős gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár együtt. Ahogy belépünk a negyedik ipari forradalom korszakába, elengedhetetlen olyan, mindenki által elfogadott normák és protokollok kidolgozása, amelyek biztosítják azt, hogy a technológiák valóban az emberiséget szolgálják, valamint hozzájárulnak egy sikeres jövőhöz és a fenntartható fejlődéshez - mondta Jeremy Jurgens, a Világgazdasági Fórum információs és együttműködési vezetője, a szervezet végrehajtó bizottságának tagja.
- A feltörekvő technológiák folyamatos figyelése alapvető fontosságú a világot radikálisan átalakító fejlődési trendek előrejelzése érdekében, és az időben elvégzett szakértői elemzések révén lehetővé teszi a drámai változásokra való felkészülést. A globális közösségnek össze kell jönnie, és mindenki által elfogadott alapelveket kell kidolgoznia ahhoz, hogy az új technológiák előnyeit kihasználhassuk, a velük együtt járó kockázatokat pedig kiküszöbölhessük - nyilatkozta Bernard Meyerson, az IBM innovációs vezetője, a Világgazdasági Fórum feltörekvő technológiákkal foglalkozó munkacsoportjának elnöke.
Napjaink legfontosabb feltörekvő technológiáinak kiválasztásakor a szakértők egyik lényeges szempontja volt, hogy 2016-ban várhatóan fordulópont következzen be az egyes technológiák fejlődésében és alkalmazásában. Ennek eredményeképpen került fel a listára néhány olyan technológia - például az önvezető autó -, amely már évek óta a köztudatban van, de csak mostanában érte el azt az érettségi szintet, hogy hatása érezhetővé vált a mindennapokban.
Nanoérzékelők és a nanodolgok internete
A bőr alá épített szenzorok és az ereinkben utazgató aprócska robotok immár nem csupán a fantázia világában léteznek. Előrejelzések szerint 2020-ra 30 milliárdnyi eszköz kapcsolódik majd a világhálóra. Az elképesztő ütemben növekvő dolgok internetének egyik legizgalmasabb területe a nanoérzékelők világa: ezeket az apró eszközöket széles körben alkalmazzák majd az emberi testen belüli diagnosztikai feladatoktól kezdve egészen a környezeti jellemzők méréséig - vakolatba, téglákba és más épületelemekbe építve. Az ily módon létrejövő "nanodolgok internete" várhatóan óriási hatást gyakorol majd az orvostudomány, az építőipar, a mezőgazdaság és a gyógyszergyártás jövőjére.
Következő generációs akkumulátorok
A mobileszközök elterjedésével és nélkülözhetetlenné válásával egyre nagyobb szerep hárul az akkumulátorokra, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy minél tovább használhassuk okostelefonunkat, tabletünket, laptopunkat, fényképezőgépünket és videókameránkat egyetlen feltöltéssel. Ugyancsak kiemelt fontosságúak az akkumulátorok a megújuló energiák hasznosítása területén, mivel átmeneti tárolóként szolgálnak a nem állandóan rendelkezésre álló energiaforrások számára. A nátrium-, cink- és alumíniumalapú akkumulátorokat használó legújabb energiatárolási fejlesztéseknek köszönhetően immár lehetővé vált olyan mini elektromos hálózatok létrehozása, amelyek tiszta és megbízható energiaforrást kínálnak teljes települések számára a nap 24 órájában.
Blokklánc
Ez a technológia tartja nyilván a bitcoin kriptovaluta összes online tranzakcióját. A technológia fejlesztésébe csupán a tavalyi év folyamán invesztált több mint 1 milliárd dollár révén a Világgazdasági Fórum szakértői szerint a blokklánc alkalmazása által kiváltott gazdasági és szociális hatás rövidesen alapvetően változtatja majd meg annak a módját, ahogyan a piacok és kormányok működnek.
Kétdimenziós anyagok
Bár manapság a háromdimenziós technológiák (nyomtatás, megjelenítés, memóriaáramkörök, arcfelismerés stb.) virágkorát éljük, nem feledkezhetünk meg azokról az egyatomnyi rétegből álló, "kétdimenziós" anyagokról, amelyek forradalmi változásokat idézhetnek elő a levegő- és vízszűrők, a viselhető eszközök, valamint az akkumulátorok területén. A legismertebb közülük a grafén, amely voltaképpen nem más, mint egyetlen atomnyi vastagságú grafitréteg: első előállítóik fizikai Nobel-díjat kaptak érte. A grafén erősebb az acélnál, keményebb a gyémántnál, szinte mindennél könnyebb, rugalmas, átlátszó és ultragyors elektromos vezető. A legtöbb anyag számára áthatolhatatlan, kivéve a vízpárát.
Önvezető autók
Amióta a Google belekezdett saját technológiája fejlesztésébe, és a keresőkirály tesztjárművei megjelentek az utakon, az önvezető autók és a velük kapcsolatos aggályok az érdeklődés középpontjába kerültek. Ha lenne kereskedelmi forgalmazásra alkalmas modell, biztonsági megfontolásokból és a szabályozás hiánya miatt egyelőre a legtöbb országban törvénybe ütközne a használata, ugyanakkor nem vitás, hogy az önvezető autók nagy jövő előtt állnak. Fejlett biztonsági és a gazdaságos üzemeltetést segítő rendszereiknek köszönhetően számottevően csökkenthetik a balesetek számát és a légszennyezést, lökést adhatnak a világgazdaságnak, valamint javíthatják az idősek életminőségét.
Emberi szervek lapkákon
Az emberi szervek miniatűr - USB-memória méretű - modelljei forradalmasíthatják az orvosi és a gyógyszerkutatást, lehetővé téve a szakemberek számára a biológiai mechanizmusok működésének tanulmányozását - teljesen új módszerek segítségével. Először 2010-ben sikerült egy kutatónak kisméretű tüdőt kifejlesztenie, azóta pedig más fontos szervek (máj, vese, szív) modelljeinek elkészítéséről is érkeztek hírek. A lapkán megvalósított szervek rugalmas, egy milliméternél kisebb átmérőjű, áttetsző polimercsövekből és a tanulmányozni kívánt szervekből kivett emberi sejtekből állnak. Amikor tápanyagokat, vért vagy tesztelni kívánt gyógyszereket pumpálnak a csövekbe, a sejtek hasonlóan reagálnak, mint az élő szerv.
Peroszkvit napelemek
Ennek az új fotovoltaikus anyagnak három előnyös tulajdonsága van a hagyományos szilíciumalapú napelemhez képest: egyszerűbb elkészíteni, gyakorlatilag bárhol használható és a fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabban állít elő energiát (a kiforrott technológiának számító szilícium napelemek hatásfokát már nem tudják növelni, míg a peroszkvit napelemek - melyek már elérték riválisuk hatásfokát - esetében jelentős fejlődés várható az elkövetkező években). Az új típusú napelemek a feltörekvő akkumulátortechnológiákkal párosítva jelentősen javíthatják annak az 1,2 milliárdnyi embernek az életminőségét, akik jelenleg nem rendelkeznek megbízható áramellátással.
Nyílt mesterségesintelligencia-ökoszisztéma
A természetes nyelvi feldolgozás és a társadalmi tudatosság algoritmusok területén elért fejlődése, kombinálva a korábban elképzelhetetlen mennyiségben rendelkezésre álló adattal nemsokára lehetővé teszi olyan intelligens digitális asszisztensek kifejlesztését, amelyek rengetegféle feladat elvégzésében segítenek az embereknek a pénzügyeik intézésétől és az egészségi állapotuk figyelésétől kezdve egészen a hozzájuk legjobban illő ruhadarabok kiválasztásáig.
Optogenetika
Az agyban lévő idegsejtek aktivitásának fénnyel történő szabályozása, az optogenetika tudománya már jó pár éve megjelent, de a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően immár lehetővé vált a fény eljuttatása az agyszövet mélyebb rétegeibe, így a remények szerint hatékonyabban kezelhetővé válnak az olyan, eddig gyógyíthatatlannak tartott idegrendszeri és pszichiátriai betegségek, mint a Parkinson-kór és a depresszió. Mivel a mentális betegségek világszerte minden negyedik embert érintenek, az agy működésének jobb megértése sokak szenvedésein enyhítene.
Metabolikus mérnökség
A szintetikus biológia, a rendszerbiológia és az evolúciós technikák területén bekövetkezett fejlődés eredményeképpen egyre nő azoknak a kémiai építőköveknek a száma, amelyeket hatékonyabban és olcsóbban lehet előállítani növények segítségével, mint a korlátozottan rendelkezésre álló és környezetszennyezést okozó fosszilis tüzelőanyagokból.
