Mára az internetezők száma meghaladja az 1 milliárdot, a rádiófrekvenciás azonosítók mennyisége 2010-ben pedig eléri a 10 milliárdot. Okostelefonjainkkal már nem csak telefonálni, de képet, hangot is tudunk rögzíteni és megosztani akár a világhálón keresztül.
Mindez azt mutatja, hogy a világ rendszerei, a tárgyak új módon kapcsolódnak össze újfajta érzékelők és informatikai eszközök segítségével és teljesen más módon képesek kommunikálni egymással.
Ma már azonban arra is lehetőség van, hogy mindezen információtömeget a saját hasznunkra fordítsuk intelligens adatfeldolgozó rendszerekkel, és üzleti döntéseinkben gyorsabban és pontosabban reagáljunk a változásokra. Ez a három adottság teszi lehetővé, hogy új megközelítésben szemléljük a világot. Ha megfelelően alkalmazzuk ezeket az adottságokat, akkor a változások elébe tudunk menni, és egy jól működő világot építhetünk, itt Magyarországon is.
A világ ma már nemcsak gazdaságilag és technikailag, hanem szociális szempontból is hálózatosodott. Közösek energia-, környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági problémáink, hogy csak néhány példát említsek. Ez a fajta egymásra utaltság és összekapcsolódás újfajta együttműködésekre ad lehetőséget, akár világméretű problémák megoldásában is. Ez a folyamat természetesen országhatárokon belül is megindult. Gondoljunk csak arra, mennyi lehetőséget rejt magában egy jól kiépített szélessávú hálózat, az intelligens közlekedési rendszerektől kezdve a vállalkozások közötti együttműködésen át az állampolgárok tájékoztatásáig bezárólag. Úgy vélem, hogy ezeket a célokat szolgáló beruházás mindenképpen a sikeres jövőt vetíti elő Magyarország számára. E beruházások igazi jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a fizikai kiépítésben és működtetésben részt vevőknek ad munkalehetőséget, hanem számos további üzleti és munkalehetőséget teremt a különböző ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak, állampolgároknak.
Más szóval ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy IT-infrastruktúrába beruházni azért előnyös, mert olyan multiplikátor hatása van a gazdaságra, amelyet egyetlen más ágazat sem tud produkálni. A hagyományos infrastruktúrák (utak, hidak, közművek) kiépítése természetesen fontos pillérei egy fejlett országnak, azonban nem tudnak olyan hatást kifejteni a foglalkoztatásra, gazdasági modernizációra és kevésbé fontosak a versenyképesség szempontjából, mint a digitális szupersztrádák.
Változtatni kell azon a gondolkodáson, hogy az informatika felesleges luxus, szükségtelen beruházás. Ehhez persze komoly hatástanulmányok kellenek, és olyan ágazatok feletti stratégiai tervezés, ahol megfelelő módon tud érvényesülni egy technológiai fejlesztés hatékonyságnövelő hatása.
Kiemelkedően fontosnak tartom a folyamatos párbeszédet az üzleti, a kormányzati és a civil szféra között is. Az Egyesült Államokban például Barack Obama elnök gazdasági átalakításért felelős csapata felkérte az egyes gazdasági ágazatok szereplőit, hogy tegyenek javaslatot, hogyan tudnának pozitív hatást gyakorolni az ország gazdaságára és a foglalkoztatásra, és ehhez mekkora beruházásra volna szükségük. Az informatikai és telekommunikációs terület javaslatait a vezető vállalatokat tömörítő Information Technology and Innovation Foundation képviseletében Samuel J. Palmisano, az IBM elnöke ismertette. A javaslat 3 fő pillérből állt: szélessávú infrastruktúra kialakítása, amely 5 milliárd dollár befektetést igényel és 1 év alatt 256 000 új munkahelyet teremt. Az e-egészségügy fejlesztése, amely 10 milliárd dollár befektetésével 212 000 új munkahelyet biztosítana 1 év alatt, és intelligens hálózatok kiépítése 5 éven keresztül, amely 239 000 munkahelyet teremtene 1 év alatt. Összesen tehát 700 000 új munkahely teremtésére ad lehetőséget egy ilyen volumenű informatikai beruházás!
Hiszek abban, hogy az informatikai eszközök használata - aminek az elérhető és dinamikus infrastruktúra az alapja - érdemben hat a gazdaság növekedésére, egyebek közt a munkaerő jobb felhasználásával, illetve a piaci szereplők összehozásával.
