Ötvenhatos szülők gyerekeként Németországban nőtt fel, de 2009-ben Magyarországon alapított céget, amellyel immár hat európai országban van jelen. Arató Árpád, a LicencePro alapító-ügyvezetője nyilatkozott lapunknak.
Computerworld: Tételezzük fel, hogy a vállalatnál szoftverleltár készül - ami nem jellemző eset -, és kiderül, hogy több licencük van, mint amennyit ténylegesen használnak - ez már sokkal gyakoribb. Azaz fölöslegesen áll a pénz a licencekben. Mit lehet tenni a holt tőkével?
Arató Árpád: A szoftverlicenceket általában öt év után pénzügyileg nullára leírják, vagyis a licencigazolások jó esetben a fiókok mélyén hevernek, rosszabb esetben már régen kidobták a kukába. Holott minden más vállalati értéktárgyhoz - használt irodabútorhoz, céges autókhoz és ingatlanokhoz - hasonlóan a szoftverlicenc is piacra vihető. Mi abból élünk, hogy újrahasznosítjuk a régi licenceket.
Arató Árpád ügyvezető, LicencePro Kft.
Cw: Megrendelésre a LicencePro is elvégzi a felmérést?
AÁ: Előfordul, de inkább közvetítünk a vállalat és szoftverleltárak készítésével foglalkozó cégek között. Ha ez megvolt, hárman ülünk le egy asztalhoz megbeszélni, mi legyen a következő lépés. Hozzá kell tennem: vannak licencek - ilyen például az Oracle és az SAP -, amelyeket minden erőfeszítés ellenére egész Európában nagyon nehéz értékesíteni, mások viszont mindenhol igen kapósak.
CW: Az Oracle és a SAP mellett elsősorban a Microsoft, valamint a Citrix, az Adobe és a Novell termékeire koncentrálnak. Csak céges licencek forognak a brókerségben?
AÁ: Kezdettől b2b üzletet építettünk, ám Magyarországon egy évig webshopot is működtettünk, amelyben főleg Windows és Office csomagokat lehetett vásárolni. Gazdaságilag ugyan rentábilis üzlet volt, a végfelhasználók kiszolgálása azonban rettenetesen időigényesnek bizonyult. Ezért végül felhagytunk vele.
CW: Milyen hatással van erre az üzleti szegmensre a felhős alkalmazások terjedése?
AÁ: Az Office 365 jelenléte érezhető leginkább, amelyet a vállalatok vagy projektszervezetek meghatározott időre bérelnek, a projekt végeztével pedig nem fizetnek értük tovább. Klasszikus irodai munkánál viszont szerintünk nem éri meg Office 365-öt fizetni, az örökös Office licenc már hároméves távlatban is sokkal kifizetődőbb, legalábbis nagybani beszerzésnél föltétlenül.
CW: A nagybani beszerzésekkel mostanában van egy kis baj: a Microsoft egész sor hazai LAR-partnerével bontott megállapodást…
AÁ: El sem tudom képzelni, mit érezhettek azoknak a cégeknek a vezetői, amelyek addig milliárdos forgalmat bonyolítottak, és egy nap arra ébredtek, hogy azonnali hatállyal felmondták a szerződésüket. Feltételezhető, hogy az anyavállalat azért szánta el magát erre a lépésre - és tett vagy tenni fog ehhez hasonlót más térségbeli országokban is -, hogy az amerikai bíróságoknak bizonyítékot tudjon szolgáltatni a korrupcióellenes intézkedéseiről.
Az mindenesetre tény, hogy a piacon vákuum keletkezett, hiány lépett fel, és ezt a hiányt jelenleg legkönnyebben használt szoftverekkel lehet betölteni.
CW: Mi a forrás? Honnan lehet egyszeriben betölteni az űrt?
AÁ: Európában velünk együtt körülbelül egy tucat cég foglalkozik szoftverlicencek újrahasznosításával. Nagyon erős informális szálak vannak a tulajdonosok között, együtt dolgoztunk a jogi alapok megszilárdításán és a piac felépítésén, miközben sok tenderen kőkemény konkurenciaharcot folytatunk. A kétezres évek közepén mégis együtt hoztunk létre egyfajta európai szoftvertőzsdét. Hogy a nagyságrendet érzékeltessem: ez a tőzsde több tízmillió euró értékű éves forgalmat bonyolít le. Magyarország kis szereplő, itt a 300-400 desktoppal rendelkező ügyfelek már nagynak számítanak, miközben német kollégáink a 2500 desktop alatti ügyletekhez személyesen ki sem mennek, csak telefonon egyeztetnek az eladóval. Előfordult azonban olyan is, hogy a tőzsdén hirtelen 40 ezer darab Office jelent meg egyetlen ügyféltől, amelynek félmillió asztali gépe volt. A felvásárlónak készpénzben kellett fizetnie, a licencek terítésében azonban a tőzsdei szereplők segítettek egymásnak.
Óriási privilégium, hogy Magyarország tagja ennek a tőzsdének, ennek oka pedig az, hogy a nyugat-európaiakhoz képest olcsó licencekkel tud hozzájárulni a forgalomhoz. Ahogy ez lenni szokott: a felvásárlási árak felmentek, az eladási árak le, így mérséklődött a haszon. A mi feladatunk, hogy magyar, cseh, horvát, szlovák, szerb, román, lett, észt szoftverekkel javítsunk a mérlegen. Azt hiszem, kevés magyar IT-cég van jelen ennyi külföldi piacon.
