A bevezető előadást Banai Miklós, a Multiráció ügyvezető igazgatója tartotta az EuroOffice legújabb vonásairól és a fejlesztés irányairól. Akkor nyert nagyobb lendületet a fejlesztés, amikor 2007-re elkészült a programcsomag alapját képező OpenOffice kiterjesztés kezelője, s így kiterjesztésként futhatnak a saját kiegészítéseik, amelyeket a program legördülő menüpontjaiból lehet kiválasztani.
Az EuroOffice jelenleg az ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú LibreOffice-ra és az Apache OpenOffice-ra épül. A kiterjesztések széles köre pedig az Apache OpenOffice és a LibreOffice programokban is működik. Az EuroOffice irodai programcsomag Windows és Linux operációs rendszereken is futtatható. A magyar fejlesztésű programelemekre forráskód-alapú minőségbiztosítást vezettek be a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve. A kiterjesztéseket mind az OpenOffice-ban, mind a LibreOffice-ban elhelyezik, s ezek súgójában pedig megjelenik a funkció leírása.
Koleszár Kázmér, a Multiráció kutatásért és fejlesztésért felelős vezetője az EuroOffice kiterjesztéseiről beszélt. Ezek jelenleg a LibreOffice 3.6-os verziójára épülnek. A kiterjesztések között vannak ingyenesek, és vannak olyanok is, amelyekhez csak pénzért lehet hozzájutni. Új fejlesztéseiknek egészen hosszú a sora: szótár, térkép, QR- és vonalkód-generáló, Modeller statisztikai eszközkészlet, mértékegység-átváltó, szövegbe illeszthető minigrafikon, takarékos nyomtatóbeállítás, levélarchiváló stb.
Mivel egyre több az emberek közötti együttműködés, az internetes megosztás és mobilmegosztás, a fejlesztések során erre reagálni kellett. Az EuroOffice megjelenik Androidon is, amihez meg kellett változtatni az ODF (nyílt dokumentum formátum) szabványt is. Az Androidos alkalmazáson megnyitott dokumentumokon el lehet végezni kisebb javításokat is, például meg lehet változtatni a szövegformátumokat. Az OASIS szabványfejlesztő szervezettel közös munkájuk a mobilterület meghódítása érdekében nemrégiben kezdődött el.
Az üzleti vacsorán Szegfű László, a szegedi önkormányzat informatikai vezetője ismertette a nyílt forráskódú szoftverek, így az EuroOffice irodai használatáról szerzett tapasztalatait. A városban már 2003 óta a nyílt szoftvereket használják mindenütt, ahol erre mód van, s nem kényszerülnek különböző hatóságok előírásai vagy igényei miatt mást alkalmazni.
Tapasztalataik alapján rájöttek arra is, hogy az archiválás a szabványos szoftverek segítségével nagy előnyt jelent, mert bármikor a későbbiekben megnyithatók a dokumentumok, míg más esetekben erre nincsen egyértelmű megoldás. Ezt az IT-stratégiát kiterjesztették az önkormányzati intézményrendszerre is, ami további jelentős megtakarításokat eredményezett. A számításaik szerint ez az összeg 2003 és 2013 között mintegy 100 millió forint lehetett.
Szegfű László kifejtette, hogy a tulajdonosi szoftverek iskolai használatával akkor értene egyet, ha a szállító cégek fizetnének azért a hatalmas reklámért, amit az jelent, hogy a gyerekek megismerik ezeket, és megtanulják a kezelésüket. De a legjobb a kompetenciaalapú oktatás lenne, amikor nem egy-egy szoftver, hanem például általában az irodai szoftverek használatát sajátíthatnák el a tanulók.
A nyílt forráskódú szoftverek általános használata a szakember szerint olcsó és hatékony közigazgatást tenne lehetővé, és azzal a pozitív nemzetgazdasági következménnyel járna, hogy magyar fejlesztéseket lehetne alkalmazni, és magyar kisvállalkozások láthatnák el a támogatói tevékenységet.
