Magyarországról is lehet komoly, a nemzetközi piacon jegyzett céget létrehozni, vallják a Startup Hungary alapítói. De vajon mik ennek a feltételei? Egyáltalán hogy fest Magyarország startup-ökoszisztémája? A hazai és nemzetközi startup-világ közelmúltját, jelenét és várható jövőjét jellemző főbb kérdésekben Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója segít eligazodni.
Computerworld: Hogy jellemezné a magyarországi startup-világ elmúlt két-három évét?
Biás Csongor: Gyakrabban olvasunk sikertörténetekről, mint ahogy az valójában indokolt lenne. A média gyakran felkap olyan történeteket, amelyek nemzetközi kitekintésben nem számítanak igazi sikersztorinak. Tény, hogy jó folyamatok indultak el, de még regionális szinten is jócskán le vagyunk maradva, akár Lengyelországgal, akár Csehországgal hasonlítjuk össze magunkat. Szlovákia is előttünk jár, Románia pedig hihetetlenül elhúzott. Több olyan régiós ország van, ahol már három-négy unikornist, tehát 1 milliárd dollár értékű céget kitermeltek. Nálunk ez eddig nem sikerült. Itthon jellemzően kisebb, legfeljebb 100 millió dollár körüli exitek voltak. A legnagyobb Magyarországról indult sikertörténetnek talán a LogMeIn mondható, amely 2014-ben ment tőzsdére. Mára a cég értéke 2,5 milliárd dollárra tehető. Jó példát mutat az első triumvirátusba tartozó Prezi és Ustream is, és akadnak még sikeres vállalkozások, de ezek egyikének sem sikerült a nemzetközi piacon magasan jegyzett cégértéket kitermelni.
CW: Mi állhat a szerényebb eredmények hátterében?
BCs: Ennek több oka lehet. Az ökoszisztéma kicsit belterjessé vált. Sok és könnyű finanszírozási forrás áll rendelkezésre, az állami és európai uniós pénzek meghatározó szerepet játszanak. Ez némileg kényelmessé teszi a hazai startupokat. Sok induló cégnél gondolják úgy, hogy először itthon kell felépíteni a vállalkozást, azután következhet a regionális, majd a terjeszkedés a nagy nemzetközi piacokra. Csakhogy tapasztalataink szerint az igazi sikertörténetek mögötti vállalkozók egyből a nagy nyugati piacokra kezdtek el fejleszteni.
CW: Nem említette a távol-keleti országokat mint lehetséges célpiacokat. Miért?
BCs: Az ázsiai piacok igencsak sajátosak. Egyfelől nagyon éles a verseny: kemények a helyi versenytársak, a kínai, ázsiai startup-világ kezdi felvenni a versenyt az amerikai piaccal. A befolyó tőke mértéke egyre jobban megközelíti az amerikai piacokét. Másfelől sajátos kultúrájú, meglehetősen zárt világról van szó. Kulturálisan közelebb állunk a nyugati világhoz, ahol például kevésbé kell lokalizálni egy szolgáltatást vagy terméket, mint az ázsiai piacon. Összességében tehát nagyobb eséllyel tud egy hazai startup sikert elérni Amerikában, illetve az angol vagy német nyelvű piacokon, mint Ázsiában.
CW: Jó ötletből nincs hiány, mégis valahol félresiklik a megvalósítás, elmarad a siker.
BCs: Az már szinte közhely, hogy egy ötlet önmagában nem sokat ér. A sikert a végrehajtás mikéntje határozza meg. Egy ötlet egy startupnál általában feltételezések, hipotézisek összessége. Sok sikeres startupot láttam, amelyik elkezdett egy bizonyos ötlettel dolgozni, aztán egy teljesen más terméket fejlesztett, és végül az lett sikeres. Pontosan a startupok velejárója, hogy gyorsan tudnak visszajelzéseket gyűjteni a piacról, azokat beépítik a termékükbe, és úgy haladnak fokozatosan tovább. Ez is abba az irányba mutat, hogy nem szerencsés csak a hazai piacon indulni. Ha egy cég először Magyarországon vizsgálja a piacát, akkor a visszajelzések csak a hazai piacra vonatkoznak. Ha ezek alapján alakítja, változtatja a terméket, egyáltalán nem biztos, hogy az iteráció nemzetközi szinten is versenyképes termékhez vezet. Ellenben, ha rögtön az elején a több százmilliós, némileg homogén amerikai piac a cél, akkor a visszajelzések szerint alakított termék várhatóan az egész nyugati világban megállja majd a helyét.
CW: Milyen változásokat hozott a pandémia a startup-világban?
BCs: Éppen most folytatunk kutatást a Startup Hungary Alapítvány részvételével, amelyben a hazai startup-ökoszisztémát vizsgáljuk. A felmérésben a pandémia hatására is rákérdeztünk. A válaszadók mintegy 40 százaléka negatív, 40 százaléka pozitív hatásról számolt be, 20 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy üzletét nem igazán befolyásolta a járvány. Sok trend felgyorsult, az e-kereskedelem például az előrejelzések szerint nemzetközi szinten gyakorlatilag öt évet ugrott előre. Üzletileg jó időszakot élnek az otthoni munkavégzést segítő digitális eszközökkel, a különböző üzleti alkalmazásokkal foglalkozó cégek is. Itthon is vannak ilyen területeken mozgó vállalkozások, amelyek hatalmas növekedést tapasztalnak. Ezzel szemben például a turizmusban működő vagy a marketingtechnológiákkal foglalkozó startupok számára ez nehezebb időszak, esetenként a túlélésről szól. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden krízishelyzet óriási lehetőségeket teremt. A ma meghatározó cégek jó része a korábbi világgazdasági válságok idején indult.
CW: Mivel tudja segíteni a hazai startup-ökoszisztémát a Startup Hungary?
BCs: A Startup Hungary Alapítvány filozófiája, hogy összefogásra van szükség az ökoszisztémában. E filozófia jegyében tizenkét olyan embert hoztunk össze, akik már bizonyították, hogy Magyarországról is lehet komoly, nemzetközi hatású sikercéget építeni. Alapítóink között vannak például a Prezi, a Ustream vagy a BalaBit alapítói. Azt látjuk, hogy minden fejlett ökoszisztéma, innovációs hub kulcsa, hogy a már sikereket elért vállalkozók elkezdenek pénzt, tudást visszaadni a közösségnek. Mi ezt szeretnénk megkönnyíteni a már sikeres hazai vállalkozóknak. A modellt tovább is fejlesztettük, illetve kombináltuk azzal, hogy különböző szervezetek is beléphetnek az alapítványba. Alapító partnerünk például az IVSZ, a Google és a Design Terminál, az elmúlt időben támogató partnerként csatlakozott a Microsoft, a Citibank, a PortfoLion és más befektetők. Próbáljuk összefogni az ökoszisztéma legmeghatározóbb szereplőit, és közösen kitalálni a haladási irányt. Szeretnénk tenni annak érdekében, hogy több ambiciózus és komoly, nemzetközi hatású cég jöjjön létre, amely - érdekes és kihívásokkal teli feladatokat adva - képes itthon tartani az egyébként nemzetközi szinten is versenyképes munkaerőt. Hiszünk benne, hogy ez jobb hellyé teszi Magyarországot.
CW: Vajon miért csatlakoznak a startup-ökoszisztémát támogató szervezethez olyan globális vállalatok, mint a Google vagy a Microsoft?
BCs: A nagyvállalatok már észrevették, hogy az igazán sikeres startupoknak felfordító erejük van. Ha megnézzük a Fortune 500 cégek életkorát az elmúlt 40-50 évben, radikális csökkenés látható. Drasztikusan lejjebb ment a belépési küszöbe annak, hogy egy nagyon értékes vállalat jöhessen létre, ráadásul az utóbbi időben ez a folyamat rendkívüli mértékben felgyorsult. Mindez akár egész iparágakat is felforgathat. Nem alaptalan tehát, hogy a nagyvállalatok félnek egy kicsit, és keresik a kapcsolódási pontokat a startupokkal. Különböző akvizíciók és együttműködések révén megpróbálják a startupok innovációs és gyorsasági képességét átültetni saját gyakorlatukba. A mi szervezetünk meg tudja teremteni ezt a kapcsolatot a startup- és a nagyvállalati világ között.
CW: Van regionális kooperáció az egyes országok startup közösségei között?
BCs: Hitvallásunk, hogy ki kell nyitni a startupok szemét a határokon túlra. Ezt a célt szolgálja a külföldi előadók meghívása. Eddig több mint negyvenen adtak elő különböző online rendezvényeken. Vendégünk volt például a csehországi Credo Ventures, amely egyébként az első befektetője volt a romániai UiPath nevű cégnek. A robotikai folyamatautomatizálással foglalkozó UiPath a régió, de talán egész Európa legnagyobb sikertörténete. A cég már elérte a 35 milliárd dolláros értéket. Most készülnek a tőzsdére, ahol 65 milliárd dolláros tőzsdei áron szeretnének indulni. Folyamatosan hívunk meg neves amerikai akcelerátoroktól, inkubátoroktól is alapítókat, partnereket. Próbáljuk a nemzetközi kapcsolatok építését segíteni azzal, hogy elhozzuk a globális színtéren meghatározó szereplőket. Szeretnénk, ha tudásukat itthon is minél többen átvennék.
CW: Melyek azok a területek, technológiák, alkalmazások, amelyek jó megvalósítás esetén sikeressé tehetnek egy startupot Magyarországon?
BCs: Alapvetően az úgynevezett mély technológiákban van versenyelőnyünk. A deep technologies gyűjtőfogalom azon technológiákra, amelyekhez mély tudományos és technikai szakismeret kell. Idetartozik például a mesterséges intelligencia, a biotechnológia. Magyarországon remek szakemberek vannak, akik értenek ezekhez a területekhez. Ha az ő tudások párosul a skálázható, gyors növekedésű cégek felépítéséhez szükséges készségekkel, az komoly versenyelőnyhöz vezethet. A mi kutatásunk is alátámasztja, hogy főleg a mesterséges intelligenciával és az egészséggel kapcsolatos technológiákban vagyunk jók, tehát itt számíthatunk sikerre. Kevésbé sikergyanúsak azok a startupok, amelyek végfelhasználókat célzó termékekben, szolgáltatásokban gondolkoznak. Régiónkból könnyebb felépíteni olyan cégeket, amelyek üzleti (b2b) alkalmazásokban utaznak.
CW: Hogy látja a hazai startup-világ jövőjét?
BCs: Vannak nagyon biztató jelek. Egy európai befektetői csoport jelenleg vizsgál három céget. Tavaly év végén a mesterséges intelligenciára épülő rákkutatással foglalkozó Turbine jelentett be tőkebevonást. A nemzetközi élvonalba tartozó, San Franciscó-i és londoni központú Accel Partners fektetett be a cégbe. Szintén 2020 végi hír volt, hogy a Banzai Cloudot felvásárolja a Cisco. Elkelt a Drops is, a Kahoot nevű nagy techcég 50 millió dollárért vette meg a nyelvtanuló alkalmazásra épített hazai startupot. A Drops különlegessége, hogy korábban nem vontak be külső tőkét, azaz saját erőből jutottak el eddig a pontig. A tavalyi év vége tehát nagyon erős volt, ezek a történetek is azt mutatják, hogy fordulóponthoz érkeztünk. A Startup Hungary feladata, hogy a hazai startupok, illetve alapítóik közül példaképeket emeljen ki.
Cikkünk a Computerworld magazin 2021. március 10-i lapszámában (LII. évfolyam 5. szám) jelent meg.
