Kis híján két számjegyű csökkenést regisztrált az International Data Corporation a személyi és belépő szintű tárolók piacán az elmúlt évben (2015 Worldwide Personal and Entry-Level Storage Tracker). Az adattárolókból, amelyeket a gyártók magánszemélyeknek, valamint kis- és középvállalatoknak szánnak, tavaly világszerte 68,5 millió darabot szállítottak, 9,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A személyi tárolók szegmensét változatlanul a merevlemez-gyártók uralják - piaci részesedésük itt az eladott darabszám alapján eléri a 80 százalékot -, a belépő szintű tárolók szegmensében pedig még növelni is tudták szeletüket a múlt év folyamán, részesedésük ott elérte a 26 százalékot.
Computerworld: Kihívásokkal szembesülnek ezen az érett, makrotrendek hatásainak kitett piacon mind a merevlemez-szállítók, mind a más típusú tárolóeszközök szállítói. Meglátása szerint mi áll a nehézségek hátterében?
Tony Hollingsbee: Meggyőződésem, hogy a személyi és belépő szintű tárolók piaci szegmensében az eszközgyártók számára a legnagyobb kihívás abból fakad, hogy a felhasználók a felhőbe migrálnak. A felhőalapú tárolóhelyek használata mellett, amelyeken minden adatukat, állományukat bárhol és bármikor közvetlenül elérhetik, egyre kisebb tárolókapacitásra van szükségük helyben. A trend hatása azonban kettős, mert a felhőalapú tárolás térhódítása az SSD-meghajtók elterjedését is segíti a személyi számítógépekben. A felhasználók számára ugyanis a felhő mellett másodlagos szemponttá válik a helyi meghajtó tárkapacitása, az adattárolás gigabájtonkénti költsége, így figyelmük az SSD-meghajtók, a velük elérhető, teljesítménybeli és más előnyök felé fordul.
CW: A Gartner adatai szerint a nagyvállalati piacra szánt SSD-meghajtók szállítói 2014-ben 5,77 milliárd dolláros bevételt értek el, ami éves alapon 30 százalékos növekedésnek felelt meg. Tavaly ezt még látványosabb bővülés követte, mikor is a szállítói bevételek 7,46 milliárd dollárra emelkedtek. A piacelemző előrejelzése szerint a trend idén sem veszít lendületéből, a nagyvállalati SSD-gyártók forgalma elérheti a 9,41 milliárd dollárt. A szerverekbe épített SSD-meghajtókból származó bevételek ugyanakkor nagyobbak - 2014-ben például több mint kétszeresével -, és gyorsabban nőnek, mint amit az SSD-alapú tárolók hoznak a konyhára. Mi az oka ennek, és hova vezethet ez a trend?
TH: Számítunk rá, hogy belépő szintű szerveralkalmazásaihoz egyre több szervezet választ olyan, nagy teljesítményű SSD-meghajtókat, amelyek képességkészletüket és árukat tekintve nagyon hasonlóak a klienseszközökbe szánt SSD-meghajtókhoz. Tapasztalhattuk a korábbiakban, hogy ugyanezen szervezetek gyakran minden szerveralkalmazásukhoz nagyvállalati szintű képességekkel - például lapra integrált pFA IL - felruházott vagy nagy állóképességű NAND-meghajtókat kerestek. Idővel azonban ezek a felhasználók közelebbről is megismerkedtek az SSD-technológiával, így ma már alacsonyabb árfekvésű meghajtókat is magabiztosan használnak, és ez a trend egyre nagyobb keresletet támaszt a szerverekbe szánt SSD-k iránt. Kimondottan erre a piacra fejlesztjük jelenleg DC400-as meghajtóink termékvonalát, amelyet várhatóan idén nyáron fogunk bejelenteni.
CW: A Western Digital tavaly 19 milliárd dollárért felvásárolta a SanDisket, hogy nagyobb szelethez jusson a növekvő SSD-piacon. Milyen hatással lesz ez az akvizíció az SSD-szállítók erőviszonyaira?
TH: Sokan spekulálnak jelenleg a változás lehetséges következményeit illetően, éppen ezért nem szeretnék kommentárt fűzni a felvásárláshoz.
CW: Több jelentős előnnyel bírnak az SSD-meghajtók a merevlemezekkel szemben, azonban utóbbiaknál jóval drágábbak, ez az árkülönbség nem mellettük szól. A Gartner előrejelzése szerint a következő öt évben a merevlemez-kapacitás gigabájtonkénti ára 1 centre fog esni, miközben a bármilyen kategóriába sorolható SSD-meghajtók kapacitása gigabájtonként 14-17 centbe fog kerülni még 2019-ben is. Sokan találgatják éppen ezért, hogy az SSD-k mikor válhatnak elterjedtebbé a személyi számítógépekben (jelenleg a laptopok mintegy 20 százalékában van flash-alapú meghajtó), a szerverekben és az adatközpontokban. Ön szerint erre mikor kerülhet sor?
TH: Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy SSD és HDD esetében almát hasonlítunk a körtéhez, mert a meghajtók eltérnek egymástól. Mindkettő elsődleges tárolóeszközként szolgálhat a személyi számítógépekben, de a hasonlóság ezzel ki is merült. Az SSD-meghajtók mindarra képesek, amire a merevlemezek, de utóbbiakhoz mérten jóval nagyobb teljesítményt adnak a rendszernek, miközben kevesebb energiát fogyasztanak, ráadásul tartósabbak. Bár nagyon nehéz lenne megmondani, hogy a nagy fordulat mikor következhet be, két dolgot azért megállapíthatunk.
Az SSD-k gigabájtra vetített, centben kifejezett ára valószínűleg sosem fog a merevlemezek árszintjére csökkenni. Ezzel együtt a felhasználók már az SSD-k mai ára mellett is megfelelő méretű meghajtóra cserélhetik le merevlemezüket. Egy 128 gigabájt tárkapacitású SSD kevesebbe kerül, mint egy 500 gigabájtos vagy 1 terabájtos merevlemez, és hamarosan a 256 gigabájtos SSD-kről is elmondhatjuk majd ugyanezt. Az OEM-gyártók körében a notebookszállítók már mérlegelnek, és egyre gyakrabban választanak 128 gigabájtos SSD-t, ami kétszeres előnnyel jár. Nagyobb teljesítményű rendszert adhatnak a felhasználóknak, amely a mechanikai sérüléseknek kitett, merevlemezes konfigurációkhoz képest ritkábban hibásodik meg, ugyanakkor a megcélzott árak tekintetében sem kell kompromisszumot kötniük, legyen szó lakossági vagy vállalati piacra szánt, illetve csúcskategóriás gépekről.
A másik, fontos tényező az M.2 formátum növekvő népszerűsége. A rágóguminál alig nagyobb méretű lapkákból akár 1 terabájt kapacitású SSD-ket is építhetünk. A személyi számítógépek és alaplapok OEM-gyártói egyre több rendszert szállítanak M.2 foglalatokkal. A notebookszállítók M.2-es SSD-kel még vékonyabb és könnyebb gépeket tervezhetnek és gyárthatnak. Az Apple például egyértelműen ebben az irányban indult el, amikor az M.2-eshez hasonló formátumú SSD-ket épített MacBook Pro és MacBook Air laptopjaiba.
Biztosra vehető továbbá, hogy az adatarchiválás területén az SSD-k sohasem fogják teljesen kiváltani a HDD-ket. A hosszú távú tárolás, ahol a teljesítmény nem követelmény, az olcsó merevlemezek számítanak ésszerű választásnak.
CW: Feljövő technológiák, amilyen a 3D NAND is, szintén átrendezhetik az erőviszonyokat az SSD-szállítók mezőnyében. Az említett SanDisk és a Toshiba például már tavaly bejelentette, hogy a világ legnagyobb adatsűrűségű 3D NAND memóriáján dolgozik - a 48 rétegű, 32 gigabájtos lapka kétszer akkora tárkapacitást kínálna, mint a ma elérhető, legnagyobb adatsűrűségű memória. Az Intel szintén közzétette, hogy 5,5 milliárd dollárt költ 3D NAND-projektjére, a kínai Dalianban felépített gyár a tervek szerint 2016 második felében kezdi szállítani a memóriamodulokat. Mivel készül a Kingston a bővülő SSD-piacon kiéleződő versenyre? Mely termékkategóriáktól és technológiáktól várja a legnagyobb növekedést a közeljövőben?
TH: A Kingstonnál is úgy látjuk, hogy a 3D NAND technológia izgalmas távlatokat nyit mindannyiunk előtt, lehetővé teszi majd, hogy az SSD-k tárkapacitását nagyon rövid időn belül megduplázzuk és megnégyszerezzük. A legnagyobb félvezetőgyártókkal jelenleg is együttműködünk mind DRAM-, mind NAND-technológiára épülő termékeink kapcsán, és arra számítunk, hogy 3D NAND-technológiás SSD-meghajtóink szállítását is megkezdhetjük a közeljövőben. Miközben a lakossági felhasználók körében továbbra is nagyon népszerű V300-as termékvonalunk, a szegmens számára még 2016 első felében szállítani kezdjük első, TLC-alapú SSD-meghajtóinkat, amelyekkel az árérzékeny felhasználók igényeire válaszolunk. Kis-, közép- és nagyvállalati portfóliónkat SATA- és NVME-alapú SSD-meghajtókkal bővítjük az év hátralevő részében.
