A két évvel ezelőtti, közel 7 százalékos zsugorodást követően az International Data Corporation (IDC) 2013-ra stagnálást valószínűsített a hazai PC-piacon. De annak méretéből és szerkezetéből adódóan, a magyar informatikai piac megannyi szegmenséhez hasonlóan egy-két nagyobb, kormányzati megrendelés a személyi számítógépek eladásait is rendkívüli módon fellendítheti – vagy ellenkezőleg, bedöntheti, ha a projekt csúszik, elmarad.
– Eladott darabszám alapján a teljes PC-piac 2,6 százalékkal nőtt 2013-ban Magyarországon, amit elsősorban az európai uniós források felhasználásával megvalósított, kormányzati beruházásoknak köszönhetünk – mondta Bagi Bence, az IDC Hungary elemzője. – Kedvezett a személyi számítógépek kereskedelmi forgalmának az a körülmény is, hogy a Windows XP támogatása idén áprilisban megszűnt. A nagyobb vállalatok, amelyeknél a géppark egy része még a kifutó operációs rendszerrel működött, erre készülve tervezték meg PC-beszerzéseiket már az elmúlt évben is, bár a gépek egy részén hardvercsere nélkül is frissíteni tudták az alapszoftvert. A hazai piac mintegy 80 százalékát kitevő lakossági szegmens 2013-ban is a tőle elvárható teljesítménnyel járult hozzá a számok alakulásához.
Kis magyar retró
A piac a szárnyra kapó desktop-eladások folytán tudott ekkorát nőni. Tavaly 18 százalékkal több, 140 ezer darab asztali gép talált gazdára, mint az azt megelőző évben, míg a laptopok 395 ezer darabos forgalma éves összehasonlításban 2 százalékos csökkenést mutat.
– Ismét csak a kormányzati beszerzések súlyát érzékeltetik ezek a számok – mondta Bagi Bence. – Az IT-eszközöket vásárló Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. például a klienskörnyezet nagyobb arányú frissítését végezte az önkormányzatoknál, amelyek zömmel asztali gépeket kaptak. A desktop PC-ket már sokszor és sokan temették, de a helyzet az, hogy számos olyan munkahely létezik mind a kormányzati, mind a versenyszférában, ahová a teljesítményigény, vagy például biztonsági és üzemeltetési megfontolások miatt továbbra is asztali gépek kellenek. Egyedül a vékonykliensek szoríthatnák ki őket, erre azonban még éveket várhatunk, mivel Magyarország a desktop-környezet virtualizálása, és általában a virtualizáció terén elmarad még a régiós átlagtól is.
A lakosság körében népszerű tabletek az olcsó PC-ktől tudnak vásárlókat elcsábítani ebben a szegmensben. A középkategóriás, 160 ezer forintnál drágább számítógépeket kereső felhasználók számára a táblagépek nem jelentenek alternatívát. Nekik ugyanis nagyobb teljesítményű eszközre van szükségük a digitális tartalom előállításához, akár kedvtelésből, akár diákként vagy munkavállalóként teszik ezt.
– A BYOD trendje azonban nem befolyásolja érezhetően a magyar lakosság PC-vásárlási szokásait – mondta az elemző. – Akinek laptopot kell használnia a munkahelyén, az jellemzően jobb gépet kap a munkáltatójától, mint amilyet saját zsebből hajlandó lenne megfizetni.
Egy év távlatában viszont a kimondottan üzleti felhasználásra szánt, 10 colosnál nagyobb kijelzőjű, Windows 8 alapú hibridek ára olyan mértékben csökkenhet, hogy azon már a fogyasztók is el fognak gondolkodni. Miután az IDC a hibrideket tabletként kategorizálja, ez továbberősíti majd a táblagépek PC-piacra gyakorolt elszívó hatását.
Helycsere a dobogón
Tavaly a kormányzati PC-beszerzések két nagy nyertese a HP és a Lenovo volt. Előbbi összesen 100 ezer, utóbbi 102 ezer PC-t értékesített 2013-ban, míg a harmadik helyen a Dell végzett 95 ezer géppel. A számok azt jelzik, hogy nem nagy eltéréssel, de átrendeződtek az erőviszonyok a két évvel ezelőtti felálláshoz képest, amikor még HP, Dell, Lenovo volt a sorrend a szállítók élmezőnyében.
Az idei évet kettővel kevesebb szereplővel kezdtük: a Samsung – a már meglévő ügyfelek garanciális és azon túli támogatását biztosítva – csendben kivonult a magyar PC-piacról, míg a Sony túlad személyi számítógépeket fejlesztő és gyártó üzletágán. Ennek előszelét tavaly az Asus fogta be vitorlájába a legügyesebben, 65 ezer darab PC-t értékesített az év folyamán, jóval többet, mint az egyébként hosszú ideje megbízhatóan teljesítő Acer 53 ezer darabos forgalma.
– Ha idén és jövőre is zavartalanul folytatódnak az uniós források felhasználásával megvalósuló kormányzati beszerzések, akkor a PC-piac ebben az évben bő 9 százalékkal nőhet, de ezt 2015-ben 8 százalékos visszaesés követheti – mondta Bagi Bence. – A lakossági szegmensben nem számítunk különösebb változásra az eddigiekhez képest, míg a vállalati szegmensben a hibridek szorongathatják meg a laptopokat. Első körben azonban inkább az alacsonyabb árfekvésű, az Asus T100-ashoz, vagy még be sem jelentett utódjához hasonló hibridek térnyerésére számíthatunk.
