Jurgen Appelo – aki az InfoQ 2012-es listája szerint a világ hatodik legbefolyásosabb Agile szakembere – fogja tartani az IIR Magyarország és a Sprint Consulting szervezésében április elején sorra kerülő Optional Conference 2014 nyitó előadását. A Management 3.0: Leading Agile Developers,Developing Agile Leaders című könyv szerzőjét budapesti látogatása előtt kérdeztük az agilis menedzsmentről.
Computerworld: Miért van szükségük a vállalatoknak agilis menedzserekre? Mi a Management 3.0 lényege?
Jurgen Appelo: Különböző felmérések szerint az emberek mintegy 75 százaléka nem szereti a munkáját. Közismert, hogy aki kedvetlenül dolgozik, az általában nem is teljesít a lehető legjobban. A vállalatoknak ezért érdekük, hogy alkalmazottaikat ösztönözzék és lelkesítsék, megszerettessék velük munkahelyüket. Az agilis menedzsernek részben ez a feladata. Emellett minden érdekelt fél elégedettségét is biztosítania kell, azaz nemcsak az ügyfelek, hanem a tulajdonosok, a részvényesek, a beszállítók és a helyi közösség elégedettségét is. Egy vállalat ugyanis az érdekelt felek hálózata, akik egymással és egymásnak teremtenek értéket. Nem utolsósorban a menedzsernek az egész rendszer folyamatos tökéletesítésére is gondot kell fordítania. Könyveimben ezért számos olyan, konkrét módszert (pl. Delegation Boards, Merit Money, Moving Motivators és Kudo Cards) ajánlok, amelyek hozzásegítik a menedzsereket az elmélet gyakorlati megvalósításához. Ez a Management 3.0 lényege.
CW: Melyek az agilis menedzser legfőbb tulajdonságai?
JA: Hat tulajdonságot emelnék ki. A legfontosabb, hogy fel tudja villanyozni az embereket, és ezáltal jobb munkavégzésre ösztönözze őket. Önszerveződő csapatok létrejöttét kezdeményezze, és az irányítást részben a kezükbe adja. Tűzzön ki célokat, és gondoskodjon róla, hogy mindenki lássa munkája értelmét. Fejlessze a kompetenciákat, érje el, hogy az alkalmazottak bővítsék tudásukat, és mérje előrehaladásukat. Adjon struktúrát a szervezetnek, és terjessze azt ki. Végül mindent folyamatosan fejlesszen tovább, vezessen be új gyakorlatot, változtasson a vállalati kultúrán. Ezek a képességek mendzsmentmodellem hat nézetét adják, segítenek kategorizálni az agilis menedzser számos feladatát.
CW: Hogyan szerezhetők meg, fejleszthetők tovább ezek a képességek, oktatás vagy tapasztalat útján?
JA: Tanulás és tapasztalat útján. Rengeteget tanultam könyvekből, cikkekből és a konferenciákon látott előadásokból, a résztvevőkkel folytatott beszélgetésekből. De gyakorlat nélkül ez kevés lenne. Senki sem válhat szakáccsá pusztán receptkönyvek olvasásával, ehhez a tűzhely elé is oda kell állni, és főzni. Tizenöt éve menedzserként dolgozom, jelenleg a Happy Melly globális üzleti hálózat vezérigazgatója vagyok. Ez alkalmat ad arra, hogy “megegyem a főztömet”, a gyakorlatban is kipróbáljam azt, amit tanácsolok. Lehet bármilyen hasznos és értékes egy tanács, bevált gyakorlat, azt mindig a saját helyzetünkhöz kell igazítanunk, és a gyakorlaton keresztül tökéletesítenünk.
CW: Ki teheti a legtöbbet az agilis vezetői képességek fejlesztéséért – az egyén, a vállalat vagy a társadalom?
JA: A tanulás mindenekelőtt az egyén felelőssége. Napjainkban jellemző, hogy az alkalmazottak csupán néhány évig dolgoznak egy-egy vállalatnál. Nem a munkaadónak kell biztosítania, hogy alkalmazottai később jobb pozícióban dolgozhassanak más vállalatoknál. Mindenkinek magának kell gondoskodnia jövőjéről. Azonban a vállalatnak is érdekében áll, hogy alkalmazottait segítse az önfejlesztésben. Minél nagyobb támogatást ad – például képzésekre, konferenciákra küldi alkalmazottait – a cég, azok annál tovább akarnak majd maradni. Nem hiszem, hogy a társadalom mindebben különösebb szerephez jutna.
CW: Az Agile Lean Europe miként segíti az agilis menedzsment térhódítását? Hogyan értékelné a hálózat eddigi tevékenységét?
JA: Három éve azért hoztuk létre az ALE-t, hogy az agilis projektszemlélet (Agile and Lean) elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakemberek kapcsolatba léphessenek, véleményt és tapasztalatot cserélhessenek Európában. A hálózat nem foglalkozik kimondottan az agilis menedzsmenttel, tagjai inkább arról vitáznak, hogy miként segíthetnék a vezetők, a szoftverfejlesztők, a trénerek és mások munkáját. De természetesen szabadon eldönthetik, hogy mi mindent szeretnének megosztani. Örömömre szolgál, hogy az ALE konferenciát továbbra is megrendezik, idén Lengyelországban, és ehhez nincs szükségük rám. Ez jó dolog.
CW: Véleménye szerint elég agilisek a közép-európai, közöttük a magyar vállalatok? Mit tanácsolna nekik?
JA: Senki sem agilis eléggé, beleértve magamat is. De a cél egyébként sem az, hogy “eléggé” agilisek legyünk, mert ez azt sugallná, hogy van egy olyan szint, amelyről már nem szükséges továbblépnünk. Ez nincs így. Mindig tehetünk valamit azért, hogy még agilisebbek legyünk. A cél tehát az, hogy holnap agilisebbek legyünk, mint amilyenek tegnap voltunk. Viszonylag kevés közép-európai vállalatot ismerek, így nem tudom, hogy a térség ebben a tekintetben miben különbözhet más európai országoktól. Azt hiszem, az agilitás térhódítása régiónként más ütemű lehet. De hogy ennek van-e jelentősége? Ki tudja.:)
