Tapasztalatunk szerint sok olyan szervezet is van, amelyik negatív véleménnyel van az agilis módszertanokról. Miért választja mégis egyre több vállalat az agilis bevezetést? Trend hatására, vagy igazi változást várnak tőle? A választ megadhatnánk kizárólag a saját tapasztalataink alapján is, de a pontosabb statisztikák érdekében felhasználtuk az egyik legnagyobb nemzetközi agilis kutatás 2019-ben megjelent eredményeit is. Mi motiválja a döntéshozókat az agilitás bevezetése során? A legfőbb indokok a mellékelt ábrán láthatók.
Jóllehet a kiváltó okok között még mindig vezet a time-to-market csökkentése és a gyors reagálás a változásra, a statisztikák azt mutatják, hogy a produktivitás növelése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az együttműködés, valamint a csapatok hangulatának javítása. Ez utóbbi a mai munkaerő-piaci helyzetben érthető trendváltozás. Továbbá jelentős változás az előző év eredményeihez képest, hogy közel 30 százalékkal nőtt a bevezetés okai között a projektek költségeinek csökkentése. Ugyanakkor ez önmagában nem biztos, hogy jó, az agilitás értékeivel összeegyeztethető cél, ha például a költségcsökkentés a minőség iránti elkötelezettség csökkenésével jár együtt.
A sikertelen agilis transzformációk hátterében a menedzsment elégtelen felkészítése, az átállás elégtelen támogatása, valamint a nem megfelelő képzési program látszik a fő buktatóknak. Ha a szervezeti kultúra nem támogatja az agilis értékeket, akkor az agilitás nem tud életre kelni. Csak akkor szabad elkezdeni az átállást, ha a vezetők részéről maximális a megértés és a támogatás, ugyanis ők képesek leginkább a kultúra befolyásolására. Azonban ez még mindig nem elegendő. Sokan úgy tekintenek az agilitásra, mint kizárólag egy újfajta módszertanra, ezért megújítják ugyan a folyamataikat, de a legfontosabbról megfeledkeznek: az agilis egy újfajta gondolkodásmód, filozófia, amit csak egy teljesen megreformált szervezeti kultúrával érhetünk el.
sprintconsulting.com/hu/