Három kérdést tettek fel a kutatók a résztvevőknek: Melyik az ön szervezetének három legfontosabb SAP-kezdeményezése? Ön szerint melyek lesznek a legfontosabb kihívások az SAP-környezetek tesztelésekor? Mi az ön általános prognózisa az SAP tesztautomatizációval kapcsolatban?
A felmérés legfontosabb megállapításai:
- Az áttérés az SAP S/4HANA-ra a legjelentősebb SAP-kezdeményezés, amelyet a projektek agilis adaptációja és a munkafolyamatok felhőbe költöztetése követ. Ezekre a kölcsönösen összefüggő átalakulásokra főként azon szervezetek fektetik a hangsúlyt, amelyek az SAP S/4HANA-t az intelligens vállalkozás középpontjába helyezik.
- A három legkomolyabb tesztelési kihívás a tesztelés végponttól végpontig (SAP appok és egyebek), az S/4HANA tesztelés, valamint az áttérés manuálisról automatizált tesztelésre. Ez a három legfontosabb probléma ismét szorosan összefügg egymással. Ahogy a szervezetek áttérnek az S/4HANA-ra, hozzákapcsolják ahhoz az összes alkalmazást, eszközt és a digitális átalakítás által érintett felhasználót. Ennek komoly hatása van a tesztelés hatókörére és sebességére.
- Azon szervezetek számára, amelyek már áttértek az S/4HANA-ra, a végponttól végpontig terjedő tesztelés és az automatizált tesztelés jelenti a két legnagyobb nehézséget, de a hatodikról a harmadik helyre lépett elő a meglévő tesztelőeszközökről történő áttérés miatt érzett aggodalom is. Vagyis amikor az S/4HANA valósággá válik, sok szervezet szembesül azzal, hogy a korábban használt tesztelőeszközei nem hatékonyak az új, összekapcsolt, gyorsan változó környezetben.
- Meglepően sokan nyilatkoztak úgy (a válaszadók 76 százaléka), hogy a tesztelés automatizálása egyre fontosabbá válik az S/4HANA-t használó szervezetek számára. Ráadásul 88 százalékuk vélekedik úgy, hogy az automatizálás prioritás marad, illetve még fontosabb lesz az elkövetkező két esztendőben.
Élen az S/4HANA migráció
Melyek lesznek szervezetük legfontosabb SAP-kezdeményezései az elkövetkező két évben? - kérdezték a résztvevőket annak megállapítására, hogy mely tényezők ösztönzik az SAP-technológiákhoz fűződő invesztíciót. Az első helyen végzett az áttérés S/4 HANA-ra 35 százalékkal, a második a projektek agilis adaptációja lett 24 százalékkal, a harmadik pedig az SAP-munkafolyamatok felhőbe telepítése 19 százalékkal.
Egyáltalán nem meglepő eredmény az S/4HANA migráció első helyezése annak ismeretében, hogy a német szoftvercég 2025-ben felhagy az SAP ECC támogatásával. Mindazonáltal a felmérés megállapította, hogy az áttérést S/4HANA-ra főként a digitális átalakulásra összpontosító felsővezetők, valamint azok a szervezetek szorgalmazzák, amelyek az S/4HANA-t az intelligens vállalat központi elemévé akarják tenni.
Összességében a válaszadók megjegyzései, a SAP SAPPHIRE NOW konferenciák, valamint a felhasználók és a bevezetésre készülők visszajelzései alapján megállapítható, hogy az S/4HANA-ra áttérők nem csupán azért szánják el magukat erre a lépésre, mert SAP-alkalmazásaik legújabb verzióját szeretnék futtatni. A fő ok, hogy az S/4HANA-t a digitális transzformáció platformjának tekintik. Végső céljuk az üzleti folyamatokban részt vevő összes alkalmazás, eszköz és felhasználó összekötése. Messze ható konzekvenciákkal jár az a döntés, hogy az SAP-t a digitális átalakulás platformjaként használják.
Valójában négy különböző transzformációt hajtanak végre ezzel a lépéssel:
- Digitális transzformáció: Az S/4HANA-t választják a vállalati digitális átalakulás platformjául.
- Agilis adoptálás/méretezés: Az agilis folyamatok adoptálása az SAP platformnak megfelelő gyors, iteratív változásokra és a digitális vállalat karbantartására készülve.
- Üzleti folyamatok racionalizálása: A meglévő üzleti folyamatoknak az új platformhoz igazítása. Az ABAP kód módosításával sokhelyütt éveket fordítottak a rendszer testre szabására. Minél többször szabták testre, a migráció idején annál nehezebb lesz elérni a kívánt tempót, ami lassítja a digitális transzformációt. A migráció felgyorsítása szempontjából tehát kulcskérdés e folyamatok átdolgozása, hogy szorosabban illeszkedjenek a szabványos SAP-implementációhoz.
- Migráció a felhőbe: Az áttérést követően a vállalat architektúrája sokkal jobban fogja támogatni a felhős migrációt. Egy SAP ECC modul, például az SAP Finance app 593 gigabájtot igényel. Ennek az alkalmazásnak külső szolgáltató felhőjébe költöztetése nagyon költséges lehet. Az SAP S/4HANA ekvivalens modulja csupán 42 gigabájtos. Az SAP nem csupán a tranzakcióit gyorsította fel, hanem az alapalkalmazások méretét is felhőkészre csökkentette.
Migrációs kihívások
Megkérdezték a felmérés során azt is, milyen kihívásokra számítanak az elkövetkező két esztendőben. Az első helyen az SAP alkalmazások végponttól végpontig tartó (E2E) regressziós tesztelése végzett 31 százalékkal. Amikor a szervezet úgy dönt, hogy számára az S/4HANA szolgál majd a digitális transzformáció központi eleméül, ehhez fogja kapcsolni a digitális átalakulást támogató tranzakciókban résztvevő összes alkalmazást, eszközt és felhasználót. Ez komoly hatással lesz a tesztelésre.
A második legfontosabb kihívás a Tricentis felmérésének válaszadói szerint maga az S/4HANA migráció levezénylése 28 százalékkal, ezt követi az áttérés manuális tesztelésről automatizált tesztelésre (15 százalék), maga a tesztelési folyamat (14 százalék), a tesztadatok kezelése (12 százalék) és az áttérés a meglévő teszteszközökről (11 százalék).
Nem meglepő módon az SAP S/4HANA-ra már áttért szervezeteknél a kihívások más sorrendet mutattak. Náluk a legtöbb nehézséget várhatóan az E2E regressziós tesztelés (34 százalék) fogja jelenteni, ezt követi az áttérés manuális tesztelésről automatizált tesztelésre (21 százalék), az áttérés a meglévő teszteszközökről (21 százalék), maga a tesztelési folyamat (19 százalék) és a tesztadatok generálása (15 százalék).
MIÉRT KELL MODERNIZÁLNI A TESZTELÉST?
Egy felmérés szerint csupán a vállalatok 18 százalékánál folyik automatikus tesztelés, a valós érték azonban még ennél is kisebb lehet. Vagyis valahányszor belenyúlnak az SAP-infrastruktúrába vagy az üzleti folyamatokba, a tesztelést a belső felhasználókkal vagy dedikált manuális tesztelőkkel végeztetik el, akik végigmennek az összes kritikus üzleti folyamaton, és minden egyes lépésnél feljegyzik, hogy a várt eredmény született-e. Ez azonban rendkívül lassú és költséges művelet.
- Egy teszt végrehajtása heteket vagy akár hónapokat vehet igénybe;
- A tesztelést rutinszerűen a fejlesztés szűk keresztmetszetének tekintik;
- A tesztelésre megy el az átlagos IT-költségvetés 30-40 százaléka.
Figyelembe véve, hogy az SAP-migráció minden egyes fázisa több iterációt és több tesztfordulót tartalmaz, gyorsan nyilvánvalóvá válik a vállalatok számára, hogy a manuális tesztelés már nem életképes megoldás. Annak érdekében, hogy a projekt határidőre és a költségvetés túllépése nélkül fejeződjön be, gyors visszajelzésre van szükség, hogy a végrehajtott változtatások a kívánt eredményt hozták-e.Ez rendkívül magas szintű tesztautomatizációt igényel.
Gyors, rendszeres tesztelésre a migráció végrehajtása után is szükség lesz, hiszen az SAP S/4HANA agilisabb reagálást tesz lehetővé az ügyfelek és a piac gyorsan változó igényeire, amit ismét követni kell. Ráadásul maga az infrastruktúra is állandóan fejlődni fog. Negyedévente (vagy gyakrabban) jönnek az automatikus frissítések, és a Gartner előrejelzése szerint jelentős mennyiségű SAP S/4HANA platformfejlesztésre számíthatunk az elkövetkezendő 3-5 évben. Amennyiben automatizálják a tesztelést, nem csupán hetekről percekre rövidíthetik le a tesztelési ciklusokat a felhasználók, hanem 50 százalékkal több hibát tárhatnak fel még a bevezetés előtt.
