Az elmúlt két-három évben az informatikai eszközök, hálózatok üzemeltetésének piaca gyökeresen megváltozott, mondhatni teljes mértékben felborult. A drámai események hátterében alapvetően a Microsoft termékeinek fejlődése, illetve a távmenedzsment rohamos terjedése áll. Míg a korábbi, 2012 előtti időszakban a rendszergazda vállalatoknál lévő folyamatos helyszíni jelenléte az esetek jó részében indokolt, sőt kívánatos volt, addig – szakértői vélemény szerint – manapság ez jellemzően fölösleges. Amíg a szervezetnél van internetkapcsolat, addig gyakorlatilag minden informatikai eszköz elérhető távolról. A hibák mintegy 99 százalékának a javítása is megoldható távolról.
Mindebből egyenesen következik, hogy a számítógépek, nyomtatók, hálózati eszközök stb. üzemeltetése az utóbbi években rendkívül költséghatékonnyá vált. Míg a régi időkben egy rendszergazda csak ott tudott dolgozni, ahol fizikailag megjelent, ráadásul az utazással is rengeteg időt eltöltött, addig ma egyetlen helyszínen tartózkodva, akár percek alatt is megoldhat egy távoli problémát, majd azonnal sorra veheti a következőt, függetlenül az eszközök földrajzi helyétől.
Kétszáz eszköz alatt kiszervezés
„Egyfajta ökölszabálynak tekinthető, hogy azon szervezeteknél, ahol kétszáznál kevesebb informatikai eszközt működtetnek, nem szükséges a helyszínre telepített rendszergazda. Mi például minden gond nélkül üzemeltetünk olyan kormányzati szerveknél, ahol 160 eszközt használnak, beleértve asztali PC-ket, szervereket, webszervereket, fénymásolókat. Az a tapasztalatunk, hogy ha az informatikai rendszert gondosan, szakszerűen építették fel, akkor a távoli üzemeltetés minden tekintetben zökkenőmentesen megoldható” – mutat rá Angyal Norbert, a Bpc Support Kft. ügyvezetője.
Van itt azonban még egy szempont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha a munkavállalók nem megfelelően képzettek, és nem tudják az eszközöket, illetve a szoftvereket könnyedén használni, akkor a rendszergazda nehéz helyzetbe kerülhet. A Word vagy az Excel oktatása nem az üzemeltető feladata, jóllehet a gyakorlatban sokszor ez sem elkerülhető. Ilyenkor természetesen jócskán lecsökkenhet az üzemeltetés hatékonysága.
Szabadság, felmondás, felelősségi körök
Kétségtelen tény, hogy ha egy vállalkozás főállású rendszergazdát alkalmaz, akkor a munkatársak minden informatikai problémájuk esetén azonnal személyes segítséget kérhetnek. Ez sokszor gyors megoldást hoz, a szakértő előbb-utóbb félmondatokból is megérti kollégáit. De mi történik akkor, amikor a rendszergazda szabadságra megy? Nagy szervezeteknél, ahol több fős informatikai csapat látja el az üzemeltetési feladatokat, ez nyilván nem jelent gondot. De mi a helyzet ott, ahol csak egyetlen rendszergazda dolgozik? Ő az a személy, aki egy személyben birtokol minden tudást. A szabadság két-három hete komoly problémát okoz, nem beszélve arról, hogy a rendszergazda természetesen meg is válhat a cégtől. Ilyenkor jöhet egy új rendszergazda, illetve a feladatok, a tudás sokszor hosszadalmas átadása, átvétele.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a távozó rendszergazda magával viheti a cég adatait, s ezáltal komoly kár érheti a céget. Jóllehet elméletben a munkavállaló felelősségre vonható, a gyakorlat általában ezzel ellentétes.
Ha egy vállalat kiszervezi az informatikai eszközök üzemeltetését, azaz külső cégre bízza a rendszergazdai feladatok ellátását, teljesen mások a felelősségi viszonyok, mint egy belső munkatárs esetén. Egy rendszergazda-szolgáltatásokra szakosodott komoly cég például rendelkezik munkakörben elkövetett felelősségbiztosítással. Ennek megfelelően az elvégzett munka nyomon követhető, számon kérhető, a szolgáltató cég felelősségre vonható, illetve adott esetben a konkrét munkát végző rendszergazda bármikor lecserélhető. Az informatikai rendszerek tulajdonosa tehát nem egy emberre van utalva, hanem egy egész szervezetre, egy jogi személyre.
Természetesen az is okozhat némi problémát a cégnek, ha informatikai eszközeinek külső üzemeltetőjét másik rendszergazda-szolgáltatóra cseréli. A tapasztalatok szerint durván 50-50 százalék a békés és a drasztikus szétválások aránya. Ha a leköszönő cég együttműködő, akkor még egy rendkívül bonyolult, sok gépből álló rendszert is körülbelül egy hét alatt át lehet venni.
„Mi jellemzően azt a gyakorlatot követjük, hogy az üzemeltetés átvételekor egy emberünk beköltözik a céghez. Nyomon követi a munkafolyamatokat, ismerkedik a szerverekkel. Szabványos rendszerek, például Exchange szerverek esetén, ahol megvannak a mentési stratégiák, a tényleges átadás-átvétel néhány óra alatt lebonyolítható. Ha azonban olyan rendszerről van szó, ahol például ritkább verziójú Linux disztribúciók futnak, egy héttel is kell számolni” – tájékoztat Angyal Norbert.
Stagnáló szolgáltatási árak
A szakértő tapasztalata szerint ma Magyarországon borzasztó nehéz igazán jól képzett, gyakorlott rendszergazdát találni. Az angolul jól beszélők nagy része külföldön dolgozik, miközben sok hazai megbízónál is elengedhetetlen az angol nyelvtudás. Előfordul tehát, hogy egy-egy kiváló szakemberre hónapokig kell vadászni. Erre egy átlagos, a gazdaság legkülönbözőbb területein működő szervezetnek jellemzően nincs lehetősége. Ráadásul egy nagy tudású rendszergazda olyan magas anyagi elvárásokat támaszt, hogy azok a legtöbb cég vagy intézmény számára nem megfizethetőek.
A rendszergazda-szolgáltatásokra szakosodott cégek fő tevékenységi körébe tartozik a megfelelő szakembergárda kialakítása, illetve a jó munkatársak megtartása. Manapság egyik sem könnyű feladat, különösen annak fényében, hogy miközben a jó rendszergazdák fizetése folyamatosan nő, az üzemeltetési piacon jellemzően csökkennek, de legalább stagnálnak az árak.
„Sok-sok éve dolgozunk egy nagyvállalatnak. Az elmúlt 5 évben gyakorlatilag nem változtattunk az árainkon. A jelenlegi piacon ez egyszerűen lehetetlen. Akárcsak a versenytársainknak, nekünk sincs más választásunk, mint a hatékonyságnövelés. Megjegyzem, az informatikai tanácsadás piacán hasonló a helyzet. Olyannyira korlátozott a fizetőképes kereslet, hogy a tanácsadói díjak is stagnálnak vagy csökkennek” – hangsúlyozza a Bpc Support ügyvezetője.
Ma Budapesten egy átlagos rendszerben egy átlagos PC üzemeltetése havi 3000-3500 forint, egy szerveré 10-20 ezer forint.
Jelenleg ezek az árak tekinthetők versenyképesnek. Jellemzően azok a cégek tudnak megélni, amelyek teljes körű szolgáltatást nyújtanak, azaz az informatikai eszközök üzemeltetése mellett mással – például webszerver-szolgáltatásokkal, virtuális szerverekkel – is foglalkoznak.
