Ahhoz ugyanis, hogy a vállalat angol kifejezéssel valóban always-on lehessen, a szervezeteknek a jelenleginél 40 százalékkal rövidebb idő alatt vissza kellene állítaniuk üzletkritikus adataikat, és azokat a mostani gyakorlathoz képest másfélszer gyakrabban kellene menteniük.
Erre a megállapításra jutott a tanulmány (Data Center Availability Report 2014), amelyet a Vanson Bourne független piacelemző készített a Veeam megbízásából. A Vanson Bourne online felmérésében tavaly ősszel 760 rangidős IT-döntéshozó vett részt tíz ország - Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svájc és Szingapúr - ezer főnél nagyobb vállalatainak színeiben, a kereskedelem, a szállítmányozás és a közlekedés, a gyártóipar, a pénzügyi szolgáltatások, és kisebb arányban más iparágak területéről.
Az eszményi szolgáltatási szintek és a valóság közötti különbség komoly üzleti következményeket von maga után. A tanulmány szerint a szervezetek évente átlagosan 13 alkalommal szenvednek az alkalmazások leállása miatt, ami - a kiesést és a vele járó adatvesztést is beleszámítva - akár évi 10 millió dollár veszteséget okozhat nekik. További legalább 2 millió dollárt veszítenek a vállalatok amiatt is, hogy évente átlagosan két adat-visszaállítási kísérletük kudarcba fullad.
Adatközpont-reneszánsz
Viszonylag rövid idő alatt rendkívül sokat változtak a követelmények, amelyeket az üzlet a szervezetek életében stratégiai jelentőségűvé váló IT-szolgáltatásokkal szemben támaszt. Versenyképességük növeléséhez vagy akár megőrzéséhez a szervezeteknek egyre gyorsabban kell hozzájutniuk az IT-szolgáltatásokhoz, amelyek védelmét és ellenőrzését is meg kell erősíteniük, miközben arra is szükség van, hogy csökkentsék működési költségeiket és nagyobb üzleti agilitásra tegyenek szert. Hogy megfelelhessenek az egyre szerteágazóbbá és szigorúbbá váló követelményeknek, korszerűsítik adatközpontjaikat, szerver- és tárolóvirtualizációs, valamint felhőalapú technológiákat és szolgáltatásokat vezetnek be. A felmérésben részt vevő IT-vezetők 81 százaléka mondta, hogy vállalata már modernizálta adatközpontját, illetve jelenleg dolgozik ezen a transzformáción, míg további 16 százalékuk a következő két éven belül tervezi a korszerűsítést.
Az adatközpontjukat modernizáló vállalatok 68 százaléka 24/7-es, folyamatos rendelkezésre állást szeretne elérni az üzleti folyamatok IT-támogatásában. Úgy tűnik, az IT-vezetők körében teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy a korszerűsítéshez milyen technológiák szükségesek. A vállalatok 97 százaléka virtualizálja szerverkörnyezetét, avagy erre készül az adatközpont átalakítása során, de a tárolók (95 százalék) és az operációs rendszerek (94 százalék) frissítése, valamint az adatvédelmi és katasztrófaelhárító megoldások (93 százalék) bevezetése is figyelmük középpontjába került.
Érthető az üzlet folyamatos rendelkezésre állás iránti igénye, hiszen a vállalatoknak a mobil és a rugalmas foglalkoztatási modellekben, eltérő időzónákban dolgozó alkalmazottakkal, a kiszolgálást a nap bármely órájában elváró ügyfelekkel, az automatizált beszállítói lánc adat- és rendszerelérési igényeivel, valamint olyan feljövő területekkel is számolniuk kell, mint a dolgok internete, a hálózatra csatlakozó termékek szüntelen monitorozása. A szervezetek IT-környezetében egyre több alkalmazás válik kritikussá az üzlet szempontjából, ezért mind kevesebb leállást engedhetnek meg maguknak.
Nem meglepő, hogy a válaszadó IT-vezetők 93 százaléka a nem tervezett leállások idejét minimalizálná, 92 százaléka pedig az adatok elérhetőségét javítaná vállalatánál az SLA-kba foglalt követelmények szigorításával.
Rázós úton
Az adatközpont korszerűsítése azonban önmagában még nem vezet automatikusan az adatok és az alkalmazások magasabb rendelkezésre állásához. Valójában a virtualizációs és felhőalapú megoldásokba beruházó vállalatok közül sok nem tudja teljesíteni az SLA-kba foglalt RTO- és RPO-követelményeket, és ez a szintkülönbség rázós utat ígér az üzletnek.
Rendelkezésre állásuk méréséhez a szervezetek RTO-t (recovery time objective) és RPO-t (recovery point objective) határoznak meg üzletileg kritikus, illetve nem kritikus alkalmazásaikhoz. Az üzletnek biztosnak kell lennie abban, hogy legkritikusabb alkalmazásai a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetők. A felmérés szerint a vállalatok az alkalmazások 46 százalékát sorolják a kritikus kategóriába, de ez az arány már jövőre 53 százalékra nőhet.
Az RTO azt jelöli, hogy a leállt alkalmazásnak mennyi időn belül kell újraindulnia. A felmérés szerint az üzletileg kritikus alkalmazások esetében a vállalatok átlagosan 2,69 órában határozták meg az RTO-t, de a gyakorlatban a visszaállítás 2,86 órát vesz igénybe. A nem kritikus alkalmazások esetében a helyzet jobb, mert a 10,02 órás RTO-hoz képest az újraindulás átlagosan csupán 8,45 órába telik.
Nem tervezett leállást követően a visszaállítható legfrissebb adatot jelöli az RPO, más szóval azt, hogy mennyi adat veszhet el ilyen esemény alkalmával. Minél gyakrabban végez biztonsági mentést a vállalat, annál kisebb az RPO. Sajnos a vállalatok ezen a téren kevésbé jeleskednek, mint az RTO tartásában, ami jelentős adatvesztés veszélyének teszi ki őket.
Üzletileg kritikus alkalmazásaikat a felmérés szerint a vállalatok átlagosan 4,81 óránként mentik, holott az RPO-t 3,53 órában határozták meg. Nem kritikus alkalmazásaik esetében 14,46 óránként kerítenek sort biztonsági mentésre, ami szintén elmarad a 11,53 órás RPO követelményétől. Így bár alkalmazásaikat nagyjából az elvárt idő alatt újra tudják indítani, a megengedettnél jóval több adat elvesztését kockáztatják.
Még ez a felemás teljesítmény is kevés azonban ahhoz, hogy az IT eleget tegyen az üzleti oldal folyamatos rendelkezésre állással kapcsolatos elvárásainak. A válaszadók 82 százaléka mondta, hogy ez a szintkülönbség gondot okoz vállalatánál. Megszüntetéséhez az IT-vezetők szerint 1,73 órás RTO-ra és 3,19 órás RPO-ra lenne szükség, ami azt jelentené, hogy üzletileg kritikus alkalmazásaikat a mostaninál 40 százalékkal gyorsabban állítanák vissza, és adataikról másfélszer gyakrabban készítenének biztonsági mentést. Legalábbis a dolgok mostani állása szerint, mert az sem kétséges, hogy az RTO- és RPO-követelmények az előttünk álló években is továbbszigorodnak.
Negyed óra
Végső soron a biztonsági mentést végző meglévő, hagyományos megoldások korlátozott képességivel magyarázható, hogy az IT-osztályok nem tudnak eleget tenni az üzlet folyamatos rendelkezésre állással kapcsolatos elvárásainak, nem tudják tartani a mostani, illetve megközelíteni a továbbiakban szükségessé váló RTO-kat és RPO-kat, állapítja meg a Veeam megbízásából készült tanulmány.
Válaszaikból leszűrhető, hogy az IT-vezetők tisztában vannak ezzel, 92 százalékuk ugyanis meghatározta azokat a képességeket is, amelyekkel szeretné felvértezni az adatközpontot, de különböző okokból - a költségek, a komplexitás miatt, vagy kellő tapasztalat, emberi erőforrás hiányában - egyelőre nem tud bevezetni. A vállalatok 60 százaléka például akkor lenne nyugodt, ha bármely alkalmazását vagy szerverét 15 percnél rövidebb idő alatt vissza tudná állítani, és 53 százalékuk a tolerálható adatvesztés maximális időtartamát is negyed óra alatt határozta meg. De a kívánságlistán szerepelt a mentések védelme és minden fájl, illetve alkalmazás garantált visszaállítása (47 százalék), a biztonsági mentések tesztkörnyezetben történő hasznosíthatósága (38 százalék), valamint a mentési környezet hibamegelőző monitorozása (36 százalék) is. Éppen ezért a felmérésben részt vevő vállalatok 78 százaléka arra készül, hogy két éven belül lecseréli mostani adatvédelmi megoldását, átlagosan azonban már 6 hónapon belül sort kerítenének erre a projektre.
A tanulmány szerint az adatközpontok korszerűsítése terén megvalósított beruházások többsége mostanáig nem hozott valóban folyamatos rendlelkezésre állást a vállalatok életébe.
Az IT-vezetőknek ezért a továbbiakban olyan megoldásokat kell keresniük, amelyekkel a lehető legrövidebb idő alatt vissza tudják állítani az alkalmazásokat, minimálisra csökkenthetik a leálláskor elvesztett adatmennyiséget, és a biztonsági mentések megbízhatóságát is növelhetik. Ilyen képességek hiányában aligha tudják megszüntetni a rendelkezésre állás eszménye és gyakorlata közötti szintkülönbséget, melynek következményeivel számolniuk kell.
