A gyártási folyamatokat egyre jobban érintő digitális transzformáció, az IT és az automatizáció mind szorosabb összefonódása, illetve ennek nyomán a robotika fejlődése és terjedése korántsem csak a technológiával foglalkozókat érinti. Hatásai a projektmenedzsmentet sem kerülik el. Kerékfy Pál, a Milton Friedman Egyetem oktatója - több évtizedes, multinacionális vállalatoknál szerzett tapasztalattal a háta mögött - a projektmenedzsment Ipar 4.0-val összefüggő változásaira világít rá.
Kerékfy Pál: Egy olyan óriási technológiai változás, mint a negyedik ipari forradalom, természetesen a projektek menedzselésére is hatást gyakorol. Noha az automatizálás és a robotok használata már nem számít újdonságnak, ezen a téren is sok a változás. Még itt van a szintén hosszú múltra visszatekintő mesterséges intelligencia is, amely az utóbbi években látványos fejlődésnek indult. Ma már nem csak a dolgok internetéről, azaz az IoT-ről beszélünk, hanem az IIoT-ről, tehát az ipari IoT-ről. Nem hagyható figyelmen kívül a 3D nyomtatás terjedése sem, aminek köszönhetően akár néhány darabos szériákat is ugyanazon az áron lehet előállítani, mint a tömegben gyártott termékeket. Ráadásul nem több hónap, hanem mindössze egy-két nap alatt. Magától értetődő, hogy az iparban tapasztalható hatalmas technológiai változások a projektmenedzsmentben is új eszközök, új módszerek alkalmazását igénylik.
Kerékfy Pál oktató, Milton Friedman Egyetem
COMPUTERWORLD: Az új technológiák terjedésén kívül van más tényező is, ami változást követel a projektmenedzsmentben?
KP: Bizonyos új technológiák - az IoT, a szenzorok, az 5G stb. - alkalmazásának következménye, hogy a termékek értékesítését egyre inkább a szolgáltatások értékesítése váltja fel. Hadd utaljak itt az ITIL-re, amelynek az egyik alapelve, hogy a vevő nem terméket, hanem szolgáltatást vásárol. Nem az autót vagy a mosógépet veszi meg, hanem az általa nyújtott szolgáltatást. Ennek megfelelően a vevő nem foglalkozik a termék üzembiztonságával, rendelkezésre állásával, technológiai kockázataival, hanem "csak" azt várja el, hogy működjön. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyártó (vagy a szállító) folyamatosan tudja monitorozni az eszköz minden lényeges paraméterét. Új feladatai lesznek tehát a gyártónak, ami óhatatlanul hatást gyakorol a projektmenedzsmentre. Hasonlóképpen a big dataként emlegetett jelenség is befolyásolja a projektmenedzsmentet. Amikor sok változó adat gyorsan keletkezik, és azokat helyesen elemzik, akkor a projektmenedzser sokkal gyorsabban tud megalapozott döntéseket hozni.
CW: Milyen új kompetenciákra van szüksége egy jó projektmenedzsernek az Ipar 4.0 korában?
KP: A projektmenedzsernek az új technológiák egy részét legalább a művelt használó szintjén ismernie kell. Nem lehet valaki jó projektmenedzser, ha fogalma sincs arról, mi a felhő, a szenzor vagy a mesterséges intelligencia. Az is elvárás, hogy ismerje a virtuális csapatok gördülékeny működéséhez nélkülözhetetlen kommunikációs eszközöket, jóllehet, a mobil vagy a közösségi együttműködési rendszerek (enterprise online communication) legújabb lehetőségeit nem ma kezdték el alkalmazni a projektekben. A szoftverfejlesztésben például már jó ideje dolgoznak együtt olyan csapatok, ahol a tagok különböző földrajzi helyeken, sőt különböző időzónákban tartózkodnak. Ilyen helyzetekben a projektvezetőnek egyrészt profi módon kell használnia ezeket a technológiákat, másrészt másképpen kell irányítania olyan embereket, akik soha nem vagy csak ritkán találkoznak egymással.
Az új technológiák hatására az üzleti folyamatok is változnak. Megnő az igény arra, hogy a különböző üzleti területek szorosabban működjenek együtt, sőt az 5G, az IoT vagy a szenzorok lehetővé teszik, hogy a folyamatokba egyre jobban bevonjuk a külső partnereket, tehát a beszállítókat, az értékesítőket vagy a vevőket is. A projektmenedzsernek ezt is megfelelően kell kezelnie.
Külön kitérnék arra, hogy már vannak olyan tervezőeszközök, amelyekkel a számítógép képernyőjén is lehet 3D-ben tervezni. A terv alapján egy 3D nyomtató segítségével azután kézzelfoghatóvá is tehető az ötlet. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mérnökök, hanem a tervezéstől igen távol állók - például a marketingesek - is viszonylag egyszerűen felvázolhatják, majd prototípus szintjén megvalósíthatják elképzeléseiket. Ez a lehetőség, az így kialakuló helyzet, újabb feladatokat ró a projektmenedzserre.
CW: Hogy lehet a megfelelő projektmenedzsert kiválasztani az Ipar 4.0 korában?
KP: A kiválasztáskor - az általános projektvezetői tudás megléte mellett - arra is figyelni kell, hogy rendelkezik-e az illető az új kompetenciákkal. Ez azonban elég nehéz, mert egyelőre viszonylag keveseknek van a témában bizonyított tapasztalatuk. De vannak olyan projektmenedzserek, akik valamelyik területen már szereztek jártasságot. Ahogy korábban mondtam, nem csupa vadonatúj dologról van szó, néhány éve már léteznek ezek a technológiák, ezek a megoldások az iparban is.
CW: Melyek a főbb új szerepek azokban a projektekben, amelyekben az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció meghatározó tényező?
KP: Első helyen az adatok elemzését végző adattudóst említem. Ez ma már külön szakma, amely mögött rendkívül komoly tudás áll. Egy valamirevaló projektben a hatalmas mennyiségű adatok elemzését nem lehet hályogkovács módjára végezni. Ha virtuális csapatokról vagy külső értékesítő, beszállító partnerekről, vevőkről beszélünk, az érintettek közötti kommunikáció megszervezéséhez szintén speciális szaktudás kell. A különböző kultúrájú és hátterű emberek közötti tudástranszfer lebonyolítása ugyanis meglehetősen bonyolult feladat. Figyelemreméltó az olyan általános célú robotok terjedése, amelyek gyakorlatilag bármilyen, ember által is elvégezhető (például finommotoros mozgásokat igénylő) munka ellátására beprogramozhatók. E folyamat következő lépése az olyan gyár, amelyben akár többféle terméket is lehet gyártani. Pusztán szoftver kérdése, hogy mit. Ez az óriási lehetőség nem csupán a nagyvállalatok, hanem a startupok világát is megváltoztathatja. Most egy startup jellemzően csak ott rúghat labdába, ahol nem kell nagy beruházásokat tenni. Ha azonban egy gyárat akár egy-két órára is ki lehet bérelni, és a megfelelően programozott robotokkal gyorsan le lehet gyártani a kis szériát, akkor a startup nagyüzemi hatékonysággal tud termelni. Az ily módon megváltozott projektek menedzselése szintén újfajta projektvezetői kompetenciát igényel.
CW: Az új technológiák terjedése tehát csökkentheti a különbséget a multinacionális vállalatok és a kis, helyi cégek lehetőségei között?
KP: Pontosan. Az új technológiák helyes alkalmazása a korábbiaknál több lehetőséget teremt a kicsik számára. Vegyünk például egy szoftverfejlesztési projektet. Világszerte nagyon sok a szabadúszó szoftverfejlesztő. A platform felhő (Platform as a Service) lehetővé teszi, hogy az illető technológia ismerői, legyenek bárhol a világon, együtt tudjanak dolgozni. A világ tehát a legkisebbek előtt is kinyílik, miközben a nagyvállalatok, a különböző szakértelemmel rendelkezők sokkal bővebb kínálatából választhatnak. Vagy itt van például a 3D nyomtatás. Ha valaki 3D-ben megtervezi az ötletét, akkor néhány órán belül elkészülhet annak prototípusa, legyen a 3D-s nyomtató bárhol a világon. A tervező választhat akár kínai gyártót is, ha annak árai a legjobbak, ráadásul nem is kell a gyártás helyszínére utaznia. Az új lehetőségek tehát nem hátrányt, hanem inkább előnyt jelentenek a kis cégeknek, így jellemzően a magyar vállalatoknak is.
CW: Milyen irányokba halad a projektmenedzsment az Ipar 4.0 további terjedésével?
KP: Általános képet nem tudok adni. Vannak azonban olyan elemek, amelyek biztosan egyre nagyobb szerepet játszanak az iparban is. Ide tartoznak például a szoftverrobotok, illetve a folyamat-automatizálás (RPA, robotic process automation - lásd Tornyosuló akadályok című cikkünket a 22. oldalon - A Szerk.), ami a banki, biztosítói területen lassan rutinnak számít. A projektmenedzsment során nagyon sok a szabályozott, gépesíthető folyamat, ezért az RPA-nak itt is van létjogosultsága. Az RPA alkalmazásának egyébként kicsi a kockázata, mivel a gépesítéshez magukhoz a folyamatokhoz nem kell hozzányúlni. A szoftverrobotot ugyanahhoz a képernyőhöz és billentyűzethez lehet "leültetni", mint az embert, és a robot ugyanazon feladatokat látja el, mint az ember. Az eredmény azonban magáért beszél: javul a projektek belső működése, gyorsabbá és olcsóbbá válnak a folyamatok. Feltétlenül említést érdemel még a mesterséges intelligencia, amelynek alkalmazása szintén kezd általánossá válni. Ha tehát a projekttel kapcsolatos adatok elemzésébe bevonjuk a mesterséges intelligenciát, az azt jelenti, hogy sokkal több tényezőt tudunk figyelembe venni. Egy termék tervezésénél például az egész világból gyűjthetünk hasznosítható információt. A projektmenedzsereken is múlik, hogy milyen új lehetőségeket tudnak kihasználni.
