A hazai projektmenedzser szakma fejlődési folyamatának másfél évtizede meghatározó állomása a Fórum, a szakemberek éves találkozója, ahol az innovatív megoldásokat magába foglaló szakmai eredmények bemutatása lehetőséget biztosíthat a projektmenedzsment stratégiai jelentőségének felismerésére és ezáltal a szakmává válás, elfogadottság elősegítésére.
Az elmúlt tizenöt évben közel 200 intézmény/vállalat 350 szakembere tartott 450 előadást. A tizenhatodik alkalommal megrendezett Fórum – a nemzetközi trendeknek is megfelelően – kiemelt figyelmet fordított az államigazgatási- és közigazgatási projektmenedzsment helyzetének és jövőbeli igényeinek bemutatására; az agilis módszertanok alkalmazási lehetőségeinek, feltételeinek és korlátainak vizsgálatára a projektmenedzsment-feladatok megoldásában; a szállító-vevői projektek fejlődését elősegítő módszerek, eszközök gyakorlati tapasztalatcseréire, hozzájárulva a projektmenedzsment-érettség fejlődéséhez; továbbá az építőipari projektmenedzsment-tapasztalatok megismerésére, azok összevetésére a különböző iparágak tapasztalataival; és nem utolsó sorban a projektek bizalomépítésének feltételeire, lehetőségeire, kritikus kérdéseire, építve a Fórum résztvevők tapasztalataira.
Állam- és közigazgatás
A 2010-ben kezdődő kormányzati ciklus gyökeresen alakított át közigazgatási területeket, új struktúrákat hozott létre. 2011-ben az új kormányzati prioritások szerint alakultak át a kiemelt projektek az Államreform Operatív Programban (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP). Mivel az EKOP projektek előkészítése és megvalósítása lassan haladt, a folyamatok felgyorsítása érdekében a felügyelet átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM). Az EKOP program folyamatgyorsító, szervezeti és szakmai átalakítását célzó, 2012 novemberében létrehozott projekttámogatás-rendszert Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációs államtitkár mutatta be. Az EKOP-ban jelenleg 80 projekt fut. A 2013-re meghirdetett programkeret 137 milliárd forint, amiből 95,7 milliárd forintra már támogatási szerződések születtek. 2012-ben először fordult elő, hogy 30%-nál jelentősebb csúszással rendelkező projektek törlésre kerültek. A programtámogatási rendszer szervezeti felépítésébe új szereplő, a projektmentor került, aki az infokommunikációs államtitkárnak számol be és koordinálja az NFÜ-t is magába foglaló közreműködő szervezetek, valamint a projektgazdák (szponzorok) együttműködését.
Az ÁROP programhoz kapcsolódó e-közigazgatási fejlesztések támogatásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a 2014-2020-as időszakra a kompetenciafejlesztést, az e-közigazgatás intézetének aktív működését és közigazgatási PM Műhely létrehozását tervezi. A közigazgatás sikeres projektjei közül esettanulmány formájában bemutatásra került az elektronikus földnyilvántartási és a ráépülő szolgáltatási rendszer a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) előadásban. A megvalósult rendszer eredményeképpen 2012-ben a 1,5 millió tulajdonilap-kérés 6%-a volt csak papíralapú.
Agilis módszertan
Az agilis módszertannal fejlesztett szoftverek kritikus kérdése a fejlesztés előrehaladásának mérése. Probléma, hogy a fejlesztők becslését a megrendelő vállalásnak veszi, nem véve figyelembe a megoldandó feladat bonyolultságát. A feladat részfeladatokra bontásával (inkrementális fejlesztés) ugyanakkor már jó becslés adható relatív becsléssel, miközben a tényleges felhasználásra kerülő emberóra számát nem lehet megmondani (relatív becslés – nagyságrend becslés összehasonlítással). A szoftverfejlesztő nagyvállalatok agilis módszertan-választását az egyszerűbb változáskezelés, a személyes felhatalmazás növekedésének lehetősége és a pazarlás csökkentése („eliminate waste”) vezérli. Az agilis módszertan innovatív termékek fejlesztésénél is felhasználható. A módszertan alkalmazása gyorsabb és rugalmasabb fejlesztést eredményez, megkönnyíti a bevezetési projektek összehangolását, és megvalósul a tudásmegosztás.
Fejlődési lehetőségek
A projektmenedzsment továbbfejlődésének alapvető tényezői a cselekvési szándék (döntésre-tettekre való képesség), a hozzáállás, valamint az ismeret és tudás. A szállítói-vevői projekteknél a megrendelői projekt előkészítés az első fázis, amit a projekt indulásakor a szállító belépésével a második fázis követ. Általában a szállító adja a projektmenedzsert, de az irányító bizottságban a megrendelői előkészítő projektmenedzser minőségbiztosító vagy tanácsadói szerepet kap. Új vezetői szerep lehet a project champion, aki egy személyben vezeti a projekt operatív munkát a projekttulajdonosnak beszámolva.
Fontos kérdés a hazai PM fejlődése szempontjából a projektmenedzsment szakma kutatás-fejlesztéseinek magasabb szintre emelése. A megrendelői oldalon a fejlesztési projektigényektől elmaradó erőforrásai megnövelik a vállalati projektirodák (PMO) projektpriorizálási feladatait (lehetséges megoldás: 10% TOP, 45% HIGH, 45% NORMAL), a projektek eljárásrendjének a vállalati üzleti folyamatokba integrálását, az erőforrás-tervezés fontosságát (kritikus erőforrások a kiemelt projektek számára kiváltságokkal), a portfoliómenedzsment hangsúlyos szerepelését, a projektek beszámoló rendszerének jelentőségét. A projektmenedzsment-kultúra vállalati fejlesztésének fontos eleme a szakemberi kompetenciák fejlesztése, az oktatás-képzés hatékony igénybevétele.
Építő projekt
Nagy építőipari beruházási projekt (Allé Bevásárló Központ) tervezésének, kivitelezésének kritikus kérdéseit, eredményeit bemutatva mutatott rá az építőipari projektek speciális problémáira. A 100 millió eurós beruházás 2007-ben indult és 2009. november 11-én fejeződött be. A rendkívül komplex beruházásban a beruházó, a tervezők és kivitelezők (90 cég), valamint a projektmenedzsment együttműködésének sokféle kockázattal (különböző nemzeti munkakultúrák, ütemezett logisztika, hatósági engedélyezés, őrzés- és vagyonvédelem, régészeti feltárás, időjárási bizonytalanság) kellett megküzdenie.
A siker kulcsa
A projektek sikerét alapvetően határozza meg a bizalom megléte, hiszen az együttműködés elősegítője az erőforrások megszerzésében, a problémák megoldásában, a konfliktusok kezelésében és az információk megosztásában. A bizalom tulajdonképpen a másik fél (egyén vagy szervezet) jövőbeli akciójával szembeni elvárás/hit, az emberi/szervezeti kapcsolatok természetének mérőszáma. A bizalom összetevői: a másik kompetenciájának elfogadása/megbecsülése, a következetesség (szavak és tettek egysége, őszinteség, felelősség, elkötelezettség, önfegyelem) és a jóakarat (a másik szándékának/érdekeinek figyelembe vétele).
A bevezető előadást követő workshop a Fórum résztvevőit bevonva, tréning formájában tárta fel a részvevők tapasztalatai alapján a bizalomépítés legfontosabb ható elemeit.
A Fórumot lezáró kerekasztal-beszélgetésben az üzletmenetet korszerűsítő projektek tapasztalatai, a projektmenedzsment hazai üzleti kilátásai kerültek elemzésre a Fórumot megelőző, országos kérdőíves felmérés tapasztalatai alapján. ((ez lehet táblázatalá)) Projektszám-komplexitás-létszám-várakozás átlagos megítélése az elmúlt évekkel összehasonlítva.
A következő, tizenhetedik Fórum megrendezésére várhatóan 2014. április 3-án kerül sor.
