Tapasztaltuk az elmúlt bő egy évben, hogy a járványhelyzet hirtelen és gyökeresen változó körülményeihez alkalmazkodni igyekvő szervezetek világszerte felgyorsították digitális átalakulásukat. A Covid-19 miatt vállalatuknál kiemelt fontosságot tulajdonítanak az alkalmazásfejlesztésnek, mondta az informatikai vezetők 52 százaléka abban a felmérésben is, amelyet az IT-automatizációs platformjáról ismert Puppet tavaly készített 5 és 10 ezer főnél nagyobb észak-amerikai vállalatok körében. Valójában a megkérdezett kétszáz IT-vezető szinte mindegyike prioritásként kezeli ezt a területet, mert csupán 3 százalékuk mondta, hogy az alkalmazásfejlesztést jelenleg nem sorolja előre.
Kiszámítható fejlesztés
Bár a prioritást illetően nagy az egyetértés, a gyors, hatékony és eredményes alkalmazásfejlesztés komoly akadályokba ütközhet a vállalatoknál. A válaszadók többsége (53 százalék) szerint leggyakrabban maguk az emberek - egészen pontosan a kézi vezérlésű, felaprózott munkafolyamatok - hátráltatják a munkát, de a vállalat technológiai környezetének összetettsége (32 százalék) és üzleti folyamatainak töredezettsége (13 százalék) is komoly akadályt jelenthet.
Az alkalmazásfejlesztés ráadásul a vállalati területeken átívelő folyamattá vált, mivel a munkában a szervezetek többségénél az informatikai (81 százalék), a biztonsági (57 százalék) és a termékfelelős (52 százalék) csapatok is részt vesznek. A nagyvállalati IT-vezetők zöme (a válaszadók 83 százaléka) ezért a platformok szellemében kezeli az alkalmazásfejlesztés összetettségét is, hogy felgyorsítsa a folyamatot - gyakran több szervezeti egységet is összefogó platformcsapatokat hoz létre, amelyek önkiszolgáló módon hozzáférnek a szükséges technológiai képességekhez.
Egyetért az IT-vezetők túlnyomó többsége (86 százalék) abban is, hogy ilyen módon felgyorsítható az alkalmazásfejlesztés, azonban ezek a technológiák és eszközök egyúttal újabb bonyolultságot visznek a folyamatba. Automatizálással kerülhető el, hogy ez ismét szűk keresztmetszetté váljon. A programozható infrastruktúrát (Infrastructure as Code, IaC) használó vállalatok IT-vezetői a konfigurációk következetességét (46 százalék), a kockázatok csökkentését (41 százalék) és a hatékonyabb szoftverfejlesztést (36 százalék) emelték ki az automatizáció legnagyobb előnyei között.
Az IaC mellett a felmérésben részt vevő nagyvállalatok többsége (61 százalék) DevOps módszereket alkalmaz, hogy a fejlesztőkörnyezetek szabványosításával és az alkalmazásszállítás folyamatainak automatizálásával növelje a hatékonyságot, a biztonságot és az üzemeltethetőséget, röviden a fejlesztés kiszámíthatóságát.
Automatizálás és önkiszolgálás, gyorsabb szoftverszállítás
Szoros összefüggést talált az önkiszolgáló platformok és a DevOps eredményessége között a Puppet jelentése (2020 State of DevOps) is, amelynek elkészítésében idén közreműködött a CircleCI. Utóbbi vállalat a szoftverkód folyamatos integrálásához és szállításához (CI/CD) ad elosztott platformot, amellyel a vállalatok a szoftverkiadások kezelését, tesztelését és telepítését automatizálhatják. A jelentés alapjául szolgáló globális felmérésben ezúttal több mint 2400 vállalati informatikus, fejlesztő és információbiztonsági szakember vett részt.
A szervezetek mindig nagy fába vágják fejszéjüket, amikor az egymástól elszigetelten dolgozó csapatok DevOps-gyakorlatát megpróbálják felméretezni, hogy azt vállalati szintre emeljék. A Puppet felmérése szerint a platformalapú megközelítés megkönnyíti a DevOps-gyakorlat vállalati szabványosítását és kiterjesztését több alkalmazásfejlesztő csapatra. Bár az ilyen csapatok támogatásában a platformmodell viszonylag új megközelítésnek számít, a vállalatokat hozzásegítheti a legfontosabb DevOps-célok eléréséhez, a jobb minőségű és biztonságosabb szoftver könnyebb és gyorsabb szállításához, állapították meg a jelentés készítői.
Egyértelműen erre utal ugyanis, hogy a DevOps-gyakorlatukat tekintve érettebb vállalatokról kiderült, közel kétszer annyian használnak belső platformokat és önkiszolgáló módon elérhető eszközöket, képességeket, mint a közepesen érett szervezetek. Hozzátartozik ehhez, hogy a Puppet 2018-as jelentésében ismertette DevOps-evolúciós modelljét, amely érettségük alapján öt csoportba sorolja a vállalatokat, meghatározza az adott érettségi szint eléréséhez nélkülözhetetlen gyakorlatot, módszerek alkalmazását, valamint azt is, hogy a szervezetek miként léphetnek előre, a DevOps-fejlettség következő szintjére.
- A DevOps-gyakorlatukat tekintve legérettebb vállalatok olyan szerkezeti változtatásokat vittek keresztül, amelyekkel mérsékelték technológiai környezetük komplexitását, az időigényes műveletek nagy részét automatizálták, és csökkentették a csapatok közötti átadások számát, miközben erősítették az alkalmazásszállításban együttműködő felek közötti bizalmat is, mondta Alanna Brown, a Puppet fejlesztői kapcsolatokért felelő igazgatója, a jelentés egyik szerzője. - Mindezek az alkotóelemek szükségesek egy olyan házon belüli platform kiépítéséhez, amely valóban nagyobb értéket fog adni a szervezetnek. Azok a vállalatok, amelyek még nem készek a platformalapú, önkiszolgálást előtérbe helyező modell bevezetésére, változáskezelő folyamataik felülvizsgálatával és frissítésével szintén gyorsíthatnak a szoftverszállításon.
Változáskezelés négy megközelítésben
Rávilágított a Puppet jelentése arra is, hogy a jóváhagyási folyamatokat, az automatizáció mértékét és a kockázatkezelés technikáit tekintve a vállalatok a változáskezelés négyféle megközelítésének valamelyikét alkalmazzák. A négy megközelítés - üzemeltetés szempontjából érett, mérnökközpontú, irányításfókuszú és ad hoc - mindegyike a hatékonyság más szintjére és másfajta eredményre vezet. Az ortodox jóváhagyási folyamatok például nehezítik a hatékony változáskezelést. Az ilyen merev jóváhagyási folyamatokkal jellemezhető szervezetek körében kilencszer nagyobb a rossz hatékonyság problémáival küzdő vállalatok aránya, mint haladó szellemű társaik táborában. A kockázatkezelésüket automatizáló vállalatok például meggyőződéssel vallják, hogy változáskezelő folyamataikkal nemcsak a kockázatokat és a leállások számát csökkentették, hanem a gyorsaságot is elérik, amelyet az üzlet ezen a téren elvár.
- Legutóbbi felmérésünk során olyan adatokat gyűjtöttünk, amelyek szoros összefüggést mutatnak a változáskezelés gyakorlata és a szervezet eredményessége között, mondta Michael Stahnke, a CircleCI platformfelelős alelnöke. - A kutatás egyik legfontosabb eredményének tartom, hogy bizonyítékot találtunk arra, hogy folyamatos integrációval és automatizálással a vállalatok elsődleges változáskezelő mechanizmusuk hatásfokát is javíthatják. Első pillantásra ezért meglepőnek tűnhet, hogy éppen a legjobb eredményeket elérő csapatok a legkevésbé elégedettek változáskezelő folyamataikkal. De ez azzal magyarázható, hogy a változáskezelés hagyományos módszereit alkalmazó szervezetekkel szemben pontosan ők azok, akik folyamatos fejlődésre és javulásra törekednek.
A jelentés további figyelemreméltó megállapításokat is tartalmaz. A válaszadó informatikai szakemberek 63 százaléka mondta, hogy vállalatánál legalább egy belső, önkiszolgáló platformot használnak, de a szervezetek 60 százalékánál már 2-4 ilyen platform működik. Hatszor gyakrabban fordulnak elő ezek a platformok a DevOps-gyakorlatukat tekintve érettnek minősülő vállalatoknál, mint más szervezeteknél, ami talán kevéssé meglepő. Utóbbiak a vállalaton belüli szabványosítás, a szükséges technológiai képességek és az idő hiányával magyarázták, miért nem építettek még ki ilyen platformot. Az alkalmazásfejlesztés folyamatába a biztonságot is teljesen integráló vállalatok 45 százaléka jelentette ki, hogy a szoftverek kritikus sérülékenységeit egy napon belül orvosolni tudja. A biztonságot csak kismértékben integráló szervezetek mindössze negyede mondhatja el magáról ugyanezt.
Cikkünk a Computerworld 2021/9. számában, május 12-én jelent meg.
