A makrogazdasági trendek mellett a kormányzati szektor fontos tényezőként hat a hazai IT szolgáltatási piac alakulására, mindenekelőtt az EU strukturális alapjaiból igényelhető pénzügyi támogatással megvalósuló, nagy projektek révén. A múlt év második felében azonban több ilyen, tervezett beruházás – például a 112-es segélyhívó és az e-útdíj rendszer bevezetése – is elmaradt. Ezek a projektek idén vagy a jövő év első felében indulhatnak el, a tenderkiírások késlekedése azonban érzékenyen érintette az IT szolgáltatási piacot. Olyannyira, hogy a piacelemző 2011-es, végleges adatai alapján a csökkenés mértéke elérte a 3,3 százalékot.
Az International Data Corporation (IDC) szerint idén az IT szolgáltatások piacán a csökkenés 1 százalék körülire mérséklődhet, amit jövőre hasonló mértékű növekedés követhet, ismét csak a derűlátó forgatókönyv szerint.
Átalakuló kínálati oldal
Az IT szolgáltatások 172 milliárd forintos hazai piacának legnagyobb, 45 százalékos szeletét a projekt jellegű szolgáltatások (rendszerintegráció, hálózatépítés, IT-tanácsadás, alkalmazásbevezetés és testre szabás, egyedi fejlesztés) adják – a végfelhasználói költés itt 2011-ben a korábbi trendet követve összességében 3 százalékkal csökkent.
– Tavaly azonban már a piac mintegy harmadát kitevő outsourcing szolgáltatások (teljes körű IT-outsourcing, desktop-környezet és alkalmazásüzemeltetés, infrastruktúra hosting és alkalmazás hosting) szegmense is negatív eredményt ért el – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary elemzője. – Közrejátszott ebben, hogy az insourcing, mely az azt megelőző évben jelent meg a vállalatok körében, 2011-ben is folytatódott, miként a meglévő szerződések újratárgyalásának hulláma is. Ez utóbbi mára általános gyakorlattá vált, szolgáltatástípustól függetlenül.
A korábbi években a support szerződéseket gyakran 2-3 évre, az outsourcing szerződéseket akár ennél is hosszabb időszakra kötötték a cégek, de ez már a múlté. A piacelemző kiemelte, hogy a szerződések ma már szinte kivétel nélkül lehetőséget adnak az évenkénti újratárgyalásra, módosításra vagy a szerződő felek visszalépésére. A projekt jellegű szolgáltatások szerződési feltételei is változtak az utóbbi időben, mivel a vállalatok az IT beruházásokat inkább szakaszosan, kisebb lépésekben valósítják meg.
– Jellemző, hogy a szerződés újratárgyalásakor a szolgáltató cégek csak több feladat elvállalásával tudják megtartani az érvényben lévő árakat, de azok a piaci szereplők, amelyek erre nem képesek, kénytelenek belemenni az árcsökkentésbe – fejtette ki Balicza Gábor. – Mindez változásokhoz vezet a kínálati oldalon. A nyomott árakat nem vállaló szolgáltatók projektektől esnek el, mások létszámcsökkentéssel próbálják ellensúlyozni a bevételek apadását. Esetenként tapasztalt szakemberektől is kénytelenek megválni, akik kisebb szolgáltató cégeket alapítanak, amelyek alacsonyabb költségek mellett, rugalmasabban működnek, így olcsóbban is vállalni tudják a projekteket, legalábbis azokat, amelyeknél nem követelmény egy minőségirányítási rendszer, illetve egyéb tanúsítványok megléte. A kis szolgáltató cégek megjelenése azonban a piac egészére visszahat, rövid távon még inkább kiélezi az árversenyt, míg hosszabb távon kétségtelenül a konszolidáció irányában hat. Jelenleg azonban a folyamat olyan korai szakaszánál tart, amelyben az átalakuló erőviszonyok korántsem rajzolódnak ki világosan.
Szolgáltató a házban
Az említett átrendeződés és az insourcing, a korábban kihelyezett rendszerek visszavételének hatására az egész piachoz képest erősödött az ún. captive - túlnyomórészt saját anyavállalatuknak szolgáltató – piaci szereplők pozíciója. Ilyen vállalaton belüli IT szolgáltató központok a pénzügyi, közmű és kormányzati szektorban szinte mindenütt működnek, ahol a méretgazdaságosság ezt lehetővé teszi.
– A captive szolgáltatók a hazai piac számottevő részét lefedik, amelyhez a külső szolgáltatók csak korlátozott mértékben férhetnek hozzá – mutatott rá Balicza Gábor. - Súlyukat jól érzékelteti, hogy teljesítményük nélkül a tavalyi adatok még nagyobb, 5 százalék körüli visszaesést mutatnának az IT szolgáltatások piacán.
Regionális összehasonlításban a szolgáltatói szerződésekbe foglalt árak csökkentésére irányuló felhasználói elvárások más piacokon is tapasztalhatók. Az IT szolgáltatások hazai piacát azonban több sajátosság is megkülönbözteti, mindenekelőtt a kormányzati szektor már említett, nagyobb súlyának következtében.
– Az EU költségvetési ciklusának vége felé járunk, ami rendes körülmények között serkentő hatással bír, mivel a tagországok igyekeznek minél többet lehívni a fejlesztések támogatására előirányzott keretből – fogalmazott a piacelemző. – Magyarország ebben most nem jeleskedik, mivel a költségvetési egyensúly fenntartását célzó kormányintézkedések hatására a kormányzati és a versenyszférában is projektek maradnak el. Ugyanakkor a tervezett, nagy kormányzati beruházások elindulása, valamint a negyedik távközlési cég piacra lépése, illetve a CERN budapesti adatközpontjának építése szerencsés esetben 1 százaléknál nagyobb növekedést is hozhat 2013-ban az IT szolgáltatások hazai piacán.
