A Lumia okostelefonokkal a Windows Phone-alapú készülékek legnagyobb gyártójának számító Nokia a katalán városban február végén megrendezett Mobile World Conference 2014 kiállításon rántotta le a leplet három, androidos modelljéről. A Nokia X, X+ és XL operációs rendszerét a finnek az Android Open Source Projectre építették, így az a Google Play piacterét megkerülve ad hozzáférést az Android-alkalmazásokhoz, valamint a Microsoft olyan felhőszolgáltatásaihoz is, mint a Skype, a OneDrive és az Outlook.com.
Ez utóbbi felett érzett örömének a Nokia mobil üzletágát felvásárló Microsoft is hangot adott, egyúttal kiemelve, okostelefon-stratégiáját a továbbiakban is elsősorban a Windows Phone-platform fogja képviselni. Miután a közlemény látszólag egyszerre támogatta a Nokia X okostelefonokat és preferálta a Windows Phone-alapú eszközöket, sokakban felmerült a kérdés, hogy az első negyedév végén lezáruló akvizíciót követően milyen sors várhat az új, androidos mobilokra.
Anyalapunk, az egyesült államokbeli Computerworld ezzel kapcsolatban három elemző véleményét is kikérte a konferencián, és három eltérő választ kapott. A Nokia X lehetőség a Microsoft számára, hogy az olcsó okostelefont kereső felhasználókat a drágább Lumia készülékekhez tartozó szolgáltatásokkal „etesse be”, viszont a fejlesztők felé vegyes üzenetet küldhet a kétplatformos stratégia, ami komoly kockázatokkal jár. A harmadik vélemény szerint azonban földrajzilag jól elkülöníthetők azok a piacok, amelyeken az Android-alapú Nokia telefonok jó ideig forgalmazhatók lesznek anélkül, hogy a világ más régióiban beárnyékolhatnák a Microsoft Windows Phone-központú stratégiáját. Más szóval: majd meglátjuk.
Kicsi a bors
Nyílt forráskódú mobilplatform azonban akad az Android mellett több is a piacon. A Mozilla a kínai Spreadtrum processzorgyártóval karöltve olyan lapkakészletet mutatott be Barcelonában, amelyet Firefox operációs rendszerére épülő és rendkívül olcsó – mindössze 25 dolláros – okostelefonokba szán.
Az eladások lassuló növekedéséből arra következtethetünk, hogy a felső kategóriát képviselő, drága okostelefonok szegmense a fejlett országokban lassan telítődik, ezért a szállítók stratégiájában már a közeljövőben fontos szerephez juthat az olyan, kimondottan kedvező árú készülékek fejlesztése, amelyeket a fejlődő országok okostelefonra váltó felhasználói is meg tudnak fizetni.
Hat távközlési szolgáltató is érdeklődik a 25 dolláros – csupán a WCDMA és EDGE hálózatokat támogató – okostelefonok forgalmazása iránt, amelyeket a Mozilla még az idén szállítani kezd. Firefox OS-platformjával a Mozilla egyébként tavaly jelent meg az okostelefonok piacán, eddig három gyártó 15 európai és dél-amerikai országban forgalmazott ilyen készülékeket. Idén a Mozilla további 12 országgal bővítené a lefedettséget. Barcelonában ezúttal az Alcatel és a ZTE is új Firefox OS okostelefonokat mutatott be, amelyekben Snapdragon processzorok ketyegnek.
Tavaly ugyanitt további három, szintén nyílt forráskódú mobilplatform – az Ubuntu, a Sailfish és a Tizen – is bemutatkozott a szakmai közönségnek, de mostanáig csak a Firefox tudott mérhető eredményt felmutatni. Az IDC adatai szerint ezzel az operációs rendszerrel telepítve tavaly mintegy 390 ezer okostelefon talált gazdára. Forgalmuk az elemző előrejelzése alapján idén 2,5 millió darabra ugorhat, ami 0,2 százalékos részesedést adna a Firefoxnak az okostelefonok piacán.
A Jolla ugyancsak tavaly kezdte szállítani okostelefonjait, amelyeken mostanáig a Sailfish operációs rendszer béta változata futott. A cég az idei konferencián végre bejelentette a nyílt forráskódú mobilplatform első, hivatalos verzióját is. A Canonical Ubuntu operációs rendszerével viszont még nem készültek okostelefonok, az első készülékekkel két gyártó – a spanyol BQ és a kínai Meizu – várhatóan idén fog piacra lépni.
Elemzők szerint az újonnan porondra lépő Canonical és Jolla erősségét a kis vállalatméret adja, amely alacsony működési költségeket jelent. A piac óriásaival, a Samsunggal és az Apple-lel ellentétben nekik nem kell sok tíz millió okostelefont eladniuk ahhoz, hogy eredményesek legyenek. Az évi több mint 1 milliárd darabos mobilpiacon a Canonical és a Jolla számára már pár millió okostelefon értékesítése is átütő siker lehet, és nem is érdemes ennél többet várni a két cég mobilplatformjától.
A Tizen operációs rendszer viszont, amely az okostelefonokon legalábbis elvérezni látszott, most az Androidot váltva a Samsung Galaxy Gear 2 okosóráin tért vissza Barcelonába. Az új okosórák láttán volt, aki egyenesen arra következtetett, hogy a Samsung stratégiai irányváltásra készül, és a jövőben az Androidtól eltávolodva saját mobilplatformot fejleszt okostelefonjaihoz. Valószínűbb azonban, hogy a dél-koreai gyártó a viselhető digitális eszközök bővülő palettáját építi majd a kevesebb hardver-erőforrást igénylő Tizen operációs rendszerre.
Megtört a jég
A Windows Phone kapcsán gyakran hangoztatott vélemény, hogy az okostelefonok piacára megkésve belépő mobilplatform elsősorban a vállalati felhasználás terén pályázhat babérokra. A Windows és Office környezethez szervesen illeszkedő funkciók és szolgáltatások ugyanis vonzó munkaeszközzé tehetik a Windows Phone-alapú készülékeket, nemcsak a felhasználók, hanem az üzemeltetésért és az üzleti információk biztonságáért felelő informatikusok szemében is. Ehhez elengedhetetlen, hogy az okostelefonok felügyeletéhez az IT-osztály hatékony és megbízható menedzsmenteszközöket használhasson.
A Microsoft System Center portfóliójában egyre másra jelentek meg a szükséges képességek, sok vállalat azonban más szállító mobileszköz-menedzsment (MDM) megoldását használja, így a támogatás nem volt elég kiterjedt.
Mindez rövidesen megváltozhat, miután az IBM által felvásárolt Fiberlink, valamint a Blackberry is bejelentette, hogy MDM megoldása a Windows Phone-alapú eszközöket is kezelni fogja. Az okostelefon-piac vállalati szegmensét egykor uraló, de onnan kiszoruló Blackberry a közelmúltban szánta rá magát arra, hogy felügyeleti rendszerével a nehézségeit okozó versenytárs mobilplatformokat is támogassa. A BES (Blackberry Enterprise Server) következő, 12-es verziója az év végén fog megjelenni, és a Blackberry saját operációs rendszerére, valamint az Androidra és iOS-re épülő mobileszközök mellett a Windows Phone-alapú okostelefonokat is kezelni fogja.
A Fiberlink iOS és Android után Windows Phone-platformra is elkészítette MaaS360 Secure Productivity Suite adatbiztonsági csomagját, amely biztonságos levelezést, naptár- és névjegykezelést, valamint böngészést kínál. Ezzel a megoldással az IT-osztály tárolókat hozhat létre a vállalati mobilalkalmazások számára, megakadályozva az érzékeny adatok kiszivárgását és a dokumentumok jogosulatlan továbbküldését.
Eközben a Microsoft is arra készül, hogy régóta várt, nagyvállalati képességekkel vértezze fel mobilplatformját. A bővítő csomag többek között lehetővé teszi majd a levelek digitális aláírását és titkosítását (Secure/Multipurpose Internet Mail Extensions), továbbá olyan virtuális magánhálózati klienst is tartalmazni fog, amely automatikusan betöltődik, amikor a felhasználó vállalati erőforrásokhoz csatlakozik. A Microsoft ezeket a fejlesztéseket még tavaly júliusban beharangozta, mondván, hogy a csomagot 2014 első felében fogja kibocsátani, ezért a Windows Phone további, vállalati térnyerése szempontjából igen fontos lesz, hogy tartsa magát ehhez a határidőhöz.
MWC számokban
A GSMA szervezésében február 24-27. között Barcelonában megrendezett Mobile World Conference idén 85 ezer látogatót fogadott a világ 201 országából, ami 18 százalékos növekedést mutat a tavalyi konferenciához képest. Rekordnak számít az idei, több mint 1800 kiállító is. A termékeiket és szolgáltatásaikat felvonultató cégek nettó 98 ezer négyzetméter alapterületet építettek be standjaikkal.
Beosztását tekintve az MWC idei látogatóinak több mint fele felsővezetői pozíciót tölt be munkahelyén, a vásárterületet felkereső vezérigazgatók száma meghaladta a 4500-at. A mobil iparág legnagyobb konferenciája továbbra is meglehetősen férfias eseménynek számít, idén a résztvevők 18 százaléka képviselte a szebbik nemet. Előzetes becslések alapján a négynapos rendezvény több mint 356 millió eurót hozott Barcelona gazdaságának, és meghatározott időre 7220 munkahelyet teremtett.
