Az International Data Group (IDC) e lapszámunkban ismertetett tanulmányából, amely az IT-szolgáltatások magyarországi piacának 2014-es alakulását elemzi, az derül ki, hogy a nem kormányzati, tehát az üzleti szférában a növekedésre még várni kell. A vállalkozások lényegében csak olyasmikre költenek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfeleljenek a szabályozóknak, a dinamikusan változó jogszabályoknak. Egyelőre a hangsúly nem azon van, hogy a versenyképesség javítása érdekében valósítsanak meg fejlesztéseket, amelyekhez külső szakértő szolgáltató tudását szükséges igénybe venni.
Átlagos paranoiával megverve is aggódva kapja föl a fejét az ember, amikor nem azt teszik az üzletvezetők, amit tenniük kellene.
Elsősorban az IT-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára riasztó az IDC tanulmánya, hiszen ha nem ápolnak jó kapcsolatokat a kormányzati megrendelésekről, beszerzésekről döntő érdekcsoportokkal, akkor az érvényesülés terepe a versenyszférára szűkül, ha viszont az történetesen stagnál, akkor nincs menekvés, jöhet akár a visszafordíthatatlannak tűnő zsugorodás.
Aggódásra van ok azért is, mert a közös jövőnk kerül veszélybe, ha a gazdaság motorjai, a vállalkozások a fejlesztési terveiket a fiók mélyére száműzik.
Lehet, hogy azért tesznek így, mert egyelőre a túlélésért való mindennapi küzdelem emészti fel maradék erejüket, a fejlődésről pedig még álmodozni sem képesek. És az is lehet, hogy azért nem fejlesztenek, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az új technológia milyen lehetőségeket kínál a fejlődésre, a működési hatékonyság és az üzleti eredményesség javítására, arra, hogy jobbat és/vagy többet nyújthassanak vevőiknek, ügyfeleiknek, mint versenytársaik.
Azt gondolom, hogy az IDC kutatói számára van egy olyan területe az IT-szolgáltatásoknak, amely láthatatlan vagy láthatóvá csak alig tehető (lokális piacon különösképpen), és amely viszont kétségtelenül hozzájárulhat az üzleti vállalkozások fejlődéséhez.
Arra gondolok, hogy az online világban gombamód szaporodnak a legkülönfélébb üzleti szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtó vállalkozások. Többségük nagyreményű induló vállalkozás, startup, leginkább angol nyelven kommunikálnak a felhasználóval, általában indulásukkor ingyenesek, és később sem számláznak nagy összegeket, csak éppen annyit, amennyit még egy kisebb vállalkozás is ki tud sajtolni az egyébként rendkívül szoros költségvetéséből.
Hozzáteszem még, hogy e szolgáltatók közül olykor eltűnnek néhányan, de a helyükbe újabbak lépnek, és össztömegük megállíthatatlanul növekszik.
Vagyis azt merészelem állítani, hogy a szemfüles vállalkozók, akik tisztában vannak a digitális világ új és növekvő lehetőségeivel, egészen előnyösen vásárolhatnak be a cégük működését segítő szolgáltatások új piacán. És még azt is hozzá merészelem tenni, hogy ezeket az új szolgáltatásokat a felhasználók könnyebben kezelhetik, mint a hagyományosnak mondható alkalmazásokat, a sokat emlegetett élményük a felhasználás során tehát igen kellemesnek mondható. E szolgáltatások felületei ugyanis a digitális világ új kommunikációs, logikai és design-környezetébe simulnak, pontosabban és egészen egyszerűen szólva: onnan valók.
Létrejön az üzleti szolgáltatások nyílt piaca, amely igen sok hasonlóságot és rengeteg kapcsolódást mutat fel a nyílt forráskódú világgal. Példának okáért e szolgáltatások többnyire nyílt forráskódú építőelemekre épülnek, ennél fogva hamar piacra dobhatók és könnyedén illeszthetők más megoldásokhoz. Közösség áll mögöttük és közösséggé alakulnak azok, akik a felhasználóik.
Nemzetközi e piac, elosztott és dinamikusan változó. Vonzó és izgalmas. Kockázatait egyelőre nem illik mérlegelni, róluk még említést tenni is ódivatúnak tetszik.
