Július elsején lép életbe az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet. A jogszabály értelmében minden – beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által történő – derivatív ügyletkötést előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell az EU erre a célra kijelölt adatgyűjtő szervezeteinek.
„Ez több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik” – mondja Rakó Ágnes, a KPMG EMIR bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője.
Az intézkedés elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában bejáratott folyamatok mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük.
A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket.
„Egy legalább 60 mezőből álló jelentés precíz kitöltéséről van szó, ezért a jelentős derivatív állománnyal rendelkező társaságoknál fontos, hogy a nyilvántartásra szolgáló rendszereket automatizáljuk ennek a kezelésére, hiszen élőmunkában ugyanez jelentős többletköltséget jelentene” – mondja Rakó Ágnes.
