Az elmúlt hat hónapban több dinamikusan növekvő gazdaságban esett vissza jelentősen az üzleti bizalom, azonban még így is magasabb szinten maradt, mint a fejlett országok többségében. A legfrissebb Regus Business Confidence Index eredményei szerint, amely 92 ország több mint 24 000 üzletemberének véleményét tükrözi, a bizalom csökkenése különösen a kisvállalkozásokat érinti a mind a fejlődő, mind a fejlett gazdaságokban. Ez azért különösen aggasztó, mert a kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorját. A legnagyobb nehézséget többek között a megfizethető hitellehetőségek és a kiegyensúlyozott bevételek hiánya okozza a válaszadók számára, mely rámutat a rugalmasan igénybe vehető üzleti szolgáltatások szükségességére.
Christoph Volni, a Regus magyarországi vezetője szerint „A válaszadók a likviditás javításának eszközeként az elérhető árú és rugalmas üzleti szolgáltatásokat nevezték meg, különösen a működési költségek terén, mint például az irodahelyiség, az adminisztratív támogatás és az értékesítés/marketing. A megkérdezettek 45 százaléka például arról számolt be, hogy a visszaesés idején az egyik legnagyobb terhet a rugalmatlan irodabérleti díjak jelentették. A rugalmas szolgáltatások révén a vállalkozások hatékonyabban működhetnek, valamint hitelfelvétel nélkül fordíthatnak pénzt befektetésekre egy olyan időszakban, amely nem kedvez a fedezetnyújtásnak.”
Alulinformáltak az európai kkv-k
A rugalmasságot megvalósító digitális világ előnyei – úgy, mint az e-kereskedelem, e-számlázás, a közösségi hitelezés és a cloud computing – sajnos azonban továbbra is leginkább csak a nagyvállalatokra jellemző. Az ACCA, a világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete által végzett nemzetközi felmérés már tavaly is azt mutatta, hogy még mindig gyerekcipőben járnak a digitális megoldások a kis- és közepes vállalkozások körében – és ebben azóta sem történt jelentősebb előrelépés.
De vajon mi lehet az oka annak, hogy az olyan kifejezések, mint az e-számlázás vagy a számítási felhő (cloud computing), melyek napjainkra egyre népszerűbbek, a kis- és középvállalkozások körében mégsem népszerű eszközök? Márpedig az európai vállalkozások 99,8 százaléka kis- és közepes vállalkozásnak számít. A napnál is világosabb, hogy a kisvállalkozások, noha kézenfekvő megoldás lenne a költségek lefaragására, nem használják ki a digitális világból fakadó előnyöket.
Általánosságban megállapítható, hogy a skandináv és a nyugat-európai országok körében jóval elterjedtebbek a digitális megoldások, mint a 2004-ben csatlakozott államokban. E-kereskedelem szempontjából pl. az EU éllovasa Norvégia, ahol 2011-ben a teljes lakosság több mint 70 százaléka rendelt már az internetről különböző termékeket vagy szolgáltatásokat. Ezzel szemben ez az arány Romániában a legalacsonyabb (5,7%), de Magyarország is az EU 42,7%-os átlagához képest jócskán el van maradva a maga 22,3 százalékos arányával.
A következőkben részletezett négy informatikai megoldás és szolgáltatás játszhat kulcsszerepet a jövőbeni versenyképesség fenntartásában az európai kkv-k körében.
1. Felhő alapú számítástechnika
Az ACCA-kutatásból kiderült, hogy a cloud computing – interneten elérhető távoli szerverek – előnyei és lehetőségei továbbra sem világosak a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. A válaszadók csaknem fele még csak nem is hallott a fogalomról.
A cloud computing elterjedésének egyik leginkább gátló tényezője, hogy a kis-és közepes vállalatok egyelőre nincsenek tisztában magával a fogalommal sem (egy 2011-es felmérés szerint például [Blundel and Gray, 2011] a brit kkv-k 60 százaléka még csak nem is hallott a fogalomról). Természetes tehát, hogy nem is foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint hogy kik a lehetséges szolgáltatók, milyen versenyelőnyt nyújtanak a jelenlegi szoftverekkel szemben a felhőalapú megoldások, milyen az árazása, vagy hogy milyen esetleges kockázatokat kell mérlegelniük a kiszervezés során.
A másik gátló tényező egyértelműen a biztonság kérdése. Egy 2009-es kutatás szerint (ENISA 2009), melyet az ACCA tanulmánya is megerősít, a vállalati adatok elvesztése, illetve a félelem a kontroll elvesztése miatt továbbra is az egyik legnagyobb probléma.
Az ACCA szerint ezért a felhőalapú számítástechnika elterjesztéséhez egy kétlépcsős folyamatra lenne szükség, mely során nem csak az alapfogalmak tanítása, de a bizalom kiépítése is legalább olyan fontos szerepet kapna.
2. e-számlázás
Az elektronikus számlázás elterjedtsége az európai országok között szintén meglehetősen alacsony. Becslések szerint évente a vállalkozások között megforduló számlák mindössze néhány százaléka kerül kizárólag elektronikusan kiszámlázásra.
Pedig a közhiedelemmel ellentétben egy vállalkozás számára az elektronikus számlázás bevezetése nem igényel hosszadalmas és bonyolult előkészítő szakaszt, csupán arra van szükség, hogy a társaság megbízzon egy e-számla-szolgáltatót, valamint a számlát befogadó partner nyitott legyen a papíralap helyett az e-számlára. A Számlaközpont Zrt. szakemberei szerint az uniós e-számlázás liberalizációja, valamint az áfa-törvény kedvező módosítása is növelheti az elkövetkező években a jelenlegi 2-3 %-os e-penetrációt, akár a többszörösére.
Az ÁFA- törvény módosításának értelmében 2013 januárjától minden belföldi áfaalanynak összesítő jelentést kell készítenie, hasonlóan a már megszokott uniós áfajelentésekhez. Az új belföldi jelentéskészítés megközelíti a 2 millió adóalanyt. Azoknak a cégeknek, akik papíralapon kezelik a számláikat, nehéz lesz elkészíteni az adatok összesítését, és jelentős többletköltséget is okoz nekik az új törvényi előírás. Emellett – szintén 2013 januárjától – életbe lép az EU számlázási irányelve, amely egyszerűsíti az elektronikus számlázás feltételeit: eszerint az elektronikus számla kibocsátásának az lesz a feltétele, hogy a számlát a vevő bármilyen IT-technológia alkalmazása esetén elfogadja – feltéve, ha biztosítani tudja az eredet hitelességét.
Ezen kívül gondoskodni kell a megfelelő elektronikus megőrzésről, és biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférést az adóhatóságok számára.
„Az elektronikus számla egyszerre jelent megoldást mind a nagyvállalati, mind a közép-, mind pedig a kisvállalatok számára. Éves szinten akár 75-80%-os megtakarítást eredményezhet a papíralapú számlázásról való áttérés.”- mondta Szőnyi György, az elektronikus számlaszolgáltató Számlaközpont Zrt. vezérigazgatója, amely a BNV-Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. portfóliócége. A szakértő szerint ugyanakkor nem a törvényi változás és uniós előírás lendíti meg kizárólag az e-számla elterjedését itthon, hiszen még számos bizonytalansági faktor létezik ezzel kapcsolatban.
3. Személyközi hitelezés
A személyközi hitelezés az egyes személyek között közvetlenül, a klasszikus pénzintézetek közvetítése nélkül létrejövő pénzügyi tranzakciók egy lehetősége. A közösségi kölcsön lehetővé teszi, hogy a felek akár az interneten találjanak egymásra. A kis és közepes vállalkozások számára ez egy egészen egyedi finanszírozási lehetőség lehetne, azonban az ACCA-felmérés egyértelműen rámutat, hogy a válaszadók többsége (55 százalék) még csak nem is hallott erről a lehetőségről, ráadásul egyetlen szakértőt se tudnának megnevezni, aki jártas lenne a témában.
4. e-kereskedelem
Több mint egy évtizede tart az internet térhódítása, azonban a teljes európai kereskedelemnek mindössze alig 2 százalékát teszi ki az elektronikus kereskedelem – áll az ACCA 2011-es felmérésében, melyből az is kiderült, hogy a résztvevők többsége a fogalommal ugyan tisztában van, azonban így is csak minden harmadik válaszadó (35 százalék) érezte úgy, hogy kellően jártas a témában.
Hazánkban tavaly a kiskereskedelmi forgalomnak már 2,4%-át tette ki az e-kereskedelem és mintegy 1,5 millió ember vásárolt az interneten a GKIeNET adatai szerint. Az internetes vásárlás előnyei mellett a kedvezőtlen gazdasági környezet a lakosságot árérzékenyebbé teszi, és ez is kedvezően hat az internetes vásárlásra. Két, a hazai kiskereskedelmi forgalom egésze szempontjából (online, offline) nehéz év után 2011-ben a forintban mért forgalom csekély mértékben, de nőtt, meghaladva a 2008. évi szintet. Ám csak az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes termékek pénzben kifejezett forgalma tudott növekedni, a nem élelmiszer termékeké még a 2005. évi szintet sem éri el.
A hazai internetes kiskereskedelem viszont továbbra is dinamikus bővülést mutat. Az internetet az internetezők döntő hányada (csaknem 80%-a) használja már vásárlás előtti tájékozódásra, és évről-évre nő a tranzakciót elektronikus úton elindítók száma is. 2011 végén az elmúlt egy évben online vásárlók száma 1,4 millió fő volt, ami a 14 év feletti internetezők megközelítőleg 35%-a. Ez az arány Csehországban jóval magasabb, de például Romániában alacsonyabb.
A kutatásból kiderül, hogy online vásárolni megéri: nemcsak az árakat lehet könnyen ilyen módon összehasonlítani: sok kereskedő az elektronikus csatornán keresztül értékesített termékekre kedvezményt nyújt, illetve valamilyen többletértéket csomagol ahhoz. 2011-ben 155 milliárd forintnyi árut vásároltak online módon a fogyasztók, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 2,4%-a. Ha a kereskedők várakozásai teljesülnek, ez a szám tovább nő majd az elkövetkező években – 2012-ben elérheti akár a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,9-3,0%-át, ami 175-180 milliárd forintos online forgalmat jelentene. (Ez az adatsor nem tartalmazza az interneten értékesített szolgáltatásokat, csak a termékeket.)
Az internetes bankkártyás fizetés aránya évről-évre növekszik, de még mindig csak 5%-át teszi ki az összes fizetési módból a kiskereskedelmen belül. A szolgáltatásokat is hozzátéve az arány jelentősen javul, megközelítőleg 12%-ra. A leggyakrabban használt fizetési mód az online kiskereskedelemben ugyanakkor változatlanul az utánvét – mutatva, hogy a magyar fogyasztók többsége akkor fizet a legszívesebben a termékekért, amikor azt átveszi.
Feladatok:
A digitális megoldások – úgy, mint a felhőalapú szolgáltatások, az e-számlázás, a közösségi hitelezés és befektetés – előnyeiről jelenleg nem rendelkeznek elegendő információval a kisvállalkozások, ezért az oktatás és népszerűsítés kiemelt feladata lenne az érintetteknek.
Az online biztonság kérdésköre továbbra sincsen tisztázva. Az ACCA-kutatásból kiderült, hogy a legtöbb esetben továbbra is bizalmatlanok a kisvállalkozások az elektronikus tranzakciókkal kapcsolatban, és továbbra is alapvető tévhitek fűződnek az internethez.
A regionális különbségeket is figyelembe kell venni az ösztönző programok kidolgozásánál. A felmérésből jól látható például, hogy amíg a skandináv országok szívesebben használják az elektronikus számlázást, addig ez a kelet-európai országokban már kevésbé elterjedt. Fontos, hogy a későbbi irányelvek kidolgozásakor figyelembe vegyék a különféle szakemberek – például a könyvelők – véleményét is.
