De mit jelent pontosan, és milyen kihívásokkal jár egy szervezetnek az adatmenedzsment megújítása? Babos Gergellyel, az OTP Bank adatmenedzsment területének vezetőjével beszélgettünk.
Computerworld: Milyen kihívásokat jelent egy szervezetnek az adatmenedzsment megújítása?
Babos Gergely: Leginkább egy autóversenyhez tudnám hasonlítani, ahol mindenki csúcsra járatja a versenyautókat, de valami nem működik jól a motortérben. A mérnökök próbálják megállapítani, milyen gyors beavatkozással lehetne életben tartani a motort, de nem pontosan tudják, mi a baj. Motort kellene cserélni, de nem tudják megmondani, hogy ez mennyi idő alatt lehetséges, és az új motorral a verseny végére lehagyjuk-e a versenytársainkat. Ráadásul az új motor vadonatúj prototípus, vajon jó lesz-e a versenyautónkba?
A digitális transzformációs projektek és az adatmenedzsment megújítását célzó projektek különösképpen ilyenek. Próbáljuk úgy előkészíteni a megújítás lépéseit, hogy közben a szervezet tovább tudjon működni, lehetőség szerint zökkenőmentesen, az új eszközök, folyamatok, működés úgy implementálódjanak, hogy a szervezet előnyére váljanak már a legelső percben.
CW: Miért ennyire fontos az adat a digitális transzformációk sikeréhez?
BG: Több szempontból is nélkülözhetetlen. Egyrészt bármilyen megoldást szeretnénk bevezetni a szervezetben, legyen az egy új CRM-funkció vagy banki környezetben egy hitelbírálati komponens, de sorolhatnám még, minden megoldás adatot fog kérni a működéséhez. Ráadásul manapság kulcsfontosságú az adat frissessége és a rendelkezésre bocsátás sebessége, a "time-to-market". Ha nem rendelkezünk olyan megoldásokkal, amelyek valós időben tudnak adatot szolgáltatni, ráadásul az adatfolyam kialakítása, a fejlesztési idő nem elég rövid, versenytársaink hamarabb és jobb minőségű adatokkal fogják beindítani új megoldásaikat, és elviszik ügyfeleinket.
Másrészt a digitális csatornákon egyfolytában új adatok állnak elő, amelyeket az elemzők rendelkezésére kell bocsátani, hogy eldönthessék, hasznos-e a szervezetnek, be kívánjuk-e építeni az elemzéseinkbe, működésünkbe. Ehhez az adatokat tudatosan kell menedzselnünk, olyan feladatokkal kell foglalkoznunk, amelyek a legtöbb szervezetben eddig nem voltak jelen, úgymint adatok tartalmának, definíciójának, előállítási folyamatának vagy életciklusának kezelése. Olyan szereplők jelennek meg mind üzleti, mind IT-oldalon, mint például a data owner, a data steward stb., akik az adatokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséért felelnek.
Babos Gergely, az adatmenedzsment terület vezetője, OTP Bank
CW: Ezek szerint az egész szervezet együttműködésére szükség van a korszerű adatmenedzsment kialakításához?
BG: Így van, sőt nemcsak az együttműködésére, hanem a támogatására és elszántságára is szükség van. A feladatok egy része nem IT-, hanem főként üzleti kompetenciát igényel. Fontos egy üzleti igény megfogalmazásának pillanatában, hogy végiggondoljuk üzleti oldalról, hogy a keletkező vagy módosuló adatokat mire és hogyan szeretnénk felhasználni. Ez gondolkodásmódbeli, szervezeti kulturális változást jelent. Szoros együttműködés kell az üzleti és IT-területek között, és mindkét terület meg kell, hogy értse a másik feladatát, szempontjait, hogy közösen alakítsák ki a jó megoldásokat. Ráadásul folyamatosan új módszerek, technológiai megoldások születnek a világban, hiszen ez az egyik legdinamikusabban fejlődő informatikai terület. Ezeket folyamatosan követni kell, a munkatársaknak nyitottaknak kell lenniük az új ismeretek megszerzésére és eszközök, módszerek kipróbálására.
CW: Egy kérdésről nem beszéltünk: mi ennek a költsége, és hogyan lehet kimutatni adatmenedzsment-beruházásunk hasznosságát?
BG: A beruházás költségét még ki lehet mutatni, de a hasznosságát, vagy inkább beruházásunk megtérülését már jóval nehezebb. Ennek oka, hogy jellemzően nem a költségcsökkenés oldalán jelentkezik a beruházás megtérülése, bár ott is be lehet azonosítani csökkentő tételeket, mint például a tudatos adatkezelés miatt csökkenő redundáns vagy szükségtelen mennyiségű adatok tárolási költségének csökkenése, az adatvagyon pontos üzleti tartalmának ismertségéből adódó duplikált adatpiac-fejlesztési igények csökkenése.
A valós megtérülést azonban a szervezet versenyképességének megőrzése vagy javítása oldalán kell keresnünk. Nehéz kimutatni, hogy egy beruházás elmaradásával mennyit veszítettünk volna a versenyképességünkből, vagy milyen új üzleti igényeket nem vagy csak jóval nagyobb költséggel és átfutási idővel tudott volna az IT kiszolgálni, és ennek mekkora a bevételcsökkentő hatása. Ha már költségekről beszélünk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az adatmenedzsment-megújítás része kell, hogy legyen az adatvagyon-kezelési költség mérésének kialakítása, tehát az adatvagyonnal kapcsolatos üzleti és IT-karbantartási tevékenységek költségét, egy új adat létrehozásának vagy az adat tárolásának költségét jó, ha a kontrolling szemüvegén keresztül is megnézzük, hogy tisztában legyünk azzal, mennyibe kerül az adatvagyonunk fenntartása és fejlesztése.
