A dolgok internetének terjedésével egyre többféle okoseszköz jelenik meg, gyakorlatilag csak a fantáziánk szab határt annak, mi mindent tehetünk intelligenssé. Külön kategóriát képviselnek egyre okosodó világunkban a viselhető eszközök, amelyeket kényelmes módon tarthatunk állandóan magunknál, nem kell sokat bajlódnunk az elhelyezésükkel, kezelésükkel. De mégiscsak különálló eszközökről van szó, amelyeket magunkra kell erősítenünk valamilyen módon, ezért kézenfekvőnek tűnik a megoldás, hogy tegyük a ruhadarabjainkat okossá, ami a legtermészetesebb módját kínálja az intelligens eszközök viselésének.
Mai választék
Az elképzeléseket tett követte a gyártók részéről, és megjelentek az első intelligens ruhadarabok, amelyekért egyelőre nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Itt van például a 80 ezer forint körüli áron megvásárolható Ralph Lauren-féle PoloTech ing, amelyet elsőként a tavalyi US Open tenisztorna labdaszedői próbálhattak ki. Az ezüstszálakkal átszőtt szűk fazonú póló méri a szívverést, a légzés intenzitását és ütemét, a megtett távolságot, valamint az elégetett kalória mennyiségét, s az adatokat egy bluetoothos adó segítségével a tulajdonos okostelefonján futó apphoz továbbítja.
A Kickstarter közösségi finanszírozó oldalon tavaly sikerrel debütáló, okostelefonról vezérelhető Digitsole okostalpbetét ugyancsak az egészségünk felett őrködik: amellett, hogy méri a kalóriafogyasztást, a megtett távolságot és más, szokásos paramétereket, futás, sportolás közben elnyeli a rázkódást és melegíti a lábunkat. További említésre méltó okosruha-fejlesztés az Athos cég intelligens edzőruha termékvonala, amelynek szövetbe szőtt EMG-szenzorai az izmok elektromos aktivitásának mérésével megállapítják, hogy az edzés során mely izmok vannak használatban, az információkat pedig - a pulzusszám és a légzésintenzitás adataival együtt - az okostelefonos vezérlőapphoz továbbítják vezeték nélküli kapcsolat segítségével. Mindezek révén egyszerűen megvalósítható a gyakorlatok helyes elvégzése, elkerülhetők a sérülések.
Ezek a termékek jól illusztrálják, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az okosruhák következő generációit kifejlesztőknek. A ruhák a viselés és tisztítás során olyan igénybevételnek vannak kitéve, amelyet a hagyományos áramkörök nem viselnek el, és szinte azonnal tönkremennek. A cél tehát olyan áramköri elemek kifejlesztése, amelyek nem korlátozzák az okosruhák viselhetőségét, használhatóságát, ugyanakkor megvalósítják mindazokat a fejlett funkciókat, amelyeket egy korszerű okoseszköztől elvárhatunk.
Gyűrhető, kimosható áramkörök
Japán kutatók szén nanocsövekből építettek fel olyan rendkívül ellenálló, hajlítható áramköröket, amelyek ruhába építhetők: a rugalmas tranzisztorok a kalapáccsal való ütlegelést és a ruhával együtt történő kimosást is átvészelik. Az újfajta áramköröket nem csupán ruhákban alkalmazhatják majd: jó hasznukat vehetik a robotok fejlesztői, akik a technológia révén szintetikus, érintésérző bőrrel láthatják el emberszabású teremtményeiket. A jelenleg használatos elektronikus áramkörök - beleértve a hajlítható megvalósításokat is - messze nem érik el a ruhaszövetek lágyságát és hajlíthatóságát, olvashatjuk a kutatók által írt cikkben, amely a Nano Letters nanotechnológiai szakmai folyóiratban jelent meg. Annak érdekében, hogy olyan tranzisztort hozzanak létre, amely teljes egészében hajlítható anyagokból áll, a kutatók gumi matricába ágyaztak szén nanocsöveket. Az eredményül kapott anyag hidrokarbon polimerekből és hosszú, egyfalú szén nanocsövekből áll, amelyeket hálózati struktúrába rendeztek. Mind a nanocsövek jó elektromos vezetőképességével, mind a gumi rugalmasságával és hajlíthatóságával rendelkezik.
A kutatók a tranzisztort a legkülönfélébb formákban elkészítették, és azt követően is működőképes állapotban marad, hogy kalapáccsal ütik, áthajt rajta egy autó vagy tűsarkú cipővel rálépnek. A fizikai behatásokkal szembeni ilyen mértékű ellenálló képességet még egyetlen áramkörnél sem tapasztalhattunk. De szükség is lesz erre, mert a kutatók távlati célja olyan, ruhába építhető, hordható eszközök kifejlesztése, amelyek tolerálni képesek mindazokat az igénybevételeket - nyújtás, hajlítás, csavarás, összenyomás, ütés és mosás -, amelyeket egy ruhának szokásos használata során el kell szenvednie.
Itt is nyomul a Google
San Franciscó-i I/O fejlesztői konferenciáján mutatta be a Google az okosruhák kifejlesztésére hivatott Jacquard projektjét, amely Joseph Marie Jacquard francia feltalálóról, a szövőszék továbbfejlesztőjéről kapta nevét. A kezdeményezés célja olyan zakók, ingek, nadrágok, zoknik és más ruhadarabok kidolgozása, amelyekkel vezérelni tudjuk majd okosmobilunkat, tabletünket vagy a lakásunk világítását. A hallgatóságnak akkor nagyon tetszett az ötlet, erre utal, hogy hatalmas tapsot kapott a kezdeményezést bejelentő Ivan Poupyrev, a Google technikai programjának vezetője. A projekt keretében kifejlesztett okostextíliák a keresőcég reményei szerint gyökeresen megváltoztatják majd annak a módját, ahogyan környezetünkhöz és eszközeinkhez kapcsolódunk, illetve ahogy kommunikálunk velük.
Bár elsőre úgy tűnik, ez a kezdeményezés nem illik a Google profiljába, az internetes óriás már korábban is sikeresen átmerészkedett más területekre, gondoljunk csak az évek óta fejlesztett önjáró autójára vagy a magas légköri ballonokra, amelyek internetelérést szolgáltatnak távoli területeken. Miért is ne lehetne tabletünket vezérelni mondjuk azzal, hogy végighúzzuk kezünket az ingujjunkon, és miért ne figyelhetné a zoknink a szívverésünket, valamint azt, hogy hány kilométert futottunk?
Eme nagyratörő tervek megvalósításához, az okosruhák kifejlesztéséhez a farmernadrágjaival legendává vált Levi Strauss ruhagyártó céggel lépett szövetségre a Google. Ha rá tudjuk venni az embereket, hogy leüljenek, személyesen beszélgessenek egymással ahelyett, hogy folyton a mobiljukra bámulnának, komoly értéket teremtünk, mondta a Google konferenciáján megjelent fejlesztőknek Paul Dillinger, a Levi's márka innovációért felelős alelnöke.
Poupyrev konkrét részletekkel is szolgált az okosruháknál alkalmazandó technológiával kapcsolatban. A textíliák egyes szálait vezető szálakkal helyettesítik, így lehetővé válik többérintéses vezérlést megvalósító interaktív eszközök szövés útján történő előállítása. Az érzékelőket alkotó szövetszálak szemmel megkülönböztethetetlenek a normál szövetszálaktól. Természetesen szükség lesz csatlakozók és kisméretű áramkörök szövetbe építésére is, amelyek gomb nagyságúak lesznek, és a lehető legjobban megpróbálják elrejteni őket. A miniatűr elektronikai elemek érzékelik az érintéseket, és a gépi tanulást megvalósító algoritmusok segítségével értelmezik a vezérlésre szolgáló kézmozdulatokat. A begyűjtött információkat vezeték nélkül továbbítják okostelefonra vagy más mobileszközre, lehetővé téve rajtuk egy sor funkció megvalósítását, valamint az online szolgáltatásokhoz való csatlakozást. A Jacquard projekt keretében kifejlesztett alkatrészek tömeggyártása olcsón megoldható, a fonalak és szövetek előállítása pedig a jelenleg világszerte használatos szövőgépekkel megvalósítható. Egy tipikus okosruha 85 százalékban hagyományos szövetből és 15 százalékban a Jacquard projekt keretében kifejlesztett intelligens anyagból áll majd.
Elfelejthetjük az érintőképernyőket?
A kézmozdulatokkal és ujjmozgásokkal történő vezérlést egy másik kezdeményezés, a Soli projekt keretében kifejlesztett technológia valósítja meg. Az ujjmozgást egy aprócska, a felhasználó számára láthatatlan, mikrochip-alapú radar követi nyomon meglepően nagy pontossággal, lehetővé téve az egészen kicsi (például okosórákon található) kijelzők érintés nélküli vezérlését is. A kisméretű radar szinte bárhová beépíthető, és ugyancsak kiválóan alkalmazható virtuálisvalóság-alkalmazásokban és játékoknál. A technológia demonstrálására a Google konferenciáján Poupyrev elővett egy ruhadarabot: elhúzta felette a kezét, és egy képernyőn látni lehetett, ahogy a radarérzékelő reagál a mozgásra.
