Az egyik legnagyobb nyílt forráskódú szoftverekre szakosodott cég, a Red Hat nemrégiben bejelentette, hogy előfizetéses alapon, vállalati szintű termékként kínálja az OpenStacket, azt a szoftvermegoldást, amellyel magán és nyilvános számítási felhők hozhatók létre. A cég már régebbi és sokkal ismertebb terméke a Red Hat Enterprise Linux (RHEL) a Fedora Linux operációs rendszer fizetős változata. Más cégek is sok pénzt keresnek azzal, hogy nyílt forráskódon alapuló termékeket értékesítenek. De ha ingyenes az alapszoftver, akkor miért is kerül pénzbe az előfizetés?
1. Vállalati szintű támogatás
Ha egy cég a nyílt forráskódú szoftvereket kritikus területeken használja, akkor valószínűleg szüksége van valakire, aki támogatást nyújt, ha a programok nem a várt módon működnének. A szabadalmaztatott szoftverek esetében a támogatás adott, de egy nyílt forráskódú projektnél lehet, hogy csak a fejlesztői közösség segítségére lehet számítani. Ez a segítség vagy van, vagy nincs. És ha van is, a közösség nem garantálja a telefonos ügyeletet a nap 24 órájában és a hét minden napján. Vannak ugyan cégek, amelyek harmadik félként kínálnak ilyen szolgáltatásokat, de azok a vállalkozások - mint például a Red Hat -, amelyek szponzorálják és termékké formálják a nyílt szoftvereket, érettebb támogatást tudnak nyújtani.
„Az egyik legfontosabb értékelem, hogy az általunk kínált legtöbb alapvető szoftvertechnológia esetében mi foglalkoztatjuk azokat a szakértőket, akik kulcsszereplői a szoftver fejlesztésének. De ennél is fontosabb, hogy ők a fejlesztői közösségnek is meghatározó szereplői, és emiatt képesek változtatásokat vagy javításokat végrehajtani, amikor ezek szükségessé válnak” - fejtette ki Gordon Haff, a Red Hat vezető menedzsere a CIO magazinban.
Jó példa erre a VMware Zimbra üzenetküldő és csoportmunka-megoldása, amely a cég virtualizációs és cloud-szakértelmét igyekszik ezen a módon is pénzre váltani azzal, hogy a felhasználók egy olyan okos email-fiókhoz férnek hozzá, amely lehetővé teszi a személyes felhőjük elérését is. A Zimbrát ingyen lehet letölteni és telepíteni, de azért ez egy meglehetősen összetett szoftver, amelynek a pontos beállításához és működtetéséhez elkél a speciális szakértelem. És a szerver folyamatos karbantartása szintén nem megy megfelelő ismeretek nélkül. És ki igazodna ki a legjobban, ha nem azok, akik a szoftvert létrehozták? A támogató szolgáltatásoknak a különféle szoftverek között sokféle szintje és formája létezik. Nyilván a szakértőhöz vezető forró drótért többet kell fizetni, mint az emailes válaszokért.
2. Új funkciók
Egy másik előnye a pénzes előfizetésnek, hogy adott esetben beleszólást teremt a felhasználó cégek számára (amelyek persze nem árt, ha elég nagy megrendelőnek számítanak) a termékfejlesztés ütemtervébe. Ez nyilvánvalóan nem lehetséges, ha egyszerűen valaki letölt és futtat egy nyílt forráskódú szoftvert. Végül is ha egy előfizető vállalat bizonyos funkciókat szeretne a szoftverben látni, akkor azokat elég költséghatékony módon megkaphatja.
Ironikus, de mégis az a gyakorlat, hogy a fizető ügyfelek kénytelenek várni az új funkciókra, miközben a többiek már hozzájutnak a szabad szoftverek frissítéseivel, amelyek már az előtt megjelennek, hogy a dobozos verziók piacra kerülnének. Más szóval a Fedora sokkal élenjáróbb szoftver, mint a RHEL.
Persze az, hogy egy cég milyen új funkciókat szeretne, azt nem mindig képes saját maga kitalálni. A különböző fejlesztési témáknak és ötleteknek is megvan a piacuk. Az aprólékosan kidolgozott fejlesztési elképzelések ugyanis már pénzt érnek, hiszen felhasználhatók egyedi céges fejlesztésekhez, de meglévő szabad szoftverek már kereskedelmileg védett új funkcióinak létrehozásához is.
3. Tesztelt, stabil termékek, gyorsjavítások, kiszámítható életciklusok
A Red Hathez hasonló cégek tesztelnek, tuningolnak, illetve a hardverek, konfigurációk és alkalmazások széles körénél hibaelhárítást végeznek, mielőtt megengednék, hogy bármilyen új programkód belekerüljön az előfizetéses termékekbe - fejtette ki Haff.
Ez jelentős vállalati erőforrások - emberek, folyamatok, rendszerek és infrastruktúra - meglétét követeli meg, s ez az, ami vitathatatlanul stabilitást és a megbízhatóságot eredményez, sokkal inkább, mint bármi más, amiért pénzt kérnek az előfizetés keretében.
Ennek hatására lassan épülnek be az új technológiai elemek a RHEL éppen futó verziójába, s általában több frissítéssel a Fedora mögött tartanak. Miközben a Fedora fejlesztői közösség nem nyújt javításokat az elavult csomagokhoz, a Red Hat elvégzi a biztonsági- és hibajavításokat a RHEL-nél az előfizetés részeként. Az új vonásokat, amelyek megjelennek a Fedora frissítéseiben, aztán később pótolják a RHEL-nél is.
Az előfizetéses termékeknek is megvan a meghatározott életciklusuk, tehát az az időtartam, ameddig még fejleszthetőek, a hibák és a biztonsági rések javíthatóak, szemben a klasszikus nyílt forráskódú projektekkel. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek tervezzenek a szoftverfrissítésekkel és új hardvereket szerezzenek be, ha ez szükségessé válik.
4. Dokumentáció és szakértelem
Vannak olyan szoftverek, amelyeket megfelelő dokumentáció nélkül elég bajos használni. A nyílt forráskód nem jelenti azt, hogy a felhasználó a dokumentációt is automatikusan megkapja.
Például az igen népszerű nyílt forráskódú WordPress tartalomkezelő rendszerhez készített Shopp e-commerce plugin szintén egy opensource-projekt, de a dokumentációjának eléréséhez pénzért meg kell szerezni a weboldalra való belépésre jogosító licencet. Teljesen legális és lehetséges egy Shopp üzlet létrehozása a dokumentáció nélkül, de valószínűleg sokáig fog tartani, és nem is biztos, hogy minden funkciója tökéletesen működik majd.
Egyébként ha valaki nem hozott létre nyílt forráskódú szoftvert, attól még a tapasztalatait és szakértelmét összegző útmutatót írhat, és ezt pénzért terjesztheti a legkülönfélébb csatornákon, akár hagyományos könyvkereskedőkön keresztül is.
A szakértelem a szakértő fejében is pénzt ér. Az a fejlesztő, aki már tapasztalatot szerzett bármilyen szabad szoftver installálásában vagy testre szabásában, piaci értéket képviselő szaktudás birtokába jutott. Az egyes projektekhez kötődő szakértőknek szóló megbízások sohasem apadnak el a piacon. Azaz nem kell a létrehozók között lenni ahhoz, hogy a nyílt forráskódú szoftverek hátán valaki pénzt keressen.
5. Integrált hardver- és szoftvermegoldás
Nyilván megéri olyan hardvert és (nyílt forráskódú) szoftvert is magában foglaló csomagért fizetni, amely garantáltan működik. Például Digium a létrehozója, fenntartója és finanszírozója az Asterisk nyílt forráskódú PBX telefonos szoftverprojektnek. Ráadásul az Asterisk SLA-alapú támogatást kap, s a cég olyan hardvert értékesít, amelyet a szoftver jobb működésére tekintettel fejlesztettek tovább.
A hardver olyan redundanciát eredményező elemeket tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy a telefonkommunikáció összeomoljon, ha a hardver vagy a szoftver meghibásodik. Ilyenkor ugyanis a kommunikáció automatikusan átvált a tartalék Asterisk szerverre. A vállalatok gyakran nemcsak a szoftverért fizetnek, hanem azért a megoldásért, ami ráépül. Sok cég alapvetően nem az Asterisket akarja, hanem egy teljes telefonos megoldást, amely magában foglalja a szoftvert, a támogatást, a telefonrendszert és hibatűrő képességeket.
6. Alacsony költségű platformok jogilag védett termékekhez
A Digium amellett, hogy az Asterisket nyílt forráskódú licenccel forgalmazza, ugyanezt teszi egy alacsony költségű kereskedelmi licenccel is. Ez még egy ok a nyílt forráskódú szoftverekért való fizetésre. Ugyanis aki megfizeti a kereskedelmi licencet, anélkül módosíthatja a szoftvert, hogy át kellene adnia az új kódot az eredeti fejlesztői közösségnek, ahogy a GPL licenc (a nyílt forráskódú szoftvereknél használatos általános nyilvános licenc) kötelezné. Ez akkor lehet hasznos, ha a cég a módosított kódot bele szeretné foglalni a saját kereskedelmi termékébe.
Amit általában a vásárló megfizet egy nyílt forráskódon alapuló termék esetében, az a kereskedelmi csomagolás, ami körbeveszi a nyílt szabványú kódot. De ez pakk valamilyen fontos hozzáadott értéket mégiscsak tartalmaz: támogatást, tesztelést, hardvertanúsítást és kiszámítható termékéletciklust. Végső soron - állítja Gordon Haff - aki fizet, ugyanazt a szolgáltatást kapja a szoftvertől, mint az a cég, amelyik egyedileg fejlesztette ki a saját verzióját, csak sokkal kevesebb pénzért.
7. Gépi kódok
A nyílt forráskód csak forráskód, és bizonyos számítógépes nyelveken - a C++ például ilyen - nem feltétlenül képes közvetlenül futni. Először át kell alakítani, kompilálni kell bináris vagy más néven gépi kódba. A gépi kódok minden operációs rendszer esetében egyediek, csak rájuk jellemzőek. Ezért a forráskódtól és az operációs rendszertől függően a gépi kódba fordítás lehet egyszerű, de nagyon nehéz is.
A legtöbb nyílt forráskód licence nem kívánja meg a programozótól, hogy szabad hozzáférését adjon a kompilált gépi kódhoz, csak a forráskódhoz. Miközben bárki letöltheti a forráskódot és elkészítheti a saját bináris kódját, sokan lesznek, akiknek ehhez se szakértelmük, se idejük nincsen. Hát fizetni fognak a munkáért, vagy a kész kódért a különféle operációs rendszerekhez.
