A Facebooktól az Apple-ig egyre több technológiai óriáscég dolgozik pénzügyi szolgáltatások kiépítésén, ezért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatói közelebbről is szemügyre vették ezt az izgalmas, új pénzügyi trendet. A tanulmány szerint az okostelefonok, az online keresés és a közösségi hálózatok nagymértékben segítették a pénzügyi innovációt az olyan, nem pénzügyi adatok felhasználásával, mint amilyen a böngésző és a felhasznált eszköz fajtája, illetve a keresési előzmények halmaza.
Ezek az alternatív erőforrások, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszköztárával kiegészítve gyakran megbízhatóbb információt nyújtanak, mint a hagyományos hitelképességi eljárások, és akár több hitel nyújtását is megalapozhatják a háztartások és a cégek számára. A kutatók szerint ezek a fintech technikák sokszor felülmúlják a klasszikus kockázatelemzéseket, és olyan embereket is hitelhez juttathatnak, akik a hagyományos bankokra nem számíthatnak. Az IMF az ilyen ügyfelek számát 1,7 milliárdra teszi.
Az IMF kutató szerint az a tény, hogy a nagy platformok, köztük az Amazon, a Facebook és az Alibaba pénzügyi szolgáltatások sorával bővítik ökoszisztémájukat, olyan speciális szolgáltatók megjelenését teszi lehetővé, amelyek a fizetési műveletek, az eszközkezelés és a pénzügyi információk nyújtása terén is versenyre kelhetnek a bankokkal.
Az írás nem vizsgálja követlenül a Facebook Libráját, de kétségtelenné teszi, hogy ez a jövőre beinduló kriptovaluta komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat. Sokan attól félnek, hogy a Libra megingathatja a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor a Facebook terve ráirányította a figyelmet a központi bankok digitális valutáira. Maga az Európai Központi Bank (ECB) is a digitális euro részleges kibocsátásának hatásait vizsgálja, és elnöke, Christine Lagharde úgy fogalmazott, hogy a digitális euró kibocsátására mind a jegybanki pénzhez való folyamatos hozzáférés, mind a monetáris szuverenitás biztosítása érdekében szükség lehet.
Mindenesetre egyszerre érdekes, és persze kissé rémisztő gondolat lehet a technológiai adatok és a fintech még szorosabb összefonódása. Hiszen ha most egy egyéni ügyfél vagy vállalkozás hitelt igényel, vagy valamilyen egyéb pénzügyi ügyletet kezdeményez, a pénzintézetek leginkább azt vizsgálják az engedélyezéshez, hogy az ügyfél közvetlen banki előzményei, financiális állapota és az üzleti lehetőségei biztonságosak-e a művelet megindításához.
De mi van akkor, ha egy bank hozzáférhet azokhoz az adatokhoz is, hogy mondjuk egy cég stratégái hihetetlen sokat keresgéltek az interneten a rózsaszín űrhajó-festékek piaci lehetőségeire, és ez alapján azonnal azt mondják: na, ehhez aztán már én sem adok kölcsön, még akkor sem, ha a pénzügyi feltételek adottak? És mi lesz így a személyes adatokkal? A banki oldalról ez a módszer egy valóban erős extra biztosítékot jelentene arra, hogy a hitelezett pénzük biztonságban visszaér hozzájuk, az ügyfelek viszont ezen a szinten is egyre inkább a Nagy Testvér digitális szemeinek kereszttüzében érezhetik magukat.
