Idén éves alapon 4,7 százalékkal kevesebbet, mintegy 487 milliárd dollárt költenek majd hardverre, szoftverre és informatikai szolgáltatásokra az európai vállalatok az International Data Corporation (IDC) májusban frissített előrejelzése (Worldwide Semiannual ICT Spending Guide Industry and Company Size, 2020) szerint, mivel a világjárvány az első fertőzéshullámon túl is árnyékot vet a gazdaságra.
Bár a térség országai enyhítenek a korábban bevezetett korlátozó intézkedéseken, a vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek, különösen a szállítmányozás, valamint a szabadidős tevékenységekhez termékeket és lakossági szolgáltatásokat kínáló rekreáció, sport, szórakoztatás és idegenforgalom területén. Ezen iparágakban az IT-költés visszaesése idén a piaci átlag több mint kétszerese, 11,6 százalék lesz.
Lábadozó IT-piac Közép-Kelet-Európában
A járványgörbe ellaposítására bevezetett korlátozó intézkedések szűkebb térségünkben eredményesnek bizonyultak, azonban gazdasági hatásuk sem marad el. Közép-Kelet-Európában a vállalatok 2020-ban a tavalyi szintnél 6,9 százalékkal kevesebbet költenek majd információtechnológiára, és az IDC a 2023-ig terjedő időszakban is az IT-piac vártnál lassabb ütemű, évente átlagosan 1,4 százalékos bővülésére számít.
Iparági bontásban a szűkebb régiónkra adott előrejelzés árnyaltabb képet mutat. Az egészségügy IT-költése várhatóan szinten marad, vagy alig érezhetően (0,7 százalékkal) csökken az év folyamán, míg a régiós piac legnagyobb szeletét adó távközlésben a növekedés szerény 1,7 százalékra lassul. A második legnagyobb tortaszeletet kitevő bankszektorban viszont az informatikai beruházások értéke éves alapon 7,6 százalékkal csökken 2020-ban, és több más szektor költése is negatívba fordul idén, élükön a kitermelőiparral.
Földrajzi eloszlásban a közép-kelet-európai IT-piac három legnagyobb szeletét változatlanul Oroszország (32 százalék), Lengyelország (15,4 százalék) és Csehország (8,3 százalék) jegyzi, de a költés visszaesése az oroszoknál és a románoknál lesz a legnagyobb, elsősorban az olajár összeomlásától is szenvedő kitermelőipar nehézségei miatt. A lengyelek idén 3,5 százalékkal, a csehek 2,7 százalékkal költenek kevesebbet információtechnológiára, a magyar IT-piac viszont szinten maradhat. Az IDC szerint Magyarországon a pénzügyi szektor, a kis- és nagykereskedelem, valamint az egészségügy IT-költésében sem tapasztalunk majd eltérést a tavalyi évhez képest, enyhébb csökkenés a gyártó- és a kitermelőiparban lesz, a kormányzati szektor pedig kicsit még növelni is fogja informatikai beruházásainak értékét. A gyártóipar egyébként térségünk minden országában csökkenti, a kormányzati szektor pedig növeli IT-költését ebben az évben.
Digitális átalakulás: jó a rosszban
Az összességében csökkenő IT-költés ellenére a digitális átalakulást (DX) célzó projektekre éves összehasonlításban idén 12 százalékkal több pénz, 305 milliárd dollár jut Európában, ami még akkor is biztató, ha a bővülés üteme a koronavírus-járvány előtt kiadott prognózisban szereplő 18 százaléknál lényegesen lassabb lesz. Láthatjuk azt is, hogy 2020-ban a teljes informatikai költés mintegy kétharmadát az európai szervezetek digitalizációs projektek megvalósítására fordítják.
Legnagyobbat a szállítmányozás, a szabadidős szolgáltatások, a kereskedelem és a diszkrét gyártás szereplői húznak DX-nadrágszíjukon, míg a kormányzati szektorban, a közműveknél, az oktatásban és a távközlésben zajló digitalizáció költségvetése jobban ellenáll a kedvezőtlen hatásoknak. Idén az egészségügy DX-költése nőhet a leggyorsabban Európában.
De nem a páciensek távmonitorozása vagy a távoktatás lesz a digitalizáció egyedüli favoritja térségünkben. Még a DX-keretüket leginkább csökkentő iparágakban is lesznek olyan használati esetek, amelyekre a vállalatok találni fognak pénzt, mutat rá az IDC. A gyártóvállalatoknak például már a járvány előtt is eurómilliárdokban mérhető veszteséget okozott a képzett munkaerő hiánya. A szereplők ezért az automatizáció, a dolgok internete és a robotok felé fordulnak, és az egyébként drágának tartott megoldások vonzereje a mostani helyzetben tovább nőtt. Segítségükkel a szervezetek nem csupán a szakemberhiány problémáját orvosolhatják, az automatizált gépsorok egészségügyi krízishelyzetben is zavartalanul termelhetnek, és rugalmasan a változó igényekhez igazíthatók. Hasonló megfontolásból a költésüket visszafogó szállítmányozó vállalatoknál is kerül majd idén forrás intelligens készlet- és útvonaltervező megoldások bevezetésére.
