Újabb és újabb fordulatokat vesz a Nortel szabadalmak életútja. Amint arról többször is írtunk, a vállalat becsődölése miatt piacra kerültek a Nortel által birtokolt szabadalmak. Ez a csomag igen komoly mennyiségű, mintegy 6 ezer tételt tartalmaz, melyre az IT cégek körében komoly érdeklődés mutatkozott. Többek között a Google is pályázott a szabadalmakra, ám végül nem tudta megszerezni őket. Mint utólag kiderült, azért, mert a vállalat 900 millió dolláros ajánlata mélyen alatta maradt egy másik, a Microsoft, az Apple, az EMC, az Ericsson, a Research In Motion és a Sony alkotta konzorcium 4,5 milliárd dollárra rúgó ajánlatának.
Ezt követően a Google jogi vezetője, David Drummond szerdán azzal vádolta meg riválisait, hogy összefogtak a Google ellen és az Android terjedését igyekeznek blokkolni minden lehető eszközzel. Drummond állítása szerint a konzorcium azért vásárolta fel a szabadalmakat, hogy egyfajta „adót" tudjon kivetni az Android mobiltelefonokra. A jogi vezető által csak összeesküvésnek aposztrofált esemény miatt drágábbak lesznek az androidos készülékek, és a technológiai innováció is egy helyben fog topogni.
Megszólal a másik oldal
Ezt cáfolta tegnap a Microsoft, méghozzá igen hevesen. Redmond vezető jogi tanácsadója, Brad Smith Twitteren reagált a Google vádakra, azt állítva, hogy a keresőóriásnak nincsen igaza. Annyira nincs, hogy korábban fel is kérték együttműködésre, ám a vállalat azt visszautasítva egymaga akart a szabadalmak birtokosává válni. Ezt alátámasztandó, Frank Shaw, a Microsoft egyik szóvivője közzétett a Google egyik ügyvédjétől származó e-mailt, amiben a vállalat feketén-fehéren elutasítja a Microsoft együttműködésre szóló felhívását, „különböző okokra" hivatkozva.
Az amerikai szabadalmi rendszer furcsa működésének köszönhetően a (technológiai) vállalatok nem ritkán keresztbe-kasul perelik egymást, saját szabadalmuk megsértése okán. Például, ha A vállalat rendelkezik olyan szabadalmakkal, amiknek felhasználását felfedezi G vállalat termékeiben, akkor először kártérítést követelve keresi fel utóbbit, majd, ha nem jár sikerrel, pert indít ellene. Csakhogy G vállalat - amennyiben elég nagyra nőtt cégről beszélünk - szinte biztosan rendelkezik más, olyan szabadalmakkal, melyeket A vállalat használ saját termékeiben vagy szolgáltatásaiban. Így ellenpert akasztanak a kezdeményező nyakába, aminek végeredményeként szinte mindig bíróságon kívüli megállapodás születik.
A Google azért szerette volna megszerezni a Nortel szabadalmait, hogy azzal komoly mennyiségű, kvázi zsarolási potenciál juthasson a kezébe. Paradox módon pont ezt az eljárást nehezményezi a riválisaiból álló konzorcium esetében, holott azok csak szintén olyan ütőkártyákhoz akartak jutni egy esetleges későbbi perben, mint amit a keresővállalat magánál akart tudni.
