A hazai hardverpiac meglehetősen kaotikus. Kicsi piacunkon az árfolyamkockázat, a magas adóterhek és az elnyújtott értékesítés mind-mind drágítják e termékeket. Ellenmondásokat okozva sok kereskedő nyomja le irreálisan az árakat. A gyengülő forint miatt azonban már a közeljövőben kismértékű áremelkedés várható.
Érdemes ellátogatni Ausztriába, ha még karácsony előtt informatikai eszközök vásárlását tervezzük. Nyugati szomszédunknál ugyanis az általunk vizsgált termékek mind olcsóbbak, mint hazánkban. Egy kiruccanással az ötvenezer forintos eszközöknél például körülbelül 4-9 ezer forintot is spórolhatunk, sőt ritkább esetben még ennél is többet. S ekkor még nem is beszéltünk az Egyesült Államokról, amely ország árait sokszor irigykedve figyeli a hazai vásárló. Ezek alapján drágának érezhetjük hazánkat, még ha a régióban - Ausztriát kivéve - még mindig Magyarországon a legolcsóbbak az informatikai eszközök. Szlovákiában és Romániában majdnem minden drágább. A hazai vásárlókat azonban ez nem boldogítja, akik az új eszközök hazai debütálása után általában csalódottan konstatálják azok árait. Újra és újra megfogalmazva azon véleményüket, hogy hazánkban minden rendkívül drága.
Nem a kereskedőn múlik?
„Ez egy barokkos túlzás" - reagált megkeresésünkre e véleményre Balassa Gergely, a számítástechnikai-eszközök nagykereskedelemével foglalkozó Kelly-Tech kereskedelmi igazgatója. „Igaz ugyan, hogy a nyugati államokhoz képest drágábbak nálunk az eszközök, mégsem állíthatjuk, hogy a kereskedők drágán adják hazánkban termékeiket" - tette hozzá. A kijelentés megértéséhez elég csak végigvennünk azon tényezőket, amelyek Magyarországon árbefolyásoló tényezőként jelentkeznek, hogy lássuk a magyar kereskedők sem dolgoznak indokoltnál nagyobb haszonkulccsal. A hazai piac mérete, az árfolyamkockázat, az értékesítési lánc hosszúsága és a hazai adókörnyezetet mind adottság, miközben a piaci szereplők számossága ellentétesen nyomja lefelé az árakat.
Kis ország, kis piaccal
Érdemes leszögezni: Magyarország nem Amerika. Egyik gyártónak sem stratégiai ország, mivel világviszonylatban kis piacról beszélünk. Míg az Egyesült Államokban a nagyobb kereskedelmi láncok jóval nagyobb értékesítési számokkal számolhatnak, nálunk a hozzájuk viszonyított eladások eltörpülnek. A termékre rakodó költségek így kevesebb felé oszlanak. Nálunk emiatt jóval nagyobb haszonkulccsal kell dolgoznia egy kereskedőnek, mint kollegájának az óceán másik partján. Ráadásul a magyar nyelv egyedisége miatt gondot okoz a lokalizáció is. S itt nem csak a magyar nyelvű billentyűzetkiosztásra kell gondolni. Hanem a magyar nyelvű termékleírásra és a használati útmutatóra is, amit a magyar törvények kötelezően előírnak.
Lotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára elmondása alapján ezen ok miatt például a gyártók komolyan fontolgatják, hogy egységes szláv nyelvű lokalizációt vezessenek be a jövőben, ami az érintett nyelvű országokban egy kicsit lejjebb nyomhatná az árakat. „Magyarország túl kicsi piac, ezért az országhatárunkon belül általában eltűnnek a készülékekhez kapcsolódó kedvezmények, és nálunk már opcionális kiegészítőként jelennek meg" - tette hozzá később. Így mindennapos eset, hogy míg Bécsben egy Notebookhoz táska és egyéb kiegészítők járnak ajándékba, ugyanazért nálunk már fizetni kell. A kereskedő így képes hasonló árszintet biztosítani.
Kicsi a piac
Az itt eladható mennyiségek miatt ráadásul a gyártók nem is foglalkoznak külön hazánkkal. Nem állnak az itteni kereskedőkkel szóba, míg az amerikai, német és angol kollégáikkal igen. Általában emiatt beépül még egy láncszem a kereskedelmi láncba. Kell valaki, aki behozza az unióba az adott terméket, s persze így ő ráteszi a maga hasznát a közvetítésre. Ezek után még hosszú utat jár be az eszköz. Általában a helyi disztribútoron át a nagykereskedőig, majd a kiskereskedőig, amíg a vásárlóhoz nem kerül. Ez szintén drágít az áron. S ráadásul ők már euróban számolnak, miután a nagy távol-keleti cégek mind létrehoztak egy európai központot Hollandiában és Németországban. Velük kell tárgyalni, nem a gyártóval.
Valutánkból adódik a második komoly árbefolyásoló tényező. Az informatikai eszközök nemzetközi fizetőeszköze a dollár, amelyhez képest a forint hol erős, hol gyenge. Ráadásul sok vállalkozás a nagy uniós elosztóhelyekről szerzi be az eladásra kínált készülékeit, ahol már kettős árfolyamkockázattal kell számolniuk. A dollár-euró és az euró-forint árfolyamával. „Németországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben nálunk komolyan beépül az árba az árfolyamkockázat. Nagy raktárkészletek esetén ugyanis 3-4 hónappal érdemes számolni, amíg a termék végigmegy az értékesítési csatornán. A kereskedő pedig a végén is szeretné haszonnal továbbadni a terméket" - árulta el kérdésünkre Balassa Gergely. Ez komoly tényezőként jelentkezik. Árulkodó adat, hogy idén például a forint az euróhoz képest 16 százalékos sávban, a dollárhoz képest 27 százalékos sávban mozgott. Július közepén még például 144,11 forint ért egy dollárt, ma már ugyanezen összeg 165,57. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az irreálisan erős forint gyengülése és a dollár erősödése miatt a karácsonyi szezon előtt drágulás várható az informatikai cikkeknél, ezért érdemes még most vásárolni, amíg a kereskedők az árfolyamváltozást be nem építik az árba.
Az októberi PC World-ben még többet olvashat a témáról.
