A németországi adatvédelmi hivatal azért szabta ki ezt a „hatalmas” összegű büntetést, mert a Google a Street View szolgáltatás létrehozása közben folyamatosan - és jogtalanul - gyűjtötte össze a személyes adatokat. A hatóság arra bíztatja a többi európai országot, hogy keményebb büntetéssel lépjenek fel az adatvédelmi törvényeket megszegőkkel szemben.
Hétfőn Johannes Caspar, hamburgi adatvédelmi biztos úgy döntött, hogy az EU-törvények által lehetővé tett, százötvenezres maximumtól alig valamivel alacsonyabb büntetést szab ki a Google-re. A büntetés mértéke miatt feltehetőleg nem tört ki pánik Mountain View-ben, hiszen az összeg a Google 2012-ben termelt 10,7 milliárd dolláros profitjának mindössze 0,002 százaléka.
Maga Caspar is jelezte, mennyire elégedetlen azzal, hogy csak ekkora bírságot szabhatott ki, ami szerinte “teljesen alkalmatlan” arra, hogy megállítson egy akkora vállalatot, mint a Google a lelkiismeretlen adatgyűjtésben. “Amíg az adatvédelmi törvények megszegőit ilyen jelentéktelen összegű büntetéssel lehet csak sújtani, addig a meglevő törvények nem lesznek képesek megvédeni a - rengeteg visszaélésnek kitett - személyes adatokat a digitális világban” - mondta Caspar a The New York Times-nak.
A hamburgi ügynökség volt az első, amely 2010-ben leleplezte a Google, Wi-Fi routerekből származó adatokat összegyűjtő tevékenységét. A keresőóriás el is ismerte a tényt, miszerint 2008 és 2010 között folyamatosan gyűjtötték az emaileket, jelszavakat, fényképeket és chat protokollokat, miközben a Street View startját készítették elő.
A személyes emailek, fényképek és más, titkosítatlan adatokat a Google fényképész-autóflottája szedegette össze, miközben elhaladt a házak előtt. A Google szerint mindez nem volt szándékos, az egyik programozó hibája miatt történt az adatszerzés. Peter Fleischer, a Google globális adatvédelmi tanácsától kifejezte a cég sajnálatát, amiért ez megtörténhetett és biztosított mindenkit arról, megtették a szükséges lépéseket, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő. “Sosem akartuk ezeket az adatokat, és nem használtuk fel, sőt bele se néztünk. Teljes mértékben együttműködtünk a hamburgi adatvédelmi ügynökséggel a vizsgálat során” - nyilatkozta Fleischer.
Miután Hamburgban lelepleződött, a Google elismerte, hogy hasonló adatgyűjtésre szinte mindenhol sor került. Emiatt a világ minden pontján nyomozások indultak, amik többsége a Google bocsánatkérésével végződött, vagy valamilyen triviális büntetés megfizetésével.
Anglia és Írország például beérte azzal, hogy a Google megígérte, törli az adatokat. Amerikában 38 állam citálta bíróság elé a keresőóriást, az ügy végén 7 milliós bírság került kiszabásra, és a Google-nek ígéretet kellett tennie, hogy jobban a körmére néz az alkalmazottaknak.
Az Európai Unióban a tagállamok külön-külön foglalkoznak az üggyel. Caspar emiatt arra kérte az unió jogalkotóit, akik épp ez EU adatvédelmi törvényén dolgoznak, hogy emeljék meg a lehetséges büntetési tételt a vállatok éves bevételének 2%-ára. Ennek értelmében - a Google tavalyi bevételét tekintve - a maximum büntetés egymilliárd dollár is lehetne. Caspar szerint a 2% már „gazdaságilag jelentős” lenne.
