Többek közt a Gartner-féle és más nemzetközi kutatásokat elemezve, valamint a hazai trendeket és tapasztalatokat megvizsgálva a Stratis szerint két kiemelkedő fontosságú folyamat formálhatja az informatika szerepét és megközelítését a szervezetek életében: az informatika kétpólusú üzemmódjának körvonalazódása és a hangsúlyosan digitális üzleti modellek térhódítása. Erről kérdeztük Nagy Zsoltot, a Stratis partnerét.
Computerworld: Milyen periódusban tart jelenleg az IT és milyen irányban megy tovább?
Nagy Zsolt: Az informatikai trendfordulókra 3-5 éves ciklusok jellemzőek. A 2012 körül felállított megközelítés azt prognosztizálta, hogy az akkori jelenségek közül kiemelkedve az eszközök mobilitása, a közösségi felhasználás, a felhőtechnológiák hétköznapivá válása és a nagymennyiségű adatforgalom négyesének konvergenciája minőségileg új hatással lesz életünkre. Ez mára megvalósulni látszik: óriási mennyiségű adathalmazokat kezelünk, ezeket felhőben „láthatatlanul" tároljuk, hordozható eszközökön keresztül, tetszőleges üzleti- és élethelyzetekben osztjuk meg egymással.
Mindazonáltal egyrészt a technológiai lehetőségek, másrészt az üzleti igények egyre gyorsuló változásának eredőjeként 2015-re egy új tendencia azonosítható. Ez a klasszikusan megbízhatóságra és háttértámogatásra törekvő IT és egy új, agilis működési mód egymás mellett élésének a szükségessége. A Stratis, mint tanácsadó cég – ügyfélkörénél fogva – azt tapasztalja, hogy a gyors reagálás, az azonnali fejlesztési igények már most is kifejezett elvárásként jelentkeznek – hiszen a biztonság megőrzése mellett egyre nagyobb hangsúly kerül a gyors fejlesztésű termékportfólió-elemekre, az új ügyfélkezelési módszerekre és a nagyobb ügyfélélmény kialakítására.
CW: Mi a másik megkerülhetetlen trend?
NZs: Ez a digitális üzleti modellek (digital business) meghatározóvá válása. Ennek eredményeképpen korábban szinte elképzelhetetlen területeket is áthálóz a digitális technika, amivel teljesen új megközelítésekre lesz lehetőség. Olyanokra gondolhatunk, mint például a nagymennyiségű online adatokat szolgáltató szenzoros alkalmazások, az „Internet of Things", az öntanuló, nagyintelligenciájú számítástechnika iparszerű alkalmazása, vagy a gyártási és logisztikai látásmódot megrengető 3D nyomtatás lehetősége. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy a sikeres vállalatoknál egyre jellemzőbben az üzleti és informatikai stratégia szinergikus egységet alkotnak, előtérbe kerülnek a közös digitális üzleti modellek. Noha ez a tendencia nemzetközileg már kifejezetten jellemző, a magyar szervezeteknél ebben a tekintetben még inkább csak kezdemények láthatók – néhány kivételtől eltekintve.
CW: Melyek ezek?
NZs: Az egyik ilyen szektor, ahol már megindult a digitális üzleti helyzetek fókuszba állítása, a mezőgazdaság. Nyugat-Európában, valamint a világ gyorsan fejlődő területein a precíziós agrárium könnyedén ki tudja szolgálni az egyre növekvő élelmiszerigényeket azáltal, hogy hatékonyabb anyagfelhasználás mellett nagyobb termésátlagot ér el. A digitális üzleti lehetőségek kiaknázása hazánkban abban rejlik, hogy az évszázadokon keresztül extenzív gazdálkodást folytató agrárium – a megművelhető területek nagyságának növelése, illetve a hagyományos eszközök nagyszámú felhasználása, továbbá az utóbbi időben elterjedő génmódosított növények alkalmazása mellett – mára komoly növekedési korlátokba ütközött, nemcsak a GMO negatív megítélése miatt, hanem technikai oldalról is.
Az infokommunikációs technológiák alkalmazása teljesen más paradigmát eredményez a szegmensben, hiszen a szenzoros érzékeléssel támogatott és nagymennyiségű adatértékelésen alapuló precíziós termelés ugyanazokon a területeken, ugyanazon növénnyel nagyobb termésátlagot generál, miközben mindennemű alapanyaga – az öntözővíztől a műtrágyán, vetőmagon vagy a rovarölő szereken át egészen a gyomirtóig – sokkal hatékonyabban és célzottabban kerül felhasználásra, ami pedig a termés minőségében és „előállításának” költségében is megmutatkozik.
Az elmúlt években tapasztalt szenzoros technológiák hatalmas áttörésének köszönhetően a mért adatok – talajnedvesség, sugárzás, a levegő hőmérséklete, talajhőmérséklet, szélsebesség és szélirány – térképinformációkkal történő kombinálása azonnal valós idejű digitális információkat szolgáltat a gazdálkodónak, aki így tetszőleges mobilplatformon keresztül képes a termelési folyamatokat monitorozni és kontrollálni. Mindazonáltal a gazdaság számos területén hódító harmadik platformot alkotó felhő-, mobil-, közösségi és a bigdata-technológiák olyan további minőségi ugrást hozhatnak a mezőgazdaságban, amit még nem igazán ismert fel az ágazat. Ezekben lehet nagy szerepe az olyan konferenciáknak is, mint a Prega.
CW: Melyik a digitális lehetőségek adta üzleti szituációkat kiaknázó további terület?
NZs: Tapasztalataim szerint a bankszektor, ahol a működés hatékonyabbá tételében jelenleg két területen látunk komoly előretörést. Az egyik az információból eredő értékteremtés, azaz a banki üzleti vezetők a különböző banki tranzakciós rendszerekben felhalmozódott nagymennyiségű adatvagyont hogyan képesek a banki szolgáltatások fejlesztésén keresztül konkrét profittermelésre lefordítani. A másik pedig a digitális banki alkalmazások új generációja, azaz hogyan tudja a mobilitást és az egyre inkább mindenhatóvá váló ügyfélélményt szinergikus versenyelőnnyé formálni az üzleti vezetés.
