Vajon gondolnak-e a cégvezetők arra, hogy a vállalati munka szerves részét képező informatikai rendszerek és megoldások környezetkímélőek legyenek? Talán sokan nem is tudják pontosan, miként lehetne az informatikát környezetbaráttá, zöldebbé tenni. Tisztelet a kivételnek, de a hazai kis- és középvállalatok többségénél - szakértői vélemény szerint - a zöld IT ma még elhanyagolt terület. Vajon mik ennek a legfőbb okai, illetve jobb-e a helyzet a hazai nagyvállalatoknál és a multinacionális cégek hazai leányvállalatainál? A problémáról Berdó Attila, az IT Részleg Kft. vezetője, kis- és középvállalatokkal foglalkozó informatika-szakértője nyilatkozott lapunknak.
Berdó Attila: A multinacionális vállalatoknak általában már jelentős tapasztalatuk van a zöld irodai és informatikai megoldások használatában, integrálásában. Ezeknél a társaságoknál gyakori, hogy a globális csatornákon, az anyavállalatokon keresztül már jól kidolgozott, bevált informatikai megoldások érkeznek a leányvállalatokhoz, amelyeket könnyen és gyorsan az ott dolgozók mindennapjainak részévé lehet tenni. Ezzel szemben a hazai kis- és középvállalatoknál elsősorban a megbízott informatikus proaktivitása a kulcs a különböző zöld megoldások alkalmazásához. Gyakori az is, hogy míg a nagyvállalatok komoly, a környezetvédelmi és az energiatakarékossági szempontokkal már a tervezéskor számoló informatikai stratégiával rendelkeznek, addig a kisebb cégeknél kevesebb tudatossággal, az éppen aktuális igények mentén, ad hoc módon alakul ki az IT-rendszer.
Computerworld: Melyek volnának az első lépések a zöld IT felé egy kis vagy közepes méretű vállalat esetében? Egyáltalán mi tekinthető ma, 2019-ben zöld informatikának?
BA: Bár sokak szerint az informatika és a környezetvédelem nehezen egyeztethető össze, gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amely ne tudna legalább néhány intézkedést hozni környezetünk védelmében. Ezek az intézkedések ráadásul sokszor egyszerűbbek, mint gondolnánk. A megfelelő informatikai eszközök és technológiák (virtualizáció stb.) kiválasztásával például egyszerre csökkenthetjük az energiaszükségletet és a környezeti terhelést. Az adattárolás területén is könnyű előrelépni: a felhőszolgáltatások használatával kisebb a cég ökológiai lábnyoma, mintha saját maga hozna létre és működtetne a szerverparkok biztonsági szintjét garantáló hálózatot. Ezeknek az innovatív megoldásoknak a használatával, afféle másodlagos haszonként, jelentősen csökkenthető az iroda papírfelhasználása is.
Hozzátartoznak még az informatika zöldítéséhez olyan gondolkodásbeli változások is, amelyek a kis- és középvállalati szektorba még csak most kezdenek begyűrűzni. Ilyen például a csoportmunka és az online meeting lehetősége, amit a multik már régóta, napi szinten alkalmaznak. Ugyanez a helyzet a távmunka engedélyezésével is, amelyben az IT Részleg is maradéktalanul hisz. Mi meg tudjuk teremteni ennek lehetőségét, és oktathatjuk a módszert ügyfeleinknél, de alkalmazásuk minden esetben vezetői döntéstől függ. Így ha közvetlenül nem is, közvetve mégis a korszerű informatikai eszközöknek köszönhetően tudunk zöldebbek lenni.
Berdó Attila ügyvezető, IT Részleg Kft.
CW: Ha a cég tudatosan veszi az irányt az informatika környezetbaráttá tétele felé, hogy alakulnak a költségei, illetve a befektetések megtérülése?
BA: Noha az átláthatóság, az adminisztráció és a tervezés sajnos hagyományosan a leggyengébb láncszemei a hazai kis- és középvállalkozásoknál működő informatikának, kifizetődő lehet hosszú távú, több évre előre tekintő informatikai tervet - legalább teljes rendszer- és üzletmenet-folytonossági dokumentációt, valamint informatikai biztonsági szabályzatot - készíteni. Jó tervezéssel ugyanis hosszú távon a zöld informatika akár megtakarítást is eredményezhet.
A hálózati infrastruktúrákat, szünetmentes eszközöket gyártó cégek egyre több olyan, kis- és középvállalatok számára kifejlesztett megoldást dobnak piacra, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak. Ezek az eszközök bizonyos esetekben drágábbak ugyan, de mivel áramfogyasztásuk kisebb a hagyományos berendezésekénél, hosszú távon energiamegtakarítást eredményeznek.
Megfelelő tervezéssel elkerülhető, hogy túlméretezett, vagyis pazarlóbb, költségesebb, több energiát fogyasztó infrastruktúrát működtessünk. Az informatikai eszközök élettartamának kiterjesztésével, rotációjával ugyanakkor csökken a keletkező elektronikai hulladékok mennyisége, és megnyújtható a jelentős költséggel járó eszközparkcserék közötti idő. Sok esetben megoldás például a régi merevlemezeket SSD-kre cserélni, ezzel a lépéssel kitolhatjuk a régebbi számítógépek élettartamát. Ha pedig már elkerülhetetlen a selejtezés, akkor a még működőképes eszközöket a vállalatok, társadalmi felelősségvállalás programjuk részeként, felajánlhatják oktatási célra vagy rászorulóknak.
Arra, hogy a zöld megoldások olcsóbbak is lehetnek, jó példa, ha közeli informatikus alkalmazását részesíti előnyben a cég. Ilyenkor az informatikai szakember kevesebb energiát felhasználva, tehát környezetkímélőbb módon, kisebb költséggel, ráadásul gyorsabban érhet a helyszínre, mint ha egy másik városból érkezne, vagy egy egész nagyvárost kellene átutaznia. Ha szükség van rá egyáltalán a helyszínen! Ma ugyanis már számos kiforrott technológia áll rendelkezésre, hogy a legtöbb, napi szinten felmerülő informatikai problémát távolról oldja meg a rendszergazda.
Bár manapság még egyetlen iroda sem lehet teljesen papírmentes, kellő tudatossággal látványosan csökkenthető a hulladék mennyisége, valamint a papír- és a festék-anyag-szükséglet. Ennek köszönhetően már egy szerényebb teljesítményű, azaz olcsóbb és kevesebb energiát fogyasztó nyomtató, fénymásoló is ki tudja szolgálni az igényeket. Mindez összességében komoly költségmegtakarítást eredményezhet.
CW: Vannak olyan szektorok, tevékenységi körök, amelyekben a zöld informatika fokozott szerepet játszik vagy játszhat? Ha igen, melyek azok?
BA: Inkább olyan szektorok léteznek, amelyekben nem lehet kérdés, hogy elengedhetetlen a nagy teljesítmény, valamint az aktuálisan legújabb technológiák használata. A kis- és középvállalatoknál azonban a legtöbb feladatot, illetve háttér-infrastruktúrát zöldebbé lehet varázsolni, ha a vezetőség is elkötelezett, és a beszerzéseknél, az informatikai megoldások kiválasztásánál is támogatja a környezetbarátabb jövőt. Ez pedig cégmérettől függetlenül igaz: attól, hogy egy szervezet kisebb, éppúgy kiveheti a részét a környezeti károk csökkentéséből, mint a nagyobb vállalatok. A sok apró változtatás együtt már jelentős lépés az informatika kizöldítése felé. it-reszleg.hu
ÚJ MOBIL A RÉGIEKBŐL
Egyre több gyártó alkalmaz eszközeiben újrafelhasználható anyagokat, például a notebookok vagy a mobiltelefonok burkolatának, egyéb kisebb elemeinek készítésekor. A jövőben tehát fokozott jelentőséggel bír, hogy készülékcsere után a régit ne a fiókban őrizzük, hanem adjuk le a kijelölt gyűjtőpontokon. Így a használt készülék bizonyos részeit újra lehet hasznosítani.
Vegyük például a tantált, a mobiltelefonok, tabletek és laptopok kondenzátorainak egyik fontos alapanyagát! A tantált egy koltán nevű ércből állítják elő, amelynek jelentős részét, kemény munkával, Nyugat-Afrikában bányásszák, megbolygatva számos állat eredeti élőhelyét. Van azonban másik megoldás is: a fémet ki lehet nyerni a használaton kívüli készülékekből.
Mások mellett a Jane Goodall Intézet (janegoodall.hu), a Védegylet Egyesület (védegylet.hu) vagy az Afrikáért Alapítvány (afrikaert.hu) szervez mobiltelefon-gyűjtő kampányt. A mobiltelefonok gyártása során mintegy hatvan különböző fémet használnak fel, ennek közel a harmada visszanyerhető. A NiMH akkumulátorokból nikkelt, a Li-ion akkukból kobaltot nyernek vissza. Egyes gyártók, például a FairPhone (fairphone.com/en/) kifejezetten a begyűjtött eszközök újrahasznosított alkatrészeiből állítanak elő új termékeket.
