Egy nemrégiben készült kutatás szerint a vállalatok 75 százalékánál a számítási felhők valós, mérhető megtakarítást hoznak, ha megfelelően vezették be őket. Az Enterprise Management Associates (EMA) piacelemző és tanácsadó cég szerint ez azokra az esetekre igaz, amikor a projekt eredménye egy jól kezelhető és biztonságos környezet, amely megbízható és hatékony üzleti szolgáltatásokat nyújt.
Számos lehetőséget kínál a cloud computing – mondta Andi Mann, a cég alelnöke, aki szerint azonban sok jelentős új kihívást is teremt az informatikai műveletek, a biztonság és a szolgáltatásmenedzsment területén. A felhők használatában gyakorlott társaságok tapasztalatai szerint a technológia felelősségteljes megközelítése vezethet el a befektetés megtérüléséhez (ROI), a beruházási (CapEx) és működtetési (OpEx) költségek csökkentéséhez, az agilitási szint emelkedéséhez és a működési érettségéhez.
A felhők hatásáról készített vizsgálat szerint a cégek több mint háromnegyedénél a beruházási és üzemeltetési költségek átlagosan 20 százalékkal csökkentek. A vállalatok 70 százalékánál tapasztalták, hogy az IT-menedzsment-hozzáértés fontos tényezője volt a sikernek (vagy sikertelenségnek) a felhők bevezetésénél.
Problémát okozhat ugyanakkor a széles körben tapasztalható egydimenziós látásmód, ugyanis a vállalatok hajlamosak a felhőproblémát csak a virtualizáció, a tárolás vagy a teljesítmény oldaláról megközelíteni. Mivel nem figyelnek a teljes képre, nagy valószínűséggel fontos költségcsökkentési lehetőségeket hagynak ki. Az EMA elemzői szerint a felhők több szempontú értékelése mindig szükséges, beleértve a virtualizáció, az adatközpont-automatizálás, a tárolás, a biztonság, a szabályoknak való megfelelés, a hálózat, az alkalmazások és a szolgáltatásmenedzsment elemzését.
Elemzések, helyes számítások
Csökkenő vagy stagnáló IT-költségvetésekről szólnak a híradások szinte az egész világról, így az olyan megoldások, amelyek csökkentik a kiadásokat, gyorsan igen népszerűek lehetnek. A gazdasági helyzet így aztán a felhők megjelenésének is használ a vállalatoknál, de ezek a beruházások csak akkor mutatnak jó megtérülést, ha helyesen számítják ki a költségeiket.
A két leginkább figyelmen kívül hagyott kiadási tényező a felhők esetében az emberi költség és a felhőből túligényelt erőforrások folyó költsége – vélekedett egy interjúban Ray Solnik, az IT-teljesítménymenedzsmenttel foglalkozó Appnomic Systems elnöke.
Az IT-részlegeknél gyakran túlhangsúlyozzák a számítási- és tárolási kapacitás, a hálózatépítés, a memória és sávszélesség jelentőségét, mert ezek ott a legkézzelfoghatóbb dolgok. Ugyanakkor a CapEx-OpEx vita fontosságát nem értékelik megfelelően. Túl sok informatikai és pénzügyi szakember megragadt a tőkeköltségeknél, s nem a használt eszközök valós kiadásaira vagy a felhőszolgáltatók menedzselésére figyelnek. A CIO-k egy része meg is lepődik, hogy milyen magas is lehet a felhőszámla, olykor sokkal borsosabb, mint a saját üzemeltetésben lévő eszközöké, még ha ehhez hozzá is számították a munkaerő költségeit.
Szűrni kell, vagy drága lesz
Ezért ma már a hibridmegoldások terjednek, amelyekben megszűrik a felhőbe költöztethető elemeket, s ami pedig különböző okok miatt fennakad a rostán, azt házon belül üzemeltetik tovább. Ezzel egy sokkal fenntarthatóbb erőforrás-szerkezet jöhet létre, amely a kiadások mérséklését, az erőforrások optimalizálását és a rugalmasság növelését is lehetővé teszi. Ebben a rendszerben a felhők előnyei is messzemenőkig kihasználhatók. Azaz az egyszerű költséggazdálkodásra éppen akkora szükség van, mint a beruházás – bevételnövekedésen keresztüli – minél gyorsabb megtérülésének elérésére.
A felhőszolgáltatások árai idővel csökkennek, és a skálázhatóságból fakadó előnyök gazdaságtalanná teszik a házon belül üzemeltetett adatközpontok egy részét. Sok olyan szoftvert kínálnak ma már a piacon, amelyek a fel- és lefelé skálázhatóság révén lehetővé teszik az erőforrások optimalizálását, s ezen keresztül a költségmegtakarítást. A saját adatközpontok üzemeltetése és a hibridrendszerek kialakítása azonban stratégiailag optimális helyzetet eredményezhet a vállalatoknál üzleti szempontból. Bizonyos erőforrásokat, kulcsrendszereket és alkalmazásokat a cégek védeni akarnak, és teljes kontrollt kívánnak gyakorolni felettük, de a felhőkön keresztül egyszerűbbé váló szoftverfrissítések, a növekvő mobilitás, a katasztrófavédelmi megfontolások vagy az olyan területek rugalmasabbá tétele, mint a CRM, a felhők szerepének erősödését támogatják.
Azaz az informatikai részlegeknek az a feladat jut, hogy segítsenek az üzleti területek csúcsra járatásában – nem utolsósorban felhőalkalmazások bevezetésével és képességek megteremtésével, ami a növekvő bevételeken keresztül magasabb ROI-t eredményez.
A skála bemérése
A skálázhatóság reális megítélése elég nehéz, mert nincsenek általánosan elfogadott szabványos mérőszámok, amelyek segítenék a tájékozódást. A több száz céget tömörítő Open Data Center Alliance (ODCA) szervezet ezért szeretné elérni, hogy platformfüggetlen szabványokat alakítsanak ki, amelyeket aztán a felhőszolgáltatások összehasonlításában alkalmazni lehetne, s ezzel javulhatna a piac átláthatósága.
Egy másik fontos probléma, hogy mikor kell a vállalatnak lépnie felfelé vagy lefelé a skálán. Ha ugyanis ezt megfelelően csinálják, igen jelentős pénzügyi nyereség érhető el. Erre a legjobb megoldásnak a fejlett analitikai eszközök alkalmazása látszik, amelyek időben riasztásokat küldenek, mielőtt szükségessé válna a skála módosítása. Ez sokkal jobb, mintha az események után futna a cég a kapacitások pótlása vagy leépítése érdekében. A prediktív analitikai módszerek a felhasználói viselkedés mintázatai, az adatbázis-használat jellemzői és az IT-környezet változásai alapján pontosan képesek előre jelezni, hogy skálázni kell vagy sem. Azaz a helyes használatuk dönthet a sikerről vagy kudarcról.
A felhők bevezetését ott érdemes elkezdeni, ahol már kiforrott technológiák és sok üzleti tapasztalat áll rendelkezésre. Például az olyan SaaS-alkalmazásokkal jól lefedhető területeken, mint a CRM, az értékesítés, a marketingautomatizálás vagy a humánerőforrás-menedzsment. Itt pontosan meghatározható, hogy miféle és mekkora üzleti előnyök remélhetők a felhők bevezetésétől. Ezektől aztán kellő tapasztalatok birtokában már tovább lehet haladni másféle alkalmazások felé. Biztonsági és üzemeltetési megfontolások természetesen gátat szabhatnak a felhősítésnek, hiszen a védendő alkalmazásokat, pénzügyi rendszereket, az érzékeny ügyféladatokat kezelő applikációkat vagy éppen a termékfejlesztés rendszereit nem tanácsos a kerítésen kívülre vinni. A nyilvános felhőkörnyezetben persze a biztonsági feltételek meglétét szigorúan ellenőrizni kell, mert egy fiaskó igazi csapást mérhet a felhőprojektekbe vetett bizalomra, de az üzleti tervek megvalósulására is.
A felhőbevezetések esetében a legnagyobb hiba – vélekedik Ray Solnik –, ha egy cég rábízza magát egyetlen felhőszolgáltatóra. Sokkal jobb stratégia, hogy a specifikus problémákhoz megfelelő vendort keresnek, és fokozatosan terjeszkednek a felhőben. Ha nem is minden alkalmazásra kell külön szolgáltató, de minden szolgáltatónál megfelelő referenciák szükségesek.
A TCO mondja ki a végső szót
Ravi Rajagopal, a menedzsmentszoftvereket szállító CA Technologies alelnöke (a Datacenter Knowledge-on közreadott véleménye alapján) úgy véli, a tájékozott döntés egyetlen módja a megtérülést érintő kérdésekben, hogy meg kell érteni és át kell látni a tulajdonlás teljes költségét (TCO) a kiinduló helyzetben – és a tervezett felhőinfrastruktúra minden elemének elfogadása előtt.
A TCO pedig megváltozik a felhők bevezetésével, mert azok megváltoztatják az üzleti modellt. A cloud képében megjelenik egy új üzleti szolgáltatás, ami növeli a teljes tulajdonlási költségek komplexitását, akár szolgáltatásnak tekintjük, akár a házon belüli IT-források alternatívájának.
A felhő előtti korszakban az IT csak egy funkcionális osztály volt, amelynek költségeit ki lehetett számítani, és valamilyen algoritmus alapján szét lehetett osztani az üzleti egységek között. De az informatika ma már a működés szerves része számos üzleti részlegnél, magánál az IT-osztálynál is.
Ezek az egységek látni szeretnék a működési költségeiket, és azt is pontosan meg akarják érteni, hogy miféle értéke van számukra ezeknek a kiadásoknak. Különben elég nehéz összehasonlítani a szervezeti egységeket aszerint, hogy a belső erőforrások vagy a felhőszolgáltatások igénybevétele melyiknél milyen mértékű volt. A felhők TCO-elemzéséhez át kell tekinteni az egész infrastruktúrát és az összes elérhető szolgáltatást, akár felhőben vannak, akár házon belül. S ha már minden IT-költség forrása, nagysága, értelme és tendenciája érthető, akkor lehet megalapozott döntést hozni róluk. Ha nem derülnek ki a valós választási lehetőségek és a várható hatások a felhők bevezetése előtt, úgy az új szolgáltatások meg fogják növelni az infrastruktúra költségeit, hiába is ígéri a cloud vendor a költségek csökkenését.
Nehéz meghatározni egy alkalmazás valóságos költségeit, mert annyi a beágyazott ráfordítás a szerverektől kezdve az operációs rendszereken át a hálózatok, az elektromosság, az ingatlan, a személyzeti és számos más tételhez kapcsolódó kiadásokig. Ezeknek egy jelentős része akkor sem eliminálható, ha a szolgáltatás felhőből érkezik.
Ebből már látszik, hogy a TCO-elemzések elvégzése nélkül reménytelen meghatározni, hogy a felhőszolgáltatások igénybevétele összességében javít-e az üzleti teljesítményen.
