Mint ismeretes, 2018. július 1-jén debütált NAV online számla rendszere. Az online számla amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoz az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az ennek a digitális megoldásnak tulajdonítható többletbevétel évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül. Mára az online számlák száma jelentősen nő, sőt elérte a kétmilliárdot.
A rendszerbe eddig 1,4 millióan regisztráltak, közülük 1,2 millióan már szolgáltattak is adatot. A csaknem kétmilliárd számla túlnyomó többségét elektronikus számlázóprogram segítségével küldték be az adóhatósághoz. Sőt, a NAV Online Számlázóját használók száma is meghaladta már a 228 ezret, míg a számlázó mobil alkalmazását 75 844 okoseszközre töltötték le.
Mint ismeretes, 2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal, azóta ugrásszerűen megnőtt az online számla rendszerbe beérkező számlák száma. Míg 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, tavaly ez a szám már 66 millióra emelkedett.
A rendszer egyik legnagyobb vívmánya, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors és egyszerű. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként több száz forintot is spórolhatnak. Az online számlázás révén pedig a cégek egyre nagyobb informatikai jártasságra tesznek szert, amely nemcsak az adott vállalkozást fejleszti, hanem jelentős szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében is.
Az online számla rendszer eredményes az áfacsalás elleni sikeres küzdelemben is. A feketegazdaság visszaszorítása, az úgynevezett áfarés - az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összege - kimagasló javulása ugyanis egyrészt pénzügyi mozgásteret ad az adók csökkentésére, másrészt kiemelt szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében. Míg Magyarországon 2010-ben még 22 százalék volt az áfarés aránya, ez mára 5,1 százalékra csökkent.
Az Európai Bizottság jelentése megerősítette: a magyar eredmény kiugró javulásában jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKÁER (2015), az online számla (2018) bevezetése, valamint 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is, hiszen alapkövetelménnyé vált a számlák kibocsátása.
