Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szinte üres padsorok előtt mondta el a beszédét, a hivatalos program szerint az ebéd előtt: a csúszás miatt ekkor a résztvevők többsége az időközben elérhetővé tett ételekért állt hosszú sorokban a folyosókon. A valóságos párbeszédre, a kormányzat, a civil szervezetek és a vállalkozások közvetlen eszmecseréjére végül egyharmadával kevesebb idő jutott délután, az eredetileg tervezett 135 perc helyett átlagosan 90 percben.
Fele annyian érdeklődtek a pénteki félnap programja iránt, mint amennyien előző nap a csúcsidőben voltak jelen az Országház felsőházi termében, pedig talán a legfontosabb téma kerül itt terítékre, az, hogy az oktatás - a közoktatástól kezdődően - miként felel meg a digitalizálódó kor kihívásainak.
Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára nyitotta meg a tanácskozást, ahogyan maga nevezte, gondolatébresztő bevezető előadásával. Tehetséggondozás, hátránykompenzáció, valamint az esélyegyenlőség megteremtése és fenntartása: a köznevelés legfontosabb három küldetésének ezeket nevezte meg az államtitkár. A köznevelésnek egyszerre kell megfelelnie a gazdaság és a társadalom elvárásainak, amikor a jövő generációit elindítják az alkotóélet felé.
Nem tagadta az államtitkár, hogy a mindennapi gyakorlatban az oktatás minden elemét illetően (infrastruktúra, eszközök, tananyagok, pedagógusok stb.) van fejleszteni való, ha a digitális időkre kellő módon kívánják felkészíteni a jövő munkavállalóit. Módszertani paradigmaváltás megy most végbe, mondta az államtitkár, és egyebek között megjegyezte, hogy a pedagógusok többnyire idegenkednek a digitális technológiák alkalmazásától a szaktárgyak oktatásában.