A napokban Balatonlellén összegyűlt mintegy száz vállalati informatikai vezető igyekezett üstökénél megragadni a tevékenységüket befolyásoló fő változást, amennyiben kimondták, hogy a CIO-k a következő időszakban a vállalati üzleti folyamatok fontos alakítóivá válhatnak, de csak akkor, ha képesek lesznek elérni, hogy meghallgassák őket. A konzultatív szereplővé válás kényszerére Braun Péter, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke a konferenciát megnyitó előadásában azonnal felhívta a figyelmet, rámutatva, hogy az informatika fejlesztése irányt téveszthet az üzleti szempontokkal való folyamatos egyeztetés nélkül. Mivel pedig az IT szervesen beleépül a cégek életébe, ez ma már az egyik fő üzleti hajtóerőt jelenti.
A vállalatokat életét befolyásoló globális tendenciákról, és ezeken belül az IT-trendekről Gonda Gábor, a Hewlett Packard Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt, s a legfontosabbnak a következőket látta. Minden „közösségi” lesz, az információáramlás fő színterét a social media adja. A fogyasztók nagy tömegei számára csak az olyan információ válik fontossá, ami megosztható. A mobilitás súlya megnő a termelésben és a fogyasztásban, a helyben készült termékek felértékelődnek, s a 3D-nyomtatás jelentős hatást gyakorol a gyártóiparra. Teret nyernek az okos gépek és intelligens robotok. Újraindul az űrverseny, ami az innováció új hullámát kelheti életre. Politikai súlypont-áthelyeződés történik, s a BRIC, illetve más feltörekvő országok állhatnak a világgazdasági fellendülés élére. Az üzlet a profittól a szándék irányába konvergál, mert egyre több olyan vállalkozás jelenik meg, amely nem a haszon, hanem az ellátandó feladat érdekében jön létre - különösen a közszolgáltatásokban. Az információ egyre nagyobb hatalom lesz, s a biztonságunk mindinkább ezen függ. Végül pedig a pénzügyi rendszer újratöltődik, azaz a pénzintézetek tevékenysége kimozdulhat a jelenlegi pozícióból és a fókusza is megváltozik, miközben új technológiák (mobilpénztárca stb.) jelennek meg a piacon.
Az IT-költségvetéseket jobban érintette a válság, mint a magyar gazdaság egészét, s a felépülés is tovább tartott - állapította meg a hazai CIO-k között a Corvinus egyetem által készített felmérések alapján Fehér Péter, az intézmény dékánhelyettese. Ott tapasztalták a legnagyobb előrelépést, ahol az IT mozgatja az üzletet. Elmondta többek között, hogy a külső kényszerek elmúltak, s a cégek belső hatékonyságának növelése került előtérbe. A felhők iránti érdeklődés a felére esett vissza, az outsourcingról pedig senki sem akar hallani, helyette a belső szolgáltatásközpontok terjednek. Az ITIL és a hasonló szolgáltatásmenedzsment-módszertanok iránt is lanyhul az érdeklődés. A cégek saját kapacitásaikkal akarják megoldani a problémáikat.
Átalakuló CIO-szerep
Kórász Tamás, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója felvázolta, hogy a CIO szerepe hogyan változik meg 2020-ra. Rámutatott, hogy az új trendek miatt a pozíció jelenlegi profilja átalakul. Kisebb büdzsékkel kell dolgozni, a környezet agilisabb lett, mert az üzlet nem képes megvárni a nagy beruházásokat, s azonnal kell az eredmény. Teljes mértékben az ügyfél kerül a tevékenység középpontjába. Sokak szerint az is kérdés, hogy kell-e egyáltalán CIO, vagy a jelenlegi szerepe szétszóródhat különféle C-szintű, akár újonnan megjelenő pozíciókat betöltő vezetők között. Valószínűleg azonban a CIO a jövőben integrátor, innovátor és tehetséggondozó is lesz egy személyben, akinek munkáját úgy fogják lemérni, mint egy gazdasági vezetőjét, azaz a tevékenységének üzleti eredményei alapján.
A vállalatok a piaci előnyszerzés érdekében időnként ma még egzotikusnak tűnő technológiákat is bevetnek. Ilyen többek között a nagy adat speciális elemzése, vagy a gépi tanulás. Erről tartott előadást Bódogh Attila, az Xdroid Kft. ügyvezető igazgatója. Rámutatott, hogy az adatelemzés gyakran olyan összefüggések felismerésével segíti a szervezeteket céljaik elérésében, amelyek más módszerekkel elérhetetlenek lennének. A Google például a H1N1-járvány idején az influenza szóra irányuló keresések és a megbetegedés terjedése közötti korreláció feltárásával tudta segíteni a járványügyi hatóságot a megelőző munkában. Az Xdroid pedig például ügyfélszolgálati hívások hanganyaga alapján készített tartalmi és hangulati szűrésekkel adott támogatást az ügyfelek megtartásához a telekom-szolgáltatóknak. Az analízisek segítenek a behajtási tevékenységtől kezdve a kockázatmenedzsmentig számos területen.
Az IT-biztonság az egyik legégetőbb kérdés, annál is inkább, mert mára már elmúltak azok a szép idők, amikor egy tűzfallal el lehetett különíteni a mögötte lévő jó fiúkat a kívül lévő rosszaktól - mutatott rá Illés Márton, a Balabit Kft. technológiai igazgatója. A vállalatok két fő problémával küzdenek. Az egyik a complience, a törvényeknek, előírásoknak való megfelelés, amely arra kényszeríti a cégek jelentős részét, hogy szabványos biztonsági intézkedéseket tegyenek, különben büntetés vagy üzleti hátrány fenyegeti őket. Másfelől megjelentek az Advanced Persistent Threat (APT)-támadások, amelyeket nagyobb csapatok, esetleg állami szervezetek alapos előkészítés után akár hetekig, hónapokig tartó állandó akciókkal folytatnak. Ezek a támadások már nem is a szerveroldalt, hanem a könnyebb prédát jelentő klienseket célozzák. Ezért a betöréseket nem lehet megakadályozni. A védekezés stratégiája is átalakul, hiszen a behatolás detektálása és az azonnali reakció kerül előtérbe.
Simranjeet Singh Kahlon, a Cyberoam Technologies képviselője arról beszélt, hogy az informatikai trendek (virtualizáció, felhők, applikációs káosz, BYOD, webes alkalmazások, növekvő internetsebesség stb.) mind növelik a vállalatok biztonsági kitettségét, ezért szükség van olyan megoldásokra, amelyek a cégek számára lehetővé teszik a hálózatukon zajló események kontrollálását. A cég olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek nemcsak a hálózaton futó alkalmazásokat és azok verzióit azonosítják, hanem a felhasználói csoportokat is, az egyes felhasználókat elkülönítve, de látják és értékelik mindezek tevékenységét is. Sőt minden felhasználóra és felhasználói csoportra szabályokat hozhatnak létre, például hogy mely applikációkat használhatják, s melyeket nem. Sőt egyes alkalmazások védelmére külön tűzfalat húzhatnak. Azaz autentikálnak és autorizálnak. De nem csak az appokat tartják kézben, hanem a távoli eléréseket vagy a rendelkezésre álló sávszélességet is.
Nyílt szabványok, korlátos energiák
Koleszár Kázmér, a Multiráció Kft. kutatásért és fejlesztésért felelős vezetője a nyílt dokumentumszabvány (ODF) hazai fejlesztéseiről, illetve az Appache OpenOffice és a LibreOffice programcsomagokra alapuló EuroOffice-ról beszélt. A Multiráció által fejlesztett EuroOffice számos (részben ingyenes) hasznos egyedi kiterjesztést tartalmaz: szótár, térkép, QR- és vonalkód-generáló, Modeller statisztikai eszközkészlet, mértékegység-átváltó, szövegbe illeszthető minigrafikon, takarékos nyomtatóbeállítás, levélarchiváló stb. Az EuroOffice megjelenik Androidon is, amihez meg kellett változtatni az ODF-szabványt is. A fejlesztések tovább folytatódnak, például a közösen szerkeszthető dokumentumok is elérhetővé válnak hamarosan. A Multiráció részt vesz a nemzetközi szabványalkotói munkában is.
Szeged megyei jogú város hivatalai és intézményei már 2003 óta nyílt szoftvereket használnak mindenütt, ahol csak erre mód van, s a különböző hatósági előírások vagy kívánságok miatt nem kényszerülnek mást alkalmazni. Szegfű László, a városi önkormányzat informatikai vezetője kifejtette, hogy különösen az archiválásban jelentenek nagy előnyt a szabványos szoftverek, mert a későbbiekben bármikor megnyithatók a dokumentumok, míg más esetekben erre nincsen egyértelmű megoldás. Továbbá a számításaik szerint 2003 és 2013 között mintegy 100 millió forintot takarítottak meg csak azzal, hogy nem licencdíjas irodai szoftvereket alkalmaznak. A nyílt forráskódú szoftverek általános használata a szegedi CIO szerint olcsó és hatékony közigazgatást tenne lehetővé, ráadásul magyar fejlesztéseket lehetne alkalmazni az önkormányzati piacon.
Pákozdi Lóránd, az IBM termékmenedzsere az Inter-Computer Kft. vendégelőadójaként az adatbáziskezelők közötti áttérés kérdéseit elemezte. Kifejtette, hogy egy ilyen döntés - különösképpen a nagy rendszereknél - több hónapos előkészítést kíván, amelynek során bizonyítani kell a hatékonyság növekedését. Emellett szükség van egy sor támogatóeszközre, amely lehetővé teszi, hogy technikai oldalról ne legyen túl bonyolult az új alkalmazás összehangolása a rendszer többi elemével.
A jövő adatközpontjainak energiaellátásáról beszélt Mogyorósi Zoltán, az ABB divízióvezetője. Kifejtette, hogy az úgynevezett smartgrid-technológia segítségével olyan intelligens energiahálózatok alakulhatnak ki, amelyek állandóan egyensúlyban vannak, s amelynek az adatközpontok is aktív elemei. Méghozzá nemcsak nagy fogyasztóként, hanem amikor a hálózatnak erre szüksége van, visszatáplálóként is. Az adatközpontok energiahatékonyságát azzal is segítik, hogy a külső egyenáramú energiaellátásukat is megoldják. Ha ezekhez fejlett energiamenedzsment-modell társul, akkor a költségoptimalizálás is megoldható. A rendszer ugyanis a pillanatnyi terhelési igény, az árak és néhány más feltétel alapján veszi fel vagy éppen szolgáltatja vissza az áramot.
Hónig Péter energetikai tanácsadó a jövő energiaellátási helyzetéről szólva kifejtette, hogy többek között a csökkenő készletek, a környezetszennyezés, az importfüggés, a rendszer terhelésének kiegyenlítési nehézsége, a szabályozhatóság gondjai okozzák a legnagyobb nehézségeket. Ezek közül az energiafüggőség okozza a legnagyobb gondot, amely magasabb az EU átlagánál. Az energiahordozókban szegény Magyarország számára nincs egyértelműen jó módszer arra, hogy a legkisebb kiadások és a legnagyobb biztonság mellett gondoskodjon az évi mintegy 6000 megawatt kapacitásról, ezért az aktuális hatások (világpolitikai tényezők, természeti és ipari katasztrófák stb.) ismétlődően újrarendezik a terveket.
Egyre gyorsabban és erősebben érvényesül az ügyfél véleménye - mutatott rá a biztosítási piac egyik fő trendjére Agárdi Györgyi, az Allianz szervezési, fejlesztési igazgatója. Ennek tudatában az volt a társaság célja, hogy az ügyfeleket a legkorszerűbb technológiával szolgálják ki. Nemcsak az elégedettség javulását akarták elérni, hanem a jobb kommunikációs megoldásokkal, például a hatékony honlappal és webes szolgáltatásokkal az értékesítést is támogatni kívánták. Olyan IT-t kellett építeniük, amely a külső üzletkötőtől a belső adminisztrátorokig mindenkit egységes információval lát el, s az ügyfeleket ennek alapján, jól menedzselt folyamatokon keresztül szolgálják ki. Olyan rendszerre volt szükségük, amely az ügyféllel kapcsolatos folyamatok és termékek teljes életciklusát követni tudja.
Erre a BürOffice dokumentum- és munkafolyamat kezelő rendszer és a Business Navigator operatív CRM-programcsomag teremtette meg a lehetőséget. Boros Péter, az alkalmazásokat szállító Quattrosoft Kft. műszaki igazgatója rámutatott, hogy a sikeres együttműködéshez konzultatív tudást kellett átadniuk. Ráadásul az integrált rendszerek drágák, s a bevezetésre csak akkor van esély, ha a szállító vállalja, hogy előre rögzíti egy-egy integrációs fejlesztés költségeit. Itt a CIO-nak is fontos feladatai vannak az SLA-k pontos meghatározásában. Nem érdemes ugyanis olyan termékeket választania, amelyek mindent tudnak, hanem azokkal jár jól, amelyek a tipikus igényeket jól kiszolgálják, és meghatározható, hogy a legvalószínűbb bővítések mennyibe kerülnek.
Gyors változásban van a hálózatok használata. A kommunikációban a jelenleg uralkodó elsődleges mobilhasználat helyére lassan a kizárólagos mobilhasználat léphet. Legalább is Borisz Georgiev, a Google délkelet-európai vállalkozásainak vezetője így értékelte a helyzetet előadásában, amely arról szólt, hogy a hálózati technológiák hogyan változtatták meg a munkafolyamatokat. Mivel a munkahelyekre már kezdenek megérkezni a digitális korszakban születettek, egyre erősebbé válik az igény a közösségi eszközök és a megosztás lehetősége iránt. Ez pedig elvezet oda, hogy a privát életünkben megszokott megoldások általánossá váljanak a munkahelyeken is.
Az innováció régen mindig a vállalatok oldaláról érkezett, ma viszont már az a cél, hogy konzumer-oldalról mutatkozzon be - fejtette ki Szatmári Tamás, a Revevol Hungary szakértője. A globális üzleti szolgáltató tapasztalatai szerint a vállalatok kezdetben nem hitték, hogy a Google képes a céges környezetben való értékteremtésre. Ma már azonban az ismert keresési megoldásokat a nagy mennyiségű céges adat feldolgozásában is lehet használni. Emellett a Google vállalati környezetben is jól menedzselhető szolgáltatásai mobilon szintén elérhetőek, ami versenyelőnyt hozhat az üzleti társaságok számára.
Zöldi Csaba, a Ricoh Magyarország kereskedelmi igazgatója előadásában kifejtette, hogy az egykor csak nyomtatóiról ismert cég ma már a vállalati folyamatok hatékonyabbá tételét szolgáló komplex üzleti megoldásokat kínál. Filozófiájuk - New World of Work (NWoW), a munka új világa - szerint az egyre kommunikatívabb, egyre kevésbé helyhez kötött, egyre inkább projektalapon működő és az új generációk igényei által mindinkább meghatározott munkakörnyezet megváltoztatja, hogyan lehet - és érdemes - dolgozni. A Ricoh NWoW programja igyekszik kiszűrni a kritikus sikertényezőket. Például az irodai hatékonyságnövelő lépések akár 30 százalékos megtakarítást eredményezhetnek, a munkateljesítmény pedig 10-15 százalékkal nőhet a munkatársak igényeinek megfelelő körülmények miatt, jelentősen csökkenhet a betegszabadság átlagos hossza, kisebb lehet a fluktuációs ráta stb. Az NWoW-megközelítés előnyeit Berzsenyi Judit projektvezető, a Ricoh új irodaközpontjának megtervezésén, berendezésén és munkaszervezésén keresztül mutatta be.
A különféle dokumentumok biztonságos és takarékos kinyomtatásának menedzselése bonyolult vállalati feladat. Wolf Péter, az Y Soft Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy megfelelő szoftveres támogatással ez a munka sokkal egyszerűbbé tehető. Létre lehet hozni többek között a szabályalapú nyomtatást (például az e-maileknek csak a szöveges részét printelik ki, munkaidő után csak korlátozott számú gépen lehet nyomtatni stb.), a mobilnyomtatást, ahol email-alapú azonosítással bárhol elérhetőek a személyes dokumentumok, illetve minden nyomtató (akár a munkatársak otthoni eszközei is) riportokat készíthetnek a használatuk körülményeiről.
Feszültségcsökkentés
A stressz az egyik legnagyobb munkaegészségügyi probléma, amelynek mérését a vállalatok kötelességévé tette a 2007. évi 161-es törvény - hangsúlyozta Marton Györgyi, az informatikusok munkaközvetítésére szakosodott Tredis Consulting ügyvezetője. Mivel a moratórium az idén lejárt, a cégeknek figyelniük kell, hogy nem nehezedik-e túl nagy, már egészségkárosító nyomás a munkatársaikra. A felmérésekből nemcsak a stresszről, hanem az alkalmazottak motivációjáról és közvetve a munkahelyi vezetés színvonaláról is adatokat lehet szerezni. Holecz Hajnalka pszichológus pedig azt emelte ki, hogy a stressz Magyarországon 1,34 millió munkanapkiesést okoz, s a munkahelyi stressz megszüntetésével elkerülhető lenne a táppénzes napok 60 százaléka.
Mi változott a felhő megítélésében? - tette fel a kérdést Bolla Szilárd, a Hewlett-Packard kelet-európai üzletfejlesztési vezetője. Az IT-stratégia egyre inkább a vállalati stratégia részévé válik, növekszik az agilitás, az azonnali megoldásokra való igény, rendeződik a biztonság, kialakul az applikációk felhőprioritása, azaz mi és milyen sorrendben mehet oda. Egyes becslések szerint az IT-szolgáltatások 75 százaléka néhány éven belül felhőalapú lesz. A HP szerint hét fontos elemet kell figyelembe venni a felhőprojekteknél: a végeredményen legyen a fókusz; lépésenként kell haladni; portfólió-megközelítés; felkészülés a hibrid megoldásokra; a felhőben is meg kell felelni az előírásoknak; el kell kerülni a szolgáltatóhoz való beragadást (nyílt platform használata); hozzáértő partner választása.
Ramsés Gallego, az ISACA (az információs rendszerek auditjával és ellenőrzésével foglalkozó nemzetközi nonprofit szervezet) nemzetközi elnökhelyettese az üzleti tevékenység irányítási kereteinek fontosságáról és a COBIT 5 rendszerről tartott előadást, amely a teljes vállalat irányítását összefogja, és tükrözi az információ és a technológia központi szerepét az értékteremtésben. A rendszer, amely a tervezést, az építkezést, a futtatást és az ellenőrzést koordinálja, összesen 37 különböző tudáskört kezel. Így biztosítja az állandóan magas minőségű információkat a jó döntések támogatása érdekében, gondoskodik a legjobb és legmegfelelőbb technológiák kiválasztásáról és használatáról, kezeli az IT-hez kapcsolódó kockázatokat, optimalizálja az IT-kiadásokat, illetve támogatja az előírásoknak való megfelelést. Mindemellett megfelel a tulajdonosi szemléletnek, és holisztikus megközelítést alkalmazva hozzásegít a menedzsmentet kormányzássá alakítani, azaz a vállalatot a hosszútávú érdekeknek megfelelő irányba állítani és ott is tartani.
A konferencián két kerekasztal-beszélgetésre is sor került Mester Sándor, a Computerworld főszerkesztője, illetve Takács Tibor, az VISZ elnökhelyettese vezetésével, ahol olyan kérdések kerültek terítékre, mint az IT-költségvetések alakulása, az innováció helyzete, a kiberfenyegetések növekedése, az előírásoknak való megfelelés túlzott terhei, az IT szakemberigénye, illetve az utóbbi időszakban legfontosabbnak bizonyult kompetenciák.
