Senki sem tudhatja biztosan, honnan ered az ország kriptóval szembeni ellenszenve, és miért tart még mindig, még a 2021-es NFT- és kriptoboom után is, amely világszerte nagy változást hozott. Az Európai Uniót és az Egyesült Államokat például arra késztette, hogy nyitottabbak legyenek és a tiltás helyett a szabályozás felé mozduljanak el.
A Fehér Ház 2022 szeptemberében adta ki az első kriptoregulációs keretrendszert, és az Európai Parlament bizottsága 2022 októberében követte, amikor földcsuszamlásszerű szavazással jóváhagyta a Markets in Crypto-Assets keretrendszert, más néven MiCAt. A sok vitát kiváltó MiCA-szöveg (első európai kriptopolitikaként) forradalmi előrelépést jelent a sokak által a pénzügyi világ jövőjének tartott terület irányába.
Japán azonban egészen más álláspontot képvisel. Szinte hallani sem akar a GameFi terület fejlesztéséről. Pedig ez a játékágazat egyik feltörekvő, hatalmas lehetőségeket rejtő területe. Jól megnézve, nagyon kevés japán vállalat fejleszt a GameFi ágazatban, és ha ez nem változik hamarosan, az egész iparág veszélybe kerül.
A GameFi olyan blokkláncjátékokat takar, amelyek gazdasági ösztönzőket kínálnak a játékosoknak, akik jellemzően különböző feladatok teljesítésével - a többi játékossal való párbaj során és a különböző játékszinteken való előrehaladással - szerezhetnek kriptovalutát és NFT jutalmakat.
Japánban az adózás és a bonyolult átvilágítási folyamatok túszként tartják fogva a kripto- és techvilágot, a modern kor gyors fejlődésének két fő színterét. A szakportál szerint Japánban nincs alapja a kriptoeszközök megfelelő elszámolásának, és egyik könyvvizsgáló sem akarja ellenőrizni a kriptoeszközöket. A Pénzügyi Ügynökség által kidolgozott szigorú listázási szabályok miatt az érmék Japánban történő listázásának folyamata zavaros és végletekig frusztráló lehet. De amikor az idő pénz, a vállalkozók számára fél évet várni egy token átvilágítására szükségtelenül elkeserítő - állapította meg a Cointelegraph.
Az adózás sem kedvező, mert Japánban a token kibocsátók a pénzügyi év végén adóznak a nem realizált eszközök után, függetlenül attól, hogy van-e elég fiat valutájuk a magas adók fedezésére vagy sem. És míg a nem kripto részvények nyereségét 20 százalékos átalányadó terheli, addig a kripto bevételek esetében túlzott 55 százalékos adókulcsot alkalmaznak, ami óriási adóhátrányt jelent.
Ez a helyzet oda vezethet, hogy azok a szakemberek, akik a japán játékipart a csúcsra emelték, és még mindig ott is tartják, egy idő után elszivároghatnak olyan országokba, ahol sokkal kedvezőbbek a feltételek a munkájukhoz és a kreativitásuk kibontakoztatására. Európa tele van befektetőbarát, racionális szabályozási rendszert működtető országgal. Ha az új MiCA-jogszabályokat széles körben bevezetik, az EU lehet a japán agyak elszívásának központja. Hogy ezt megakadályozza - a Cointelegraph értékelése szerint - Japánnak hamarosan lépnie kell.
