A digitális átalakulás 2019-ben még jobban felpörög, és a hatékonyság növelésére, új piacok megszerzésére, valamint a vásárlói élmény javítására törekvő vállalkozásokat kulcsfontosságú döntések elé állítja. A következőkben sorra vesszük azt a hat meghatározó trendet, amelyet digitális stratégiánk kialakításakor feltétlenül érdemes szem előtt tartanunk.
Aki mer, az nyer
2019-ben folytatódik a vállalkozások átalakulása digitális vállalattá. Az üzleti modellek és az új technológiák területén is innovációk tömege várható, és akár teljesen új üzletágak megszületésére is számíthatunk. A meghatározó digitális trendeket követő vállalkozásoknak ellen kell állniuk a hagyományos és a digitális stratégiákat keverő kényelmes, hibrid megoldások csábításának, és a teljes vállalkozást egyetlen, közös digitális platformon kell egyesíteniük.
A hatékonyság érdekében fontos, hogy egyetlen jól definiált, ambiciózus digitális stratégia megvalósítására összpontosítsunk; a rendelkezésre álló kreativitást, az anyagi erőforrásokat és a vezetők figyelmét is erre a nagy feladatra koncentráljuk. Egy merész digitális átalakulási terv mindenkit inspirál, a legjobb elméket vonzza, és mozgósítja a rejtett tartalékokat.
Az üzleti és IT-szempontokra egyaránt figyelő, egyesített digitális stratégia az egyetlen lehetőség annak a technológiai lemaradásnak a leküzdésére, amely sok céget visszatart a nagy ugrást jelentő DX-kezdeményezésektől. Ha a digitális átalakulás végrehajtását és felgyorsítását helyezzük prioritási listánk élére, jó esélyünk van a sikerre és a lineárist meghaladó ütemű növekedés elérésére.
Hódítanak az újgenerációs IoT-eszközök
Eddig is jelen voltak az okos holmik a vállalkozások életében, 2019-ben azonban a termelés motorjaivá válnak. Az élvonalbeli cégek idén már alkalmazni kezdik azokat az újgenerációs platformokat, amelyek kielemzik az IoT által szolgáltatott hatalmas, ipari célú adattömeget, és a mesterséges intelligencia, illetve a gépi tanulás mozgósításával keresik meg az egymástól függetlennek tűnő adatok között a rejtett összefüggéseket. Ezek az új platformok játszi könnyedséggel képesek kielemezni az emberi elme számára feldolgozhatatlan adattömeget, és kihámozni azokat a korrelációkat, amelyek alapján sokkal precízebb helyzetleírások és problémakezelési tervek születhetnek.
Hogy mennyire fontos a valós idejű IoT-adatfeldolgozás és a precíz végrehajtás, azt remekül szemlélteti az önvezető autók példája. Az autó által generált sokfajta adatot valós időben, a forrásnál kell folyamatosan analizálni, hogy a jármű késlekedés nélkül reagálhasson az eseményekre. Ugyanakkor minden információnak el kell jutnia a központba is, ahol a sokfajta forrásból érkező adat aggregálódik, és feldolgozásuk hozzásegít az események jobb megértéséhez.
Mindezek alapján világos, mekkora jelentősége van a megfelelő adatelemző IoT-platform kiválasztásának, mert a vállalkozások csak így tárhatják fel teljes mélységében az adatok közötti összefüggéseket, és hozhatják meg azokat a helyes döntéseket, amelyektől piaci boldogulásuk függ.
Veszélyben a felhők teljhatalma
Ahogy az autós példa is mutatja, 2019-ben egyre több app vándorol át helyi szintre, a peremre, ami egyben a felhőalapú modell erózióját is jelenti. A technológia lassanként mindenbe beágyazódik, és az eszközök által termelt adatok mennyisége az előrejelzések szerint 2025-re eléri a 163 milliárd terabájtot, ami újfajta adatfeldolgozási technikák kialakítását kényszeríti ki.
Az IT-szektor idén folytatja annak az intelligens IT-infrastruktúrának, közkeletű nevén mátrixnak a kiépítését, amely integrálja a felhőalapú és a peremen történő feldolgozást, az IoT-platformokat, a mesterséges intelligenciát, a virtuális és kiterjesztett valóságot, a blokkláncot és a többi feltörekvő technológiát. A legújabb digitális trendnek megfelelően a cégek teljesen új módszereket dogoznak ki, hogy eljuttassanak bennünket a mátrixba. A decentralizált alkalmazások (DAppok) potenciálisan lerombolhatják a felhőalapú modellt, mert a kisszámú központi játékos helyett a résztvevők tömege számára teszik hozzáférhetővé a feldolgozási teljesítményt.
Meghatározó tervezési elemmé válik az új rendszerekben az adatgravitáció. A környezet egyre gyakrabban lesz lokális: kulcsfontosságúvá válik a helyi reakcióidő optimalizálása, és az adatok gravitálása fontossá teszi azok helyi szintű kiértékelését. Az új modell legfontosabb célja, hogy az intelligenciát - és a felhasználót - minél közelebb juttassa az adatokhoz. 2019-ben tovább közeledünk az eseményvezérelt alkalmazásokhoz és a szerver nélküli architektúrákhoz, melyek lehetővé teszik a kisméretű, specializálódott appoknak, hogy olyan pehelysúlyú számítási környezetekben fussanak, amelyeket akár a zsebünkben vagy a csuklónkon is hordhatunk.
Az adat-felvilágosodás kora
A termelődő adatok mennyisége és sokfélesége miatt a vállalkozásoknak egyre gyorsabban kell reagálniuk, hiszen az adatok az idő múlásával rohamosan veszítenek értékükből. Árfolyamuk akkor a legmagasabb, amikor még egészen frissek, bár természetesen a devalválódás sebessége függ a környezettől is.
2019-ben belépünk az adat-felvilágosodás (information enlightenment) korába, amikor a vállalkozásoknak minden eddiginél mélyebben kell megérteniük információs ökoszisztémájukat, és meg kell tanulniuk, hogyan hozhatnak jobb, gyorsabb és pontosabb adatvezérelt döntéseket. A tanulási folyamat elmélyítésében és a válaszidők lerövidítésében a gépi tanulási eszközök játszanak kulcsszerepet. A vállalkozásoknak rá kell ébredniük, hogy olykor kifizetődőbb a gyors, de kissé kockázatos döntés, mint a hosszadalmas mérlegelés.
Fontos jellemzője az új korszaknak, hogy az alkalmazások már beépítve tartalmazzák a mesterséges intelligenciát, amelyet a gépi tanulás segít a megfelelő válaszok kialakításában - a két korszerű technológia kart karba öltve dolgozik. Az adat-felvilágosodás korának fontos üzenete a cégek számára, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás párosa javítja a szolgáltatáskínálatot is, és új bevételi forrásokat teremt, de csak ha megfelelő adat-infrastruktúrára támaszkodik, és a megfelelő algoritmusok gondoskodnak működésük összehangolásáról.
Újragondolt információs ökoszisztéma
2019-ben a fogyasztók személyes adatainak védelme rákényszeríti a vállalkozásokat, hogy újragondolják digitális stratégiájukat, mert csak így tudnak megfelelni a GDPR előírásainak. Akik ezt elmulasztják, azok működése megbénulhat. Az innovatív cégek azonban nem sorscsapásnak, hanem kínálkozó esélynek tekintik ezt arra, hogy javítsák a vásárlói élményt, és elnyerjék az ügyfelek bizalmát.
Mindehhez világos adatkezelési és -feldolgozási stratégiára van szükség, amely a vállalat tevékenységének egészét felöleli. A cégeknek új módszereket kell kidolgozniuk a fogyasztók megnyerésére, és át kell dolgozniuk személyi adatbázisaikat. Az átfogó, partnereket és beszállítókat is magában foglaló információs ökoszisztéma teljes újragondolásra szorul, változtatni kell az adatintegráció módszerein, minőségén és biztonságán is, ám az erőfeszítések nyomán olyan, privacy-központú információs ökoszisztéma jöhet létre, amely biztonságos működést és a korábbiaknál pozitívabb vásárlói élményt eredményez.
Bezár a bazár
Lassan bealkonyul a vállalati adatközpontoknak: 2019-ben a terhelés egyre nagyobb része kerül át a nyilvános felhőkbe. A hatékonyság növelésére és az adataikban rejlő kapacitások kiaknázására törekvő vállalkozások a több felhasználót kiszolgáló nyilvános felhőszolgáltatók felé mozdulnak el. A folyamat eredményeként a vállalati adatközpontok voltaképpen a különböző nyilvános felhők alrendszereivé válnak, illetve feladataik egy részét specializált adatközpontok veszik át. 2019-ben rengeteg ilyen horizontális és vertikális mozgást figyelhetünk majd meg, de a folyamat kifutása hosszabb ideig, akár három-öt évig is eltarthat.
2019-ben tehát kritikus informatikai döntések várnak a vállalkozásokra, mert ezektől függ, milyen pozíciót foglalnak el az egyre gyorsabban digitalizálódó világban. Ha a döntéseiknél figyelembe veszik a fenti hat trendet, nagyobb eséllyel kerülhetik el a digitális átalakulás csapdáit és buktatóit
