A BMW ConnectedDrive termékcsaládját olyan fedélzeti online szolgáltatások alkotják, amelyek útközben is 100 százalékos hálózati elérhetőséget hivatottak biztosítani a személygépkocsikban. Az autógyártó több modelljében már az eddigiekben is alaptartozéknak számított a beépített SIM-kártya, az Egyesült Államokban pedig az idei évtől már minden újonnan értékesített BMW-ben lesz ilyen lapka. Megelőlegezve ezt, a cég a Los Angelesben ősszel megrendezett autókiállításon mutatta be a ConnectedDrive portfólió legújabb fejlesztéseit.
Kiemelkedik az újdonságok közül a BMV M Laptimer Apple iPhone-alkalmazás, amely versenypályákat idéző telemetrikus elemzést tesz elérhetővé a közúti közlekedésben. A BMW M GmbH által fejlesztett, ingyenesen letölthető alkalmazással a vezetők menet közben ellenőrizhetik saját teljesítményüket, illetve a gépkocsi működését. Ehhez csupán csatlakoztatniuk kell iPhone-jukat az autóhoz a műszerfalon található USB-porton vagy beépített dokkolón keresztül, és az alkalmazás máris olvasni kezdi a gépkocsi szenzorai által küldött adatokat a speciális A4A (Apps for Automotive) interfészen keresztül. Az alkalmazás ugyanolyan teljesítménnyel rögzíti az adatokat, mint a villámgyors DSC (Dynamic Stability Control) rendszer, amely a jármű stabil iránykövetése felett őrködik.
A vezető ezen a módon többek között a gyorsulásra, a fékezésekre és a menetidőre vonatkozó adatokat rögzítheti, amelyeket az alkalmazás vizuálisan is megjelenít, illetve az aktuális adatok alapján – animációként később visszajátszható – virtuális tesztmenetet generál, amelyben megjeleníti az autó előrehaladását. Miután a grafikusan ábrázolt elemzéseket az alkalmazás az okostelefonon tárolja, azokat a vezető magával viheti, illetve összehasonlítás céljából megoszthatja őket másokkal a közösségi hálókon vagy e-mailben.
A BMW ConnectedDrive portfólió emellett számos alkalmazást és online szolgáltatást tartalmaz, amelyek többek között hangalapú vezérléssel, GPS-helymeghatározással, a forgalmi helyzetről tájékoztató, valós idejű információkkal, intelligens parkolási és segélyhívó funkciókkal segítik a vezetőt, másrészt az utasok kényelméről és szórakoztatásáról gondoskodnak. Utóbbi kategóriába tartozik az Amazon Cloud Player iPhone-alkalmazás is, amely 27 millió zeneszámhoz ad hozzáférést, és szintén most került a kínálatba.
Korábban, a tavalyi CeBIT-en a BMW az SAP standján, annak is HANA platformot bemutató részén állította ki ConnectedDrive termékcsaládját, utalva arra, hogy a jövőben a civil közlekedésben is sor kerülhet a gépkocsikba épített szenzorokról gyűjtött adatok tömeges és nagyteljesítményű elemzésére – ami az autógyártók, a márkaszervizek vagy például a közlekedési hatóságok és a biztosítók számára is értékes betekintést adna. A versenypályákon mindez már valóság. A McLaren Csoport másfél éve az SAP HANA platformján futtatja telemetrikus rendszerét, amelyet olyan tökélyre fejlesztett, hogy az nemcsak a Forma 1, hanem az IndyCar és a NASCAR versenyeken is hivatalos elektronikus rendszerré lépett elő.
Beágyazott biztonság
Németországban szeptemberben zárult a közlekedés résztvevői közötti adatkommunikációra építő járműbiztonsági megoldások kifejlesztését célzó Ko-FAS (Cooperative Vehicle Safety) projekt, amelyen vezető autógyártók és beszállítóik, egyetemek és kutatóintézetek dolgoztak négy éven keresztül a gazdasági és technológiai minisztérium pénzügyi támogatása mellett. A BMW a program három alprojektje közül kettőben – a válaszjeladókat fejlesztő Ko-TAG és a járművek közötti információcserére fókuszáló Ko-PER projektben – vállalt vezető szerepet.
Olyan kooperatív válaszjeladó (transzponder) technológiákat fejlesztettek a Ko-TAG projekt résztvevői, amelyek rendkívül pontos helymeghatározó képességgel ruházzák fel a gépjárműveket, és fokozottan védik a gyalogosokat, illetve a kerékpárosokat. A kidolgozott koncepció szerint a gyalogosok és a kerékpárosok miniatűr válaszjeladót viselnek, amely válaszol, amikor egy jármű fedélzeti helymeghatározó rendszerének jelét észleli, megadva többek között a közlekedés résztvevőjének típusát és elhelyezkedését az adott járműhöz viszonyítva. A válaszjeladó egyedi kóddal azonosítja magát, amelyet gyakran, véletlenszerűen megváltoztat annak érdekében, hogy ne lehessen viselőjéhez kötni, így a személyes adatok védelme nem sérülhet.
A válaszjeladó rendszer az IEEE 802.11p WLAN szabványra épül. A transzponder egység méretének további csökkentésével a technológia egy szilíciumlapka formájában például iskolatáskákba és görbebotokba, babakocsikba és kerekesszékekbe is beépíthető lesz, így a járművek vezetői már azt megelőzően észlelni fogják a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevőit a kockázatos helyzetekben, hogy azok a látótérbe kerülnének. A projekt során végzett tesztek szerint az időben kapott, pontos információ jelentős mértékben növeli a baleset elkerülésének esélyét.
Párhuzamosan haladó, illetve kereszteződésekben találkozó járművek lehető legteljesebb forgalomészlelését és az információk egymás közti megosztását szolgáló technológiákon dolgoztak a Ko-PER projekt résztvevői. A kutatók szerint a leginkább balesetveszélyes pontokon a gépkocsik érzékelői által gyűjtött adatokat a közúti infrastruktúrába épített jeladók által továbbított információkkal is ki lehetne egészíteni. A vezetők így például csökkent látásviszonyok mellett is teljes körű képet alkothatnának a forgalmi helyzetről, értesülnének a kockázatokról és időben megtehetnék a megfelelő válaszlépéseket. A BMW kutatói elsősorban a járművek önérzékelő, helymeghatározó, helyzet- és kockázatértékelő, valamint információmegosztó képességét javító technológiákra összpontosítottak, de részt vettek az ember és a gép közötti interakció új koncepcióinak kidolgozásában is. Speciális kezelőfelületre lesz ugyanis szükség ahhoz, hogy a forgalmi információkat kommunikáló rendszerek ne zavarják, hanem valóban segítsék a vezetőt.
Hatodik utas a hacker
A BMW ConnectedDrive persze nem az egyedüli fedélzeti információs és szórakoztató rendszer a piacon. A múlt héten Las Vegasban lezajlott Consumer Electronic Show kiállításon az Audi Android-, a General Motors és a Honda iOS-alapú fejlesztéseit mutatta be, a BMW, a Ford, a Mercedes-Benz és a Tesla pedig autonóm képességekkel bíró, önjáró modelleket demózott.
Mindezek a fejlesztések kétségtelenül növelik az autóvezetés kényelmét és biztonságát, ugyanakkor olyan veszély forrásává is válhatnak, amilyennel közutakon eddig még nem találkoztunk.
A legutóbbi Defcon hacker-konferencián – amelynek szintén Las Vegas ad otthont minden év augusztusában – a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) két kutatója, Charlie Miller és Chris Valasek bemutatta, hogy miként törte fel két személyautó számítógépes rendszerét. Anyalapunk, az amerikai Computerworld beszámolója szerint a két kutatónak tíz hónapjába telt, mire egy laptopról hozzá tudtak férni egy 2010-es Ford Escape és Toyota Prius beágyazott számítógépes rendszeréhez, azaz elektronikus kontrollegységeihez (ECU-ihoz), amelyek minden korszerű gépkocsiban megtalálhatók.
Miután feltörték a személyautók számítógépes rendszerét, a kutatók teljesen hatalmukba kerítették a járműveket: menet közben működésképtelenné tették a féket, rángatták a kormányt, gázt adtak, leállították a motort, kikapcsolták a biztonsági övet, hamis sebesség- és üzemanyag-adatokat jelenítettek meg a műszerfalon, kapcsolgatták a fényszórókat és tülköltek.
Az ECU keretrendszerének módosításával a kutatók távolról, azt követően is hasonló támadásokat tudtak indítani, hogy laptopjuk már nem csatlakozott fizikailag a tesztjárművekhez. A projekt során bebizonyosodott, hogy ha egy hacker hozzáfér egyetlen ECU-hoz, akkor a személyautó teljes beágyazott számítógépes hálózatához is hozzáfér. Ilyen támadás távolról is könnyen indítható, mivel több beágyazott rendszer – a telematikus egységek, a gumiabroncsokba épített szenzorok, a fedélzeti információs és szórakoztató rendszer Bluetooth- és wifikapcsolatot használó elemei – távolról is hozzáférhető, de biztonsági rést nyithat a személyautóhoz csatlakoztatott mobiltelefon vagy akár egy fertőzött CD lemez, USB kulcs is. A hackeléshez szükséges eszközök előbb-utóbb minden bizonnyal elkészülnek és megjelennek a feketepiacon, így egy támadás a jövőben tíz hónapnál sokkal rövidebb idő alatt is kivitelezhető lesz.
Súlyosbítja a problémát, hogy a személyautók beágyazott számítógépes rendszerén futó kód számos sérülékenységet tartalmazhat, amelyek a kutatók szerint nem javíthatók puszta szoftverfrissítéssel – a gyártóknak ehhez az egész rendszert újra kellene tervezniük. Az ECU-k közötti adatkommunikáció jelenleg ugyanis autentikáció nélkül zajlik, mert az egységeknek villámgyorsan kell reagálniuk potenciálisan veszélyes helyzetekben, és az autentikáció késleltetéshez vezetne. Az autógyártók ezt nagyobb teljesítményű processzorokkal ellensúlyozhatnák, amelyek azonban többe kerülnek, így a személyautók ára is felkúszna.
A személyautók hackelése – digitális feltörése – ma még elméleti problémának tűnik, de rövidebb idő alatt válhat valósággá, semmint gondolnánk. Így láthatja ezt Edward Markey massachusetts-i szenátor is, aki decemberben egy körlevélben számos, technikai részletekbe menő kérdést intézett ebben a témában a 20 legnagyobb autógyártó vezérigazgatójához. A válaszról egyelőre nem érkezett hír.
