A T-Systems megbízásából a BellResearch által készített kvantitatív felmérésbe 779 kis- és középvállalkozást vontak be. A kutatás egyik fontos megállapítása az, hogy a vállalatvezetők a digitalizációt az üzlet- és ügyfélszerzéshez képest sokadrangú kérdésnek tartják, de fontosság tekintetében hátra sorolódik az ügyfélélmény javítása és a termékfejlesztés is. Csak minden negyedik vállalkozás költött az elmúlt egy évben informatikai fejlesztésre, a megkérdezett vezetők közel fele szerint egyelőre nem is szükséges foglalkozni a GDPR miatti változásokkal, és minden harmadik szerint a felmerülő IT-problémákat elegendő utólag kezelni.
- A kkv-k gazdasági súlya rendkívül jelentős a magyar gazdaságban, ezért digitális felkészültségük az egész ország gazdasági versenyképességére kihat. A kutatásból kirajzolódó képnek pedig egyértelműen az az üzenete, hogy aki hajlandó fejleszteni, az komoly előnybe kerül versenytársaihoz képest - fogalmazott Fejes Zoltán, a T-Systems kis- és középvállalati megoldásokért felelő új vezérigazgató-helyettese.
Felkészültek és elégedettek
A vezetők többsége (58 százalék) felkészültnek érzi magát a telekommunikációval és az informatikával kapcsolatos kérdésekben. A vállalkozások digitális felkészültségét felmérő kérdésekre adott válaszaikból azonban az látszik, hogy a digitalizációt a vezetők nem azért sorolták hátrébb, mert már túl vannak rajta.
A vizsgált vállalkozások többsége például idegenkedik a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) használatától, ehelyett jobban bízik a saját eszközeire telepített programokban. Biztonsági mentéseket a cégek több mint fele használ, ehhez adatközponti szolgáltatást is igénybe vesz 46 százalékuk. További adatközponti szolgáltatást ugyanakkor csak elvétve említenek a megkérdezettek. Online tárhellyel a vállalkozások mindössze 18 százaléka rendelkezik, és még a 20 vagy annál több embert foglalkoztató vállalkozásoknak is csak a 22 százaléka számolt be erről.
Papíron számláznak
Szintén a digitalizáció alacsony szintjére utal, hogy a kkv-k a számláikat még mindig nyomtatják és papír formájában iktatják - ebben a tekintetben ráadásul nincs lényeges különbség nagyok és kicsik között - a teljesen papírmentes számlatárolás mindössze 7-8 százalékos. Online ügyfélszolgálattal, csevegős elérhetőséggel hatból egy vállalkozás rendelkezik. A kisvállalkozások negyede, de még a nagyobbaknak is csak a fele végzett online beszerzést az elmúlt egy évben. Hétből csak egy vállalkozás tartaná hasznosnak vállalata szempontjából az elektronikus beszerzés bevezetését, de még ők sem fizetnének ezért havi díjat. Céges honlapja minden második vállalkozásnak van, és csak kevesen (23 százalék) gondolják azt, hogy ennek alternatívája lehetne egy Facebook-oldal.
Már függnek az internettől
Azt, hogy a vállalkozások mennyiben támaszkodnak az internetre, az is mutatja, hogy mennyire érzik kritikusnak a szolgáltatáskiesést a vállalkozások működésében. Leállást vagy súlyos anyagi veszteséget az internet fennakadása mindössze a kkv-k 15 százalékánál okozna, azonban a húsznál több embert foglalkoztató vállalkozásoknak már 28 százaléka nyilatkozott így.
Nem teljes a távmunka
A mobil-, illetve távmunka elérhetősége is sokat elárul a vállalkozások digitális fejlettségéről: ez az összes megkérdezett valamennyivel több mint harmadára jellemző, ám a középvállalkozói szegmensben már meghaladja az 50 százalékot. A T-Systems két évvel ezelőtt is felmérte a szektor viszonyát a távmunkához. A teljes kkv-kört figyelembe véve akkor 36 százalék említette, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de elérhető a munkatársak számára a távmunka.
Nagy a szakadék
Minél nagyobb egy cég, annál előrébb tart a digitális átalakulásban. A leginkább lemaradók a kereskedelem és vendéglátás területén tevékenykedő néhány fős kisvállalkozások. A tíznél több alkalmazottal rendelkező vállalkozások már fejlett IT-rendszerrel rendelkeznek, jelen vannak a neten, sokan a szolgáltatásban, ötödük a mezőgazdaságban tevékenykedik. A top ICT-használók zömmel a nagyobb, több mint 20 embert foglalkoztató, az ipar területén tevékenykedő középvállalkozások. Ezek rendkívül fejlett IT-infrastruktúrával rendelkeznek, ügyviteli szoftvereket például közel háromszor nagyobb arányban használnak, mint az átlag és IT-beruházásokra is nagyságrendileg többet költenek, mint a kisvállalkozások.
Alulértékelik a veszélyeket
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az IT-biztonság meghatározó kérdés, már a kis és középvállalkozások számára is. Ugyan erősen eszközfókuszú, de míg informatikai eszközeik biztonságát 80 százalék feletti vezető tartja kritikusnak a vállalat sikere szempontjából, a mobileszközök tekintetében ez az arány mindössze 57 százalék. A veszélyeket a felmérés szerint súlyosan alulértékelik: csak minden ötödik vezető tartja komoly veszélynek, hogy eszközeit támadás éri, az azokon tárolt adatok sérülnek, elvesznek vagy illetéktelen kezekbe kerülnek.
- Az IT-biztonság terén szintén bővült az elmúlt időszakban a termékek és szolgáltatások köre, így most már ingyenes, pár száz forintos licencek is elérhetőek a kisvállalkozásoknak, hogy biztonságban tudják eszközeiket. Azaz kis ráfordítással meg tudják teremteni azt a biztonsági szintet, amelyet ügyfeleik és felhasználóik már egyértelműen elvárnak tőlük - fogalmazott a kutatást bemutató sajtótájékoztatón Fejes Zoltán.
Optimista jövőkép
A KSH legfrissebb jelentése szerint a Magyarországon működő vállalkozások több mint 99 százaléka kis- és középvállalkozás. A legnagyobb szerepet a foglalkoztatásban töltik be: 2016-ban közel 2 millió embert alkalmaztak, ami a kétharmadát tette ki az összes működő̋ (nem pénzügyi) vállalkozás foglalkoztatotti létszámának. A T-Systems kutatása minden vállalati szegmensben viszonylag optimista képet rajzolt ki a jövő növekedési kilátásairól, hiszen a megkérdezett vállalatvezetők több mint a fele dinamikus vagy mérsékelt ütemű fejlődést prognosztizált az elkövetkező két évre. Ez a két évvel ezelőtt felvett adatokhoz képest egyértelmű, 10 százalékpontos javulást jelent, hiszen akkor ez a szám még 43 százalék volt.
