Miközben a piacelemzők erősen eltérő becsléseket adnak a dolgok internetének (IoT) méretére nézve – már ami a hálózaton kommunikáló dolgok tavaly 4-10 milliárd közöttire becsült darabszámát illeti – az International Data Corporation (IDC) szerint a költés már 2013-ban elérte az 1,9 billió (milliószor millió) dollárt ezen a piacon, 2020-ra pedig 7,1 billióra nőhet (IDC Worldwide and Regional Internet of Things 2014-2020 Forecast).
Az IoT relevanciáját mindennél jobban érzékelteti, hogy csupán az elmúlt hónapban négy nagy szállító is IoT platformot, illetve megoldást jelentett be – mondta Tóth László, az IDC Hungary elemzője a cég tegnap megtartott, első IoT konfernciáján, utalva a Google Brillo, a Huawei LiteOS, a Samsung Artik és a Windows 10 IoT Core változatának bejelentésére.
Jelenleg a szenzor- (34,57 százalék) és a hálózati technológia (19,93 százalék) mellett a szolgáltatások (11,94 százalék) szegmenséből származik a legnagyobb bevétel az IoT piacon, és a továbbiakban is a nagyobb hozzáadott értéket adó szegmensek (Iot platform, analitikai szoftverek, szolgáltatások) nőnek majd a legnagyobb mértékben, ami azt mutatja, hogy a piac már most érett szakaszában jár.
Az IoT költés földrajzi megoszlását tekintve Ázsia és Észak-Amerika jár élen (31 és 34 százalékkal), Nyugat-Európa részesedése 15 százalék, Közép-Európáé 2,5 százalék, de a következő években éppen itt lesz a leggyorsabb ütemű, 25 százalékos a növekedés. Kelet-Európában 2014-ben a gyártóipar és a közlekedés költött legtöbbet IoT-re.
Tavalyi, 3500 vállalatot felölelő, globális felmérése során az IDC megállapította, hogy a szervezetek 61 százaléka már most aktívan foglalkozik az IoT-val tervezés vagy projektmegvalósítás szintjén, átlagson az IT-költségvetés 6,8 százalékát IoT-fejlesztésekre fordítva. A válaszokból kiderült, hogy a szervezetek a működési költségek csökkenése mellett jobb ügyfélkiszolgálást és támogatást, új ügyfelek megszerzését és a meglévők jobb megtartását várja IoT beruházásaitól, 12-24 hónapon belül mérhető eredményként.
Idén az IoT ökoszisztéma további fejlődésével a várakozások még realisztikusabbá, a célok megvalósíthatóbbá válnak, a fejlesztéseket az adatbiztonsággal kapcsolatos aggályok sem fogják akadályozni, bár a magánélet szentsége továbbra is napirenden lesz, mert a termékek-szolgáltatások nagyon érzékeny adatokat fognak gyűjteni a lakosság körében. Ezzel együtt az IoT 2015-ben kilép a B2B világból, és konzumerizálódni fog. A digitális eszközök piaca masszív ugyan, de telítődik, lassul a növekedés üteme, ezért a gyártók új bevételi forrást keresnek az IoT-ben. Az okos otthonokba szánt és a viselhető eszközök között új kategóriák fognak megjelenni, és az IoT további térhódítását az adatforgalom növekedését váró távközlési cégek is szorgalmazni fogják.
Bankkártyával a buszon
Nemzetközi összehasonlításban is élvonalbeli IoT-fejlesztésként értékelte a konferencián a Futár rendszert Vitézy Dávid, az NFM miniszteri biztosa, aki elmondta, 2015. július 31-ig elkészül a helyközi vasúti és buszos közlekedés versenyképesebbé tételének koncepciója, középpontjában egy hasonló IoT megoldással.
Hosszabb távon egy olyan rendszer felállítása a cél, amelyben bármely két, magyarországi helyszín között egységesen megtervezhető az utazás a helyközi és a helyi tömegközlekedés járatain, és a szükséges jegyek is megválthatók. A BKK 2017-re olyan elektronikus jegyrendszert vezetne be a fővárosban, amelyben érintésmentes fizetésre alkalmas bankkártyával lis lehetne jegyet váltani a járműveken. Vitézy szerint az ilyen, szerveralapú rendszereké a jövő, amelyek a valós idejű információk és a mobil fizetés konvergenciáját valósítják meg okostelefonokon és viselhető eszközökön.
A miniszteri biztos elmondta, hogy 2010-2014 között megvalósított fejlesztéseknek – közöttük a Futár rendszernek, a jegyautomatáknak és a szigorúbb ellenőrzésnek – köszönhetően 10 százalékos bérletárcsökkentés mellett is 20 százalékkal, 49-ről 65 milliárd forintra nőtt a BKK bevétele. A helyközi közlekedés hasonló méretű, ezért ugyanezt ott is realisztikusan megvalósíthatónak tartja.
