Az International Data Corporation adatai szerint 2014-ben világszinten a teljes infokommunikációs költés 30 százaléka és a piacbővülés közel 100 százaléka már a harmadik platformot alkotó felhő-, mobil-, közösségi és a bigdata-technológiákhoz kötődött, így az az innováció és a növekedés fő hajtóerejévé lépett elő – írtuk tavaly decemberben (IDC előrejelzések 2015: Győztesek és vesztesek a harmadik platformon, Computerworld 2014/24-es lapszám). De milyenek a kilátások Magyarországon?
– Míg az IT-költés a hazai piac egészén 2015-ben mintegy 3,4 százalékkal, ezen belül a hardverköltés 4 százalékkal, a szoftverre és a szolgáltatásokra fordított költés egyaránt 3 százalékkal bővülhet, addig az alkalmazásokhoz fűződő szolgáltatások terén idén a piaci átlagot többszörösen meghaladó, 10 százalék körüli növekedésre számítunk – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – Az IT-szolgáltatások piacán az alkalmazásfejlesztés a leggyorsabban bővülő szegmensek közé tartozik Magyarországon is, ami összhangban áll a nemzetközi trendekkel. Látványosan kiugró teljesítményű szegmenst azonban nem igazán látunk, 2015-ben a költés sokkal egyenletesebben oszlik el a hazai IT-piac egészén, mint a korábbi években.
Az okostelefonok szegmensében például, amely értékét tekintve nem is olyan rég még három számjegyű növekedést hozott, idén 15 százalék körüli bővülés várható, miután a piac egyrészt telítődik, másrészt az árak is csökkennek. A tabletpiac még ennél is jobban belassul. A számok mögött azonban az IDC egy fontos változást azonosított.
– Miközben az okostelefonok és a tabletek által fémjelzett lakossági piacon a növekedés üteme jelentősen mérséklődik, az IT-piac vállalati szegmense ismét lendületet vesz, ennek a jeleit már a múlt év második felében tapasztalhattuk – mondta Komáromi Zoltán, az IDC Hungary ügyvezető igazgatója. – Felcserélődnek a szerepek, az idei évre várható 4 százalékos növekedés elsősorban a kliensgépeket, szervereket, tárolókat és hálózati eszközöket vásárló vállalatok költéséből jön majd össze a hardverpiacon.
Csírázó bigdata-projektek
Több más területen is nőni fog a beszerzés volumene idén. Hosszabb szünet után ismét beindultak az ERP és egyéb tranzakciós rendszerekhez köthető fejlesztések, upgrade projektek, kiegészítő funkciók fejlesztése zajlik többek között a beszállítói lánc kezelése és a gyártásirányítás területén.
– Ezek a törekvések már kapcsolódnak, vagy a közeljövőben kötődni fognak a harmadik vállalati platformot alkotó technológiákhoz – mondta Komáromi Zoltán. – A mobilitás közülük már ma is az egyik leginkább tetten érhető hajtóerő, legyen szó vállalaton belüli alkalmazásról vagy ügyféloldali applikációkról. A hozzá köthető projektek az alkalmazásfejlesztésen túl az IT-biztonság és az eszközmenedzsment területére is kiterjednek. Felpezsdült az adatvagyon hasznosítását célzó innovációs tevékenység is a vállalatoknál, üzleti intelligencia, jelentéskészítő és analitikai rendszerek fejlesztésén, sőt bigdata-projekteken is dolgoznak hazai vállalatok.
Gyakran hallottuk az utóbbi pár évben, hogy a magyar piacon tevékenykedő vállalatok adatvagyona túl kicsi ahhoz, hogy bigdata-fejlesztésekbe kezdhetnének. A nagy adatot azonban nem kizárólag a mennyisége, hanem a változatossága, a gyorsasága és a megbízhatósága (üzleti értéke vagy relevanciája) is meghatározza. Eszerint a hazai szervezetek is kezdik felismerni az ebben rejlő lehetőségeket.
– Tavaly több olyan pilot is indult a gyógyszer-, a gyártó-, az élelmiszeripar és a kereskedelem területén, valamint a pénzügyi szektorban, amely 2015-ben komolyabb bigdata-projektté nőheti ki magát – mondta Komáromi Zoltán.
– Az alkalmazásfejlesztés, a mobilitás és a bigdata-projektek a felhőszolgáltatásokra, különösen a platformszolgáltatások piacára is kedvezően hatnak, itt 50 százalékos növekedésre számítunk – mondta Balicza Gábor –, míg az egyre nagyobb, szerveroldali kapacitás iránti igény a szerverkövetésre fordított költés 20 százalék körüli növekedését hozhatja idén.
Az innováció útja
Golbálisan az IDC előrejelzése szerint 2015-ben a harmadik vállalati platformhoz köthető technológiák piaca összességében 13,5 százalékkal nő. Közép-Kelet-Európában azonban a piacot még részben más szegmentációban méri az elemzőcég, ezért egyelőre a magyar piacra sincs ilyen előrejelzés.
– Ha azt nézzük azonban, hogy az IT-szolgáltatások piaca egészében 3 százalékkal, a felhőszolgáltatásoké viszont 45 százalékkal nőhet idén, akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy a harmadik platformhoz köthető technológiák némelyike Magyarországon milyen mértékben járulhat hozzá a növekedéshez – mondta Balicza Gábor.
De míg világszinten 2015 második felétől csökkenhet a második vállalati platformot alkotó technológiákra fordított költés, addig Magyarországon ezt az idén még nem fogjuk tapasztalni. Más kérdés persze, hogy a virtualizációt például a második és – a magánfelhő-környezetek alapjaként – a harmadik vállalati platformot támogató technológiák közé egyaránt besorolhatjuk.
– Magyarországon emellett az informatikai piac teljesítményét olyan külső tényezők is nagymértékben befolyásolják, mint például a kormányzati szektor súlya, és az ott zajló fejlesztések még szorosan kötődnek a második vállalati platform technológiáihoz – mondta Komáromi Zoltán. – A közigazgatási intézmények körében már nagyrészt lezajlott központosítás ilyen fejlesztéseket is szükségessé tett, és miközben ezek a projektek folytatódnak, várhatóan hasonló fejlesztések indulnak más költségvetési intézményeknél is, például az egészségügyben, ahol a megyei kórházak létrehozása szintén IT-konszolidációval fog járni. Ezzel együtt a kormányzati szektor IT-fejlesztései már a harmadik vállalati platformot életre hívó technológiákhoz is kötődnek. Az okos mérőórák bevezetését megelőző előkészületek két éven belül várhatóan olyan pilotprojektekhez vezetnek, amelyek már mérhető hatással lesznek a hazai IT-piacra. Számíthatunk arra is, hogy a kormányzati felhő szolgáltatástartalma és a szolgáltatásokat használó intézmények köre is bővül majd a továbbiakban.
Idén azonban még mindenképp olyan fejlesztések várhatók a kormányzati oldalon, amelyek az informatikai környezet egészét, a második és a harmadik platformot egyaránt érintik, az infrastruktúrától kezdve az alkalmazásokon át a szolgáltatásokig.
– Bizonyos értelemben köztes, 2,5-ös platformként tekinthetünk az olyan technológiákra, mint a virtualizáció és a menedzselt szolgáltatások, amelyek átmenetet képeznek a második és a harmadik vállalati platform között, és jelenleg nagyobb növekedést hoznak a magyar piacon, mint sok más, egyértelműen az egyik vagy a másik platformhoz köthető technológia – mondta Balicza Gábor. – Egyébként ezzel nem vagyunk egyedül. Világszinten is várható, hogy iparáganként 1-2 vezető vállalat lesz a következő 3-4 évben, amely integrált módon, üzleti stratégiájába ágyazva használja a harmadik platformra épülő megoldásokat. A túlnyomó többség számára az út ennél hosszabb lesz.
Új játékosok a pályán
Mára a felhőszolgáltatások szintén létjogosultságot nyertek a hazai vállalatok körében, amelyek az infrastruktúra- és platformszolgáltatásokat archiválásra, fejlesztésre és tesztelésre használják. Elsősorban üzletileg nem kritikus alkalmazások, levelezés, csoportmunka-támogatás, ügyfélszolgálati megoldások SaaS modellben történő használata szintén elfogadottá vált.
– Biztató jel, hogy a hazai vállalatokat foglalkoztatják a harmadik platform technológiái, annál is inkább, mert a magyar piacon is megjelentek azok a feltörekvő szereplők, amelyek a harmadik platformon nőnek fel, és pár év múltán komoly versenytárssá válhatnak – mondta Komáromi Zoltán. – Magyarországon is működik már olyan pénzügyi szolgáltató, amely digitális bankként határozza meg magát, és nem is online, hanem elsősorban mobil szolgáltatásokat kínál. Kis szereplőről van szó ma még, amely azonban prémiumkategóriás ügyfélkört ér el, ami felett már a nagy bankok sem hunyhatnak szemet. Másik példát említve, két biztosító is dolgozik olyan partnercéggel a magyar piacon, amely a gépkocsikról, flottákról gyűjt adatokat, és azokat elemzi, ami a jövőben testre szabott biztosítási konstrukciók alapja lesz.
Még egy nyomós érv szól a harmadik platformon történő fejlesztés mellett Magyarországon, ez pedig a piac sajátos felosztottsága.
– Jellemzően többet fejlesztenek a nálunk jelen levő, nemzetközi cégek, főleg, ha nem sújtják őket iparági adók, a projektek többségéről azonban nem helyi szinten döntenek, és a beszerzések egy részére is más piacokon kerül sor, a magyar IT-cégek itt elsősorban implementációs szolgáltatásokat értékesíthetnek – mondta Komáromi Zoltán. – A kormányzati szektor túlsúlya eddig is meghatározó volt, és ez tovább nő, miután az állam a gazdasági szférába, több iparágba is bevásárolja magát. Bár az állami tulajdonba került cégeket a tervek szerint később ismét privatizálni fogják, valószínű, hogy azok a beszállítók egy behatárolható körével fogják megvalósítani IT-projektjeik zömét a továbbiakban is. A többi IT-cégnek a piac kisebb szelete marad, ezért a kitörés lehetőségét a regionális vagy globális szinten értékesíthető alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésében találhatják meg, amihez a harmadik platform kínál ugródeszkát.
