Computerword: Mit jelent a Cisco számára az adatközponti technológia?
Varga István: Adatközponti technológiánk lépésről lépésre alakult ki, a 6500-as sorozatú Cisco Catalyst kapcsolóval már régóta jelen vagyunk a szegmensben. A több mint 500 szabadalmat magába foglaló Catalyst 6500 mára gyakorlatilag iparági szabványnak számít a kapcsolóplatformok között – e készülékre a világ Ethernet-hálózatainak egész sora épül.
Ezt követően jelentünk meg a Cisco MDS 9000 SAN kapcsolócsaláddal, mely mindenféle méretű és architektúrájú adattárolási hálózatban alkalmazható, majd egy év múlva már piacvezetők lettünk a director kategóriában – ezt a pozíciót pedig az óta is tartjuk. (Ekkor még három szereplője volt a piacnak: a Cisco, a Brocade Communications Systems és a McData, később ez utóbbit felvásárolta a Brocade, ilyen értelemben lényegi szereplőként kettő cég maradt a kategóriában.) Bár a Catalyst 6500 egy nagyon komoly technológia, ám kimondottan adatközponti célokra, performanciára, funkcionalitásra kihegyezett megoldásunk az ezt követő Nexus család.
Mára a Cisco igen széles portfóliót állított fel, melyben jelentős mérföldkőnek számít a szerverpiacra történő belépésünk: nem arról van szó, hogy sokadikként a sorban, mindössze más logóval és más színnel ellátott dobozt próbáltunk eladni, hanem a Cisco Unified Computing System (UCS)- megoldással egy teljesen új architekturális megközelítést hoztunk be az Intel-alapú szerverek piacára, amelynek sikere nemcsak az iparág számára, de az első hírek kapcsán még számunkra is meglepő volt.
Volt olyan versenytársunk, aki azt is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán a piacon leszünk-e egy év múlva, ehhez képest végül mindenki átvette tőlünk ezt a megközelítést. Ezzel pedig megszületett a Fabric Computing, mint fogalom, amire azóta is büszkék vagyunk.
CW: Mit jelent a piac alakításában betöltött jelentős szerep?
VI: Az innováció benne van a DNS-ünkben. Ha említhetek egy érdekes párhuzamot: számomra nagyon emlékezetes az az időszak, amikor a Cisco az IP telefónia technológiával piacra lépett: évekbe telt, mire elfogadtattuk a szereplőkkel, hogy nem úri huncutságról van szó, hanem a jövő telefónia-megoldásáról. Noha meggyőző volt a kalkulációk során, hogy ez nemcsak költség tekintetében kedvezőbb, hanem később az üzemeltetésben is hatékonyabb, újra és újra el kellett mondani, mire mindenki megértette, amit a ciscósok beszéltek. Ezt sikernek könyveltük el, még ha bele is telt néhány évbe, míg a piac elfogadta, hogy nemcsak lehet, de érdemes is az adatkapcsolati hálózatot és a telefonhálózatot egyesíteni.
Mire a piac teljes transzformációja végbement, már nem csupán a piaci részesedésünkre voltunk büszkék, hanem arra is, hogy sikerült egy olyan technológiai forradalmat megvívni, mely gyökerében változtatott meg egy adott szegmenst. Ez nemcsak jó érzés, de rendkívül motiváló faktor is.
CW: Végbemehet-e az adatközpontokban is hasonló folyamat?
VI: Ezekben az években az adatközponti technológia önmagában is gyökereiben változik. Mivel a piaci szereplők nagy részénél jelentős portfoliónövekedés ment végbe, vannak olyan pontok, ahol a Ciscónak egy-egy gyártó a versenytársa, más ponton pedig iparági szövetségben állunk.
Ügyféloldalról nagyon fontos, hogy legyenek olyan innovatív cégek, akik az adatközponti változásokat nem feltétlen mennyiségi, hanem jóval inkább minőségi oldalról is meg tudják közelíteni.
A technológia szempontjából ez azt jelenti, hogy nem mindegy, milyen koncepció áll az adatközponti fejlesztések mögött, milyen üzleti célokat szolgál ez a vízió, illetve hogy egy adott cégnek van-e ereje arra, hogy ezt a víziót valósággá alakítsa.
Amikor egy ügyfél végiggondolja adatközponti stratégiáját, érdemes azt is figyelembe venni, hogy egy adatközponton belül többféleképpen lehet infrastruktúrát létrehozni. Lehetőség van a piacon elérhető – az ügyfél elképzelése szerinti – legjobb termékekből összeállított, egyedi tervezésű infrastruktúra megvalósítására – ami azonban felelősségteljes és időigényes feladat.
A második lehetőség, hogy a már bevált infrastruktúrához ellenőrzött referenciaarchitektúrákat (Cisco Validated Designs, CVD) telepítünk az illeszkedő Cisco-megoldásokkal. A harmadik opció pedig a konvergált infrastruktúra. Ennek alapját az EMC-vel és a VMware-rel közösen létrehozott cég, a VCE jelenti, mely a három gyártó meglévő termékeit összefogva kínál integrált konvergens infrastruktúrát (Vblock) a vállalatoknak.
CW: Mennyit költenek innovációra?
VI: Jelenleg évente körülbelül 5 és fél milliárd dollárt, azaz több mint ezermilliárd forintot fordítunk kutatás-fejlesztésre.
CW: Az informatikai igazgatók képesek-e a technológiát lefordítani az üzlet által relevánsnak tartott dimenzióba?
VI: Nem minden esetben, bár ez ma fontosabb volna, mint korábban bármikor. 2008 előtt az üzlet sokszor nem tudta, hogy pontosan milyen tevékenység folyik az IT-osztályokon. Az informatika a saját büdzséjéről önállóan rendelkezett, ha pedig jelentősebb invesztálásra volt szükség, elő tudták teremteni rá a keretet, az üzlet pedig türelmesen kivárta az új szolgáltatások bevezetését. A CIO-k ebben az időben főként a technológiákra fókuszáltak, hiszen az volt a fő feladatuk, hogy ne álljanak le a szolgáltatások.
A recesszióban viszont jelentős fordulat állt be: az üzlet toleranciája minimálisra csökkent, a CIO-kon pedig fordított arányban nőtt a nyomás. Ma már szinte minden egyes projektért házon belül kell megküzdenie az IT-nek; tapasztalataink szerint az egyre csökkenő büdzsék miatt nagyon sok projekt egyszerűen nem kap finanszírozást – hiába hordoznak értéket az üzlet számára. Ha ugyanis sem az informatikai szervezet, sem az informatikai igazgató nem tudja meggyőzni a CFO-t a megtérülésről, nem kap rá forrást.
CW: A Ciscónak mi a tapasztalata, mire elég ma egy IT-büdzsé?
VI: Sok olyan vállalat van ma, ahol az informatikai büdzsé mindössze az üzemeltetésre elég, fejlesztésre így nincs lehetőség, csak akkor, ha a CIO meg tudja teremteni a hidat a technológiai megoldások és az üzleti érték között, és erről meg tudja győzni a pénzügyi igazgatót is – projektenként. Noha a 2008 előtti állapot sem volt egészséges, ma a szakmai-üzleti érvek ellenére is rendre meg kell küzdenie az IT-vezetőnek a beszerzéssel.
CW: Mennyire nyitottak a vállalatok az újdonságokra, így például a felhőszolgáltatások igénybevételére? Rendelkeznek-e a szükséges tájékozottsággal?
VI: Meg kell különböztetni azokat a szervezeteket, amelyek méretüknél vagy jellegüknél fogva rendelkeznek saját informatikai kompetenciával, ilyenek a nagyvállalatok, és bizonyos szektorok (például pénzügyi) szereplői. A CIO-knak itt egy stagnáló vagy csökkenő informatikai büdzsé mellett kell hatékonyabb működést felmutatniuk, így ezek az IT-osztályok folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, mellyel eredményt tudnak hozni az üzletnek – beleértve a felhőalapú szolgáltatásokat is.
A közepes vállalatok gyakran mindössze egyetlen rendszergazdát, egy informatikai polihisztort alkalmaznak, akinek egyszerre kell értenie mindenhez – ez viszont a minőségben hagy nyomot. Problémát jelent számukra, hogyan tudnák belső kompetencia nélkül a meglévő informatikai szolgáltatásaikat hatékonnyá tenni, vagy bizonyos IT-rendszereket kisebb méretben adaptálni. Ahhoz viszont, hogy az adatközponti megoldások, felhőszolgáltatások valóban elterjedjenek ebben a körben, leginkább kulturális váltásra van szükség, hogy átgondolják, mi történne, ha az informatikát például IaaS-ként vennék igénybe.
Az akciós PC, amit addig szerverként használtak, teljes költségét tekintve akár drágábbnak is bizonyulhat, és nem versenyezhet az adatközponti szolgáltatással, mely professzionális rendszerekkel, redundáns árambetáplálással, mentéssel, klímával biztosított. Egy biztos, továbbra is az informatikus vagy az IT-vezető a kapocs a technológia és a vállalatok fő üzleti tevékenysége között.
Fontos volna felkészülniük arra, hogy a technológiát jól interpretálják saját üzletük felé; a technológia biztosította értékeket-előnyöket lefordítva az üzlet által relevánsnak tartott dimenzióba, kézzelfoghatóan bemutatva, milyen értéket jelent számukra. Itt pedig újra eszembe jut az IP-telefóniával említett párhuzam: néhány évbe telhet, mire széles körben elfogadtatjuk a szereplőkkel a felhő jelentőségét.
