Házon belüli, magánfelhő-infrastruktúra kialakításával az IT-szervezet olyan rugalmas architektúrára tesz szert, amelyre támaszkodva a változásokhoz dinamikusan alkalmazkodó szolgáltatásokkal növelheti az üzleti oldal agilitását – mutatott rá az International Data Corporation (IDC) az ilyen beruházások megtérülését elemző fehér könyvében (Selecting the Optimal Path to Private Cloud, 2013).
A magánfelhő – vállalati szintű kiterjesztését feltételezve – ugyanis felszabadítja és egyesíti azokat az erőforrásokat, amelyek korábban egymástól elszigetelten támogatták az üzletágak munkáját. Ezeket a kapacitásokat azután szolgáltatások formájában teszi elérhetővé, amelyeket a szervezet egésze, illetve csoportjai vagy végfelhasználói igény szerint használhatnak, és a szolgáltatások költségein is ezzel arányos mértékben osztoznak. Legfejlettebb megjelenésében a magánfelhő az üzleti innováció és transzformáció motorja lehet. Örvendetes az is, hogy a szervezetek több – alapvetően három – különböző módon, a szállítók által, gyárilag előre integrált és optimalizált rendszerekből, a gyártók által közzétett referenciaarchitektúrák alapján összerakott, vagy házilag, teljesen egyedileg tervezett rendszerekből is építhetnek magánfelhő-környezetet.
Mindez azonban nem csekély kihívást is jelent, mivel nem könnyű felmérni és eldönteni, hogy az adott szervezetnek a három lehetséges stratégia közül melyiket érdemes választania a kitűzött célok, az üzleti elvárások, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és időkeretek függvényében.
Értékviszonyok
Annak érdekében, hogy számszerűsítse az előnyöket, amelyeket a magánfelhőbe vezető három út adhat a szervezeteknek, az IDC több mint negyven, adatközpontjaiban integrált rendszereket használó vállalattal és intézménnyel készített interjút a beruházás megtérüléséről. A piacelemző két olyan szervezettel is hasonló interjút készített, amely referenciaarchitektúrák alapján alakította ki magánfelhő környezetét, majd mindezeket az adatokat összevetette a hagyományos infrastruktúrák költségeivel. A kutatás a hardver – a szerverek, a tárolók és a hálózat – költségei mellett figyelembe vette a bevezetéshez, az üzemeltetéshez és a karbantartáshoz köthető költségeket, valamint azt is, hogy a projekteket a szervezetek milyen átfutással tudták megvalósítani, és milyen megbízhatóságú környezetet alakítottak ki. Igen széles skálán mozogtak a felmérésben részt vevő észak- és dél-amerikai, európai, valamint ázsiai cégek, mivel az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, a gyártóipar, a szolgáltatói és a kormányzati szektor szereplői közül kerültek ki, és százfős, de 98 ezer alkalmazottat foglalkoztató szervezet is akadt közöttük.
Ennek megfelelően a megkérdezett vállalatok és intézmények által kialakított magánfelhő-infrastruktúrák is a kifinomultság és az érettség eltérő szintjeit képviselték.Egyetlen mondatban összefoglalva a kutatás eredményét, az IDC arra a megállapításra jutott, hogy az integrált rendszerekből vagy referenciaarchitektúrák alapján építő szervezetek rövidebb átfutással és kedvezőbb költségek mellett tudják megvalósítani magánfelhő-környezetüket.
Mind a referenciaarchitektúrák, mind az integrált rendszerek mellett voksoló stratégiák előnyösebbek lehetnek a „csináld magad” magánfelhő környezetek teljesen egyedi módon történő, alapoktól való megtervezésénél és felépítésénél.
Az interjúk alapján a referenciaarchitektúrákat választó szervezetek magánfelhő-infrastruktúrájukat 25 százalékkal gyorsabban tudták kialakítani, mint a hagyományos módszerekkel operáló felhasználók, és éves alapon számítva a környezet birtoklási összköltségét is hasonló arányban csökkenthették. Ennél is nagyobb gyorsaság és megtakarítás érhető el az integrált rendszerek bevezetésével. Az ilyen infrastruktúrát választó szervezetek 65 százalékkal gyorsabban helyezhették üzembe magánfelhőjüket, és összességében 55 százalékkal tudták csökkenteni annak éves költségét a hagyományos környezetekhez viszonyítva.
A referenciaarchitektúrák és az integrált rendszerek nyilvánvaló költségelőnyeit tovább növeli, hogy a segítségükkel kialakított magánfelhő-környezetek hosszú távon további megtakarításokat tesznek lehetővé az erőforrások jobb hasznosításán, valamint a hatékonyabb és megbízhatóbb infrastruktúratervezésen, változáskezelésen keresztül.
Szempontok és prioritások
Jóllehet a referenciaarchitektúrák és az integrált rendszerek üzleti értéke egyértelmű, a dolog azért korántsem ilyen egyszerű. A szervezetnek számos más tényezőt is figyelembe kell vennie ahhoz, hogy helyes utat válasszon a magánfelhőbe. Ilyen tényező többek között a vállalat mérete, technológiai érettsége, a szervezet rugalmassága, az üzlet változékonysága, és nem utolsósorban a beruházásra fordítható összeg mértéke.
Az integrált rendszerek bevezetése például szervezeti átalakításokat indukálhat. Miután ezek a rendszerek egyetlen termékben ötvözik a szervereket, a tárolókat és a hálózatot, azoknak a csoportoknak is össze kell olvadniuk, amelyek a korábban különálló informatikai eszközök beszerzéséért és működtetéséért feleltek. Ezek a szervezeti változások a munkafolyamatokat és a támogatás követelményrendszerét is érinteni fogják, ami azt jelenti, hogy az IT-szervezetnek is át kell alakulnia.Miután rendkívül rövid idő alatt bevezethetők, az integrált rendszerek különösen értékes támogatást adnak a nagymértékű változásoknak kitett szervezeteknek.
Gondoljunk például a pénzügyi szolgáltatók körében zajló felvásárlásokra, amelyeket követően az érintett cégeknek gyorsan keresztül kell vinniük az integráció folyamatát, mert különben a törvényi megfelelés elmulasztása miatt nagy összegű bírságokra számíthatnak. Nem kell azonban minden szervezetnek ilyen horderejű változásokkal szembesülnie, és gyakran azok megválaszolására is több idő állhat rendelkezésre.Érdemes ezt azért is fontolóra venni, mert az integrált rendszerek az infrastruktúra minden elemét – a szervereket, a tárolókat és a hálózatot – egyben tartalmazzák, a hozzájuk tartozó, jellemzően magasabb szintű támogatással és egyéb szolgáltatásokkal együtt.
Ennél fogva viszonylag drágábbak is, bevezetésük nagyobb összegű induló beruházást feltételez, amelyet nem biztos, hogy minden szervezet ki tud gazdálkodni.Eltérő az a gyakorlat is, amelyet a szervezetek a beszállítóikkal kialakított kapcsolatok ápolásában követnek. Míg egyes vállalatok az egypontos beszerzés egyszerűségét részesítik előnyben, amelyhez kevés, de annál megbízhatóbb partnert keresnek, addig mások inkább versenyeztetni szeretik a szállítókat, és a kategóriájában legjobb megoldást keresik a lehető legjobb áron. Előbbi stratégiába nyilván könnyebben illeszthetők be az integrált rendszerek.
Olyan szervezetekkel is találkozunk azonban, amelyek az évek során organikus fejlődés útján olyan szabványosított és érett infrastruktúrát alakítottak ki házon belül, amelyhez képest sem a referenciaarchitektúrák, sem az integrált rendszerek nem adhatnak különösebb előnyöket.Ezért alapvető, hogy a magánfelhő-környezet kialakítására készülő szervezet döntéshozói előre tisztázzák, pontosan mit várnak a beruházástól, milyen rövid, közép- és hosszú távú célokat kívánnak elérni az új szolgáltatási modellre való áttéréssel, és azokat fontosságuk szerint rangsorolják, valamint számításba vegyék mindazokat a szervezeti változásokat és járulékos költségeket is, amelyeket a tervezett projekt vagy egymásra épülő projektek sorozata maga után vonhat.
Ha mindezt a megvalósításhoz rendelkezésre álló idő és pénzügyi keret fényében is megvizsgálják, az is kiderül számukra, hogy szervezetüket melyik úton vezethetik sikerrel a magánfelhőbe.
