Magyarországon az International Data Corporation (IDC) a múlt év végén kezdte mérni az M2M (machine-to-machine) megoldások piacát. Mostanra készült el a 2014-es évet lefedő kutatás, amelyhez hasonló Csehországban, Lengyelországban és Romániában érhető el Közép-Kelet-Európában. Várható, hogy a következő években a kutatás az IoT (internet of things) piac egészét felöleli majd, első körben azonban az elemzőcég a gép-gép között emberi kezdeményezés nélkül létrejövő, mobil kommunikációs kapcsolatok száma alapján mérte a piacot.
– A hardvereszközök, a rájuk épülő szolgáltatások és az adatkommunikációs kapcsolatot biztosító távközlési szolgáltatások rétege alkotja az M2M piacot, amelyen alkalmazási területek szerint öt fő és számos kisebb szegmenst különböztetünk meg, utóbbiak adatait összevontuk mostani kutatásunkban – mondta Tóth László, az IDC Hungary elemzője. – Ugyancsak az egyszerűség kedvéért a hardvereszközökre fordított költésbe beleszámítottuk a szoftverek és a szolgáltatások árát is, amelyek az eszközök telepítéséhez szükségesek. Felhasználási területenként rendkívül változatos hardvereszközökkel találkozunk M2M alkalmazásokban, ezért ami a darabszámot illeti, a hardverréteget a SIM kártyás kommunikációs kapcsolatok számán mértük, ezekből tavaly 779 ezer volt Magyarországon.
Törvénytől hajtva
Szegmensenkénti bontásban a kereskedelem területén működik a legtöbb M2M SIM kártya, ami nem meglepő, mivel az online pénztárgépek bevezetését előíró törvényi változások következtében számuk 2014-ben robbanásszerűen 238 ezerre nőtt.
– Második helyen a flottamenedzsment területe végzett 152 ezer SIM kártyával, míg a dobogó harmadik fokára a biztonság szegmense került 150 ezer mobilkommunikációs kapcsolattal – mondta Tóth László. – Lényeges különbség azonban, hogy ez a két szegmens nem a törvényi megfelelés kényszerétől hajtva, hanem organikusan fejlődött az évek során, a flottakezelő és ingatlanvédő alkalmazások már jóval azt megelőzően is keresettek voltak, hogy az M2M és az IoT fontos hívószóvá vált.
Sorrendben a negyedik szegmens az okosmérés területe volt tavaly, jóval kevesebb, 87 és fél ezer SIM kártyával. A nagy, ipari fogyasztókat Magyarországon már évekkel ezelőtt törvény kötelezte az okos mérőórák telepítésére, amelyek fontos adatokat küldenek az energiatermelés tervezéséhez. Ebben a körben több tízezres installált bázisról beszélhetünk, és hasonló mennyiségű SIM kártyát telepítettek az elmúlt bő két évben a lakossági piacon megvalósított próbaprojektek során is.
Hozzátartozik ehhez, hogy az okos mérőórák száma ennél lényegesen nagyobb, mivel egyetlen SIM kártyán keresztül 10-50 darab mérőóra is küldhet adatokat. Az okosmérés lakossági piaca a következő években ugrásszerűen nőhet majd, de ez szintén a törvényi változások függvénye. Kereskedelmi alapokon kezdett terjedni viszont az okosmérés a közelmúltban a társasházak, illetve a napelemeket használó háztartások körében, ahol a begyűjtött adatok a távhőszolgáltatás fogyasztásalapú elszámolását, illetve a helyben termelt elektromos energia hálózatba történő visszaadását szolgálják.
Szunnyadó potenciál
– A többi szegmenshez mérten elhanyagolható mennyiségű, mindössze 12 ezer M2M SIM kártya működött tavaly az egészségügy területén – mondta Tóth László. – Nagy részük kereskedelmi forgalomban kapható, személyi vészhívó eszközökben működik, amelyeket a szolgáltatók idős és beteg emberek számára fejlesztettek ki. Ilyen eszközöket egyébként másfél évtizede a betegbiztosítás terhére is lehet igényelni, de az egészségügyi pénztárban aligha áll rendelkezésre a megfelelő pénzügyi keret ahhoz, hogy minden igénylő kaphasson vészhívót. A jogosultak száma ugyanis elérheti a másfél millió főt, míg a gyakorlatban alig több mint 30 ezer, túlnyomóan vezetékes kommunikációs kapcsolatot használó egészségügyi vészhívó került kihelyezésre mostanáig.
Az M2M alkalmazások ritkasága ebben a szegmensben ugyanakkor azt jelenti, hogy az egészségügy kínálja a legnagyobb lehetőséget a szállítóknak. Más kérdés, hogy a növekedés ígérete mikor válhat valóra, mivel az M2M alkalmazások jelentős részét központilag, egységesen kellene bevezetni az ellátórendszer egészében, és ehhez az egészségügy átalakítására is szükség lenne.
Egyéb felhasználási területeken 2014-ben további 139 és fél ezer M2M SIM kártyás kapcsolatot mért az IDC Magyarországon.
Összességében a felhasználók tavaly 49,77 milliárd forintot költöttek az M2M piacon, melynek több mint a felét, 25,22 milliárd forintot hardverre fordították, míg 19,14 milliárd forintot az eszközökön elérhető, jellemzően havidíjas szolgáltatásokért fizettek. A piac legkisebb rétegét az M2M mobil adatkommunikációs szolgáltatások alkották, a távközlési cégek bevétele itt 5,4 milliárd forint volt.
Noha az előrejelzést megnehezíti, hogy a legnagyobb szegmensek további teljesítménye elsősorban a törvényi szabályozás változásától függ, az IDC arra számít, hogy a SIM kártyák száma a hazai M2M piacon idén 848 ezerre, két év múlva pedig már 1 millió 140 ezerre fog nőni. A költés az idei, több mint 7 milliárd forintos visszaesést követően jövőre elérheti a 68,34 milliárdot, hogy azután 2017-ben ismét 66,31 milliárd forintra mérséklődjön.
Az IDC Hungary június 4-i IoT konferenciáján minderről további részleteket is megtudhat.
