Elsőre is látszik, hogy egyre érettebb az ökoszisztéma, és élesedik a szereplők közötti verseny is. Ehhez hozzájárul hogy az ausztrál kormány rendkívül nyitott a fintech agenda népszerűsítésére és az open banking irányába, ami szintén kedvező a helyi fintecheknek. Ez a felülről érkező iránymutatás nem csupán szabályozói szinten vezet fokozott rugalmassághoz az innovatív szereplők számára, hanem a fogyasztói preferenciák átformálására is alkalmas. Ausztráliában pedig pontosan ez történik, hiszen a lakosság egyre nagyobb része keresi a digitális pénzügyi szolgáltatásokat.
A neobankok térnyerése is zajlik az országban, ám kicsit más formában, mint a világ többi pontján. A négy kiemelkedő piaci szereplő közül a Xinja a tavalyi év végén bedobta a törölközőt, míg a 86 400-at a National Australia Bank (NAB), az Up Bankot pedig a Bendigo Bank vásárolta fel. Ezzel már csak a Volt Bank maradt az alapítók kezében, ők éppen a nyáron kezdték meg hitelezési tevékenységük alapjainak megteremtését.
A neobanki felvásárlások megerősítik, hogy az ausztrál fintechek fogyasztói nyitottságnak köszönhető fejlődése rákényszerítette a hagyományos pénzintézeteket, hogy korszerűtlen szolgáltatásaikat digitális és ügyfélbarát megoldásokra cseréljék, már amennyiben nem szeretnék elveszíteni ügyféleik számottevő hányadát. Ennek részét képezik a saját megoldások, valamint a már említett akvizíciók, melyek sikerét meghatározza majd, hogy képesek-e hatékonyan összehangolni a bürokratikusan működő bankok és az agilis fintechek működését.
Visszatérve a fintech alszektorokra, a neobankoknál is sokkal erőteljesebb a buy now, pay later szolgáltatók előretörése az ausztrál piacon. A megoldás töretlen népszerűségnek örvend a lakosság körében, ezt igazolja, hogy a piacvezető Afterpay-t nemrég 29 milliárd dollárért vásárolta fel a Square digitális fizetési vállalat. Egy másik szereplő, a Zip pedig az agresszív földrajzi terjeszkedéssel igyekszik felvenni a kesztyűt a szektorba beszálló inkumbensekkel és Big Techekkel szemben, éppen ezért idén már Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is megvetették lábukat akvizíciókkal. A BNPL-mánia azonban másokat is megihletett, így az inkumbensek közül nemrégiben a Commonwealth Bank of Australia (CBA) is piacra dobta saját BNPL-megoldását. Terveaz, hogy a kereskedők elcsábításával nagyobb szeletet hasítson ki magának a piacból.
Az eddigi pozitívumok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy vannak még felzárkózásra szoruló területek. A KKV szektor kiszolgálatlansága például nagyon szemet szúr a szakértőknek: a világon Ausztráliában az egyik legdrágább a valutaváltás és a nemzetközi utalások költsége. Ennek fényében nem véletlen, hogy a Revolut vállalati szolgáltatáscsomagja, a Revolut Business gyorsan nagy népszerűségre tett szert az országban.
Összességében arra számíthatunk, hogy további piaci konszolidáció megy majd végbe a neobankok és BNPL-szereplők tekintetében, a digitális és modern banki szolgáltatások iránti erősödő ügyféligény pedig további sikertörténeteket hozhat majd az ausztrál fintechek körében. Az inkumbensek várhatóan még aktívabban próbálnak majd reagálni a fogyasztói elvárásokra, így jó eséllyel még kifoghatnak némi szelet a fintechek vitorlájából, már amennyiben sikeresen alkalmazkodnak a piaci trendekhez.
Hazai szempontból különösen érdemes figyelni az ausztrál fintech szektor fejleményeit. Az érett fintech piacok közül az ausztrál áll a legközelebb a magyar lakossághoz méret alapján. Ezáltal az ott sikeressé váló fintech szolgáltatások jelentős része akár hazánkban is bevezethető megfelelő előkészületekkel.
A Peak kutató és tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintech világ mozzanatairól, azok bankszektorra, biztosítókra, IT szektorra és kormányzati szervekre gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban részletesen foglalkozunk a külföldi piacok legsikeresebb üzleti megoldásaival, valamint kitérünk hazai megvalósíthatósáukra is. A teljes körképpel vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő kérdéseket a science@peakfs.io e-mail-címre várjuk.
